Haj és hajlam

A haj típusa életkoronként változik

Az, hogy valakinek milyen dús a haja, göndör-e vagy egyenes, milyen színû, vékony szálú-e vagy vastag, örökletes. A haj típusa életkoronként is változik: más az újszülött selymes haja, más a haj jellege pubertáskorban, majd ezután alakul ki a végleges haj, amely a felnõttkorra jellemzõ. Bizonyos környezeti tényezõk (szennyezett városi levegõ, munkahelyi ártalmak) károsíthatják a fejbõrt, de befolyásolja a haj állapotát a rossz táplálkozás, a vitaminhiány is, ezenkívül a fejbõr bizonyos betegségei hajhullást okoznak. A hajváltás ismétlõdõ ciklus szerint történik és három fázisból áll: növekedési, átmeneti és nyugalmi szakaszból. Az elsõ fázisban a hajhagymából folyamatosan növekszik a szál felfelé, majd a végpont elérése után nyugalmi fázis következik be. Az újonnan képzõdõ hajszál, amely a hajhagyma felõl indul, kilöki az elõzõ, már csak enyhén rögzített hajszálat. Egészséges szervezetnél a haj 5-10 százaléka van nyugalmi szakaszban, és napi 100 hajszál kihullása még normálisnak tekinthetõ, különösen hajmosáskor.

Faggyútúltermelés és gombásodás

A zsíros hajat ritkán sikerül tartósan „meggyógyítani”. Sokkal hatékonyabban lehet viszont küzdeni a korpás fejbõr ellen. A korpásodást az arra hajlamosakon bizonyos gombaféleségek okozzák, ezért a speciális, korpásodás elleni samponok rendszeres használata karbantarthatja, tünetmentessé teheti még a súlyos korpásodást is. Nem ilyen elõnyös a súlyos fejbõrzsírosodásban szenvedõk helyzete, a zsíros haj problémája fõleg a fiatalokat (tizenéveseket, fiatal felnõtteket) sújtja, akik számára ez a szubjektív kellemetlenségen kívül súlyos lelki problémát is okozhat. A faggyúmirigyek mûködését  a hormonok és az idegrendszer szabályozza, bizonyos gyógyszerek szedése is befolyásolhatja, azonban a haj zsírosodásának legfontosabb tényezõje az alkati hajlam. Ront a helyzeten a stressz, a zaklatott élet is. A korszerû, alig habzó, mindennap használható samponok azonban sokat segíthetnek abban, hogy a fénytelen, töredezett végû, zsírosodásra hajlamos haj egészségesebbé, fényesebbé váljon.

A testi-lelki betegségek is okozhatnak hajhullást

Az egészséges haj érdekében ajánlatos hajmosáskor csak rövid ideig masszírozni a fejbõrt, azután bõ vízzel, alaposan leöblíteni. Soha ne dörzsöljük a nedves hajat, ehelyett törülközõbe csavarva nyomjuk ki belõle a vizet. Ritka fogú fésûvel bontsuk szét, és lehetõség szerint szabad levegõn, nyáron napon szárítsuk a zsírosodó hajat. Jobban kifésülhetõ, ha öblítõt és balzsamot is tartalmazó szert használunk. Egyes esetekben belsõleg ható gyógyszereket is lehet szedni, melyek csökkentik a faggyútermelést; súlyos esetben szóba jön olyan antibiotikumok alkalmazása, melyek a faggyútermelõ baktériumokra hatnak. Ha kimerültek, fáradtak vagyunk, a hajunk másképp csillog, veszít rugalmasságából, a testi-lelki betegségek gyakran járnak hajhullással. Ezek ellen nehéz védekezni, de a helyes hajápolás technikája egy kis odafigyeléssel könnyen elsajátítható. A haj fõként a keratin nevû szaruanyagból áll, mely kedveli a gyengén savas közeget – ez a fej bõrének is jót tesz. A tengervíz vagy az uszodák klóros vize és az erõs napsütés is megváltoztathatja a festett vagy szõkített haj színét, ezért mindig használjunk úszósapkát, a nap ellen pedig védekezzünk sapkával, kendõvel.

Mindennapos hajmosás, gyakori fésülés

Sokan hiszik, hogy a gyakori, naponta történõ hajmosás ártalmas. Ha enyhe sampont használunk, és abból is csak babszemnyit hígítunk fel vízzel, akkor bátran moshatjuk mindennap. A sampont csak rövid ideig hagyjuk rajta és végezzünk alapos, langyos öblítést, így maradéktalanul eltávolítjuk a vegyi anyagokat, kíméljük a fejbõrt és a hajszálakat. A gyakori mosástól a közhiedelemmel ellentétben nem lesz zsírosabb a haj, hiszen a zsírosodást a fagygyúmirigyek túlzott mûködése okozza, melyet a samponok nem serkentenek, hiszen alig jutnak el a fejbõrig. Az erõs és hosszan tartó masszírozás is okolható a haj zsírosodásáért, tehát legyünk óvatosak, és inkább gyakrabban, de kíméletesen mossunk hajat. A naponkénti mosásnál jobban árt az erõs elektromos hajszárító, a túl sûrû fésû, a hajcsavaró vagy a sütõvas használata. Nagyanyáink azt tartották, hogy száz kefehúzástól gyönyörû, selymes fényû lesz a hajunk. Ez igaz, ugyanis ha száraz és törékeny a haj, akkor a hajszálak végigsimítása szinte felüdülés a hajszálaknak. A zsíros hajúak azonban inkább tartózkodjanak a hajkefe gyakori használatától.

Forrás: harmonet.hu

Gyógynövények az egészséges hajért

Ajánlatos gyógynövényekbõl készült fõzettel öblíteni le idõnként a hajat, ugyanis ez jótékonyan hat: csökkenti a korpásodást, szabályozza a fejbõr zsírtermelését, és megelõzi a hajhullást. A haj típusának megfelelõen különféle gyógynövényekkel ápolhatjuk a fejbõrt, hajat. A gyógynövényforrázatok javítják a hajszálak szerkezetét, serkentik a hajhagymák mûködését. Mosás után öblítsük gyógynövényforrázattal a hajat, s utána hagyjuk magától megszáradni.

Csalán: szabályozza a fejbõr zsírtermelését.

Zsálya: enyhe gyulladások ellenszere, a túlérzékeny vagy korpás haj ápolására ajánlott.

Kamillavirág: zsírosodó hajra ajánlott, ezenkívül a szõke hajat enyhén világosítja.

Oroszlánszájvirág: csökkenti a korpásodást, fiatalítja a hajat.

Rózsa: a rózsaszirom fõzetétõl selymes fényt kap a haj.

Búzavirág: száraz, túlérzékeny fejbõrre, szürkülõ hajra ajánlott.

Borsmentahajvíz

Minden hajtípusra ajánlható. Megnyugtatja, tisztítja a viszketõ fejbõrt, serkenti a vérkeringést. Hozzávalók: 1 csésze gyümölcsecet, 2 csésze víz, 1 marék szárított borsmenta. A hozzávalókat összeöntjük, lassú tûzön 10 percig fõzzük, majd leszûrjük. Hajmosás után dörzsöljük be a még nedves fejbõrbe, nem kell leöblíteni.