Gyógyít és felszabadít a nevetés

A humor mint életfilozófia

A szakember, aki a Sylvester Dénes Egyesület és a Magyar Pszichológiai Társaság erdélyi tagozatának rendezvénye keretében kedden tartott előadást Székelyudvarhelyen, úgy fogalmazott: másokon szórakozni kizárólag emberi tulajdonság, de a nevetés és az ugratás az állatoknál is tetten érhető, még a patkányoknál is felismerni vélték a nevetés elemeit tudósok. Az emberek esetében a humor nagymértékben verbális, és attól a kultúrától is függ, ahol kialakul. „A humor életfilozófia, felkészít arra, hogy megküzdjünk az élet nehézségeivel, segít abban, hogy kitaláljunk dolgokat, bizonyos körülmények között megvédi egészségünket, megolajozza társas kapcsolatainkat, fontos társas és kommunikációs szerepe van” – mondta.

A szakértő szerint nincsenek olyan emberek, akiknek ne lenne humorérzékük. Ennek ellenére emberfüggő, hogy ki mennyire fogékony a humorra, hiszen alkati tényezőtől, de a szituációtól is függ, a kultúra is befolyásolja, egy kívülálló nem mindig érti meg egy adott társadalmi közeg sajátos viccét. A humor egyrészt feltételezi az intelligenciát, másrészt az emberek kedvelik a derűs embereket, például a közvetlenebb, humoros tanárok szavait jobban észben tartják a diákok – magyarázta Séra László. Egyes kutatók szerint a memórián is javít a humor, mivel a figyelemfelkeltő tételek könnyebben megjegyezhetők. Továbbá a meggyőzésben is segít, ezért gyakran használják fel a reklámiparban: az ilyen típusú hírverések jobban megragadják a fogyasztók figyelmét.

Szorongásoldás és érzelemszabályozás

A világon létező mintegy száz humorelmélet között van olyan, amely azt állítja, azért nevettetnek az emberek, mert a humor a felszabadulás élményén keresztül hat, és feloldja a feszültséget, mások szerint energiát szabadít fel – mondta a szakember. Hozzátette, a humor felszabadító erejének gyógyító hatása is lehet, példaként említette a bohócdoktorokat, akik segítenek az alkalmazkodásban, és csökkentik a betegség vagy a kórházi körülmények stresszhatását.

„Képessé teszi az embert a küzdelemre” – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve, hogy a nagyobb érzelmi csalódások, tragédiák, sikertelenségek esetén is reményt ad és szabályozza az érzelmeket, például tompítja az erős lelki fájdalmat, az elkeseredést. Séra László úgy fogalmazott, a humor oldja a szorongást, és zökkenőmentesebbé teheti a társas kapcsolatokat.

Kritika a fennálló rend ellen

A viccek szájról szájra terjednek, ami sokban emlékeztet a népies irodalomra, népmesére. A korok humora, viccei változóak. Néha azon csodálkozunk, „min nevettek nagyapáink?” Ennek jellemző példája az adoma. Ez általában derűs – legtöbbször nem nagy igényű – történetecske. A politikai viccek például lehetőséget adnak a fennálló rend elleni kritikára és az elnyomottak érzéseinek, vágyainak kifejezésére; diktatúrában az indulatok levezetésére, „szelepként” szolgálnak. A sztálinizmus korában divatosak voltak a „jereváni rádió” „hírei”: – Van-e élet a Marson? – adja fel a kérdést a jereváni bemondó. – Ott sincs! – hangzik a válasz. Hasonlóan „szelep jellegű” az alábbi példa: Ketten beszélgetnek: – A szovjetek felmennek a Holdra. – Mind?

A pszichoanalitikus megközelítés, Sigmund Freud 1905-ben megjelent műve a vicc és a tudattalan viszonyáról korszakos hatású volt, s a lélekelemzésen belül és kívül egyaránt befolyásolta a gondolkodást. A vicc a tudattalanból származik, s a nevetés okozta öröm teszi lehetővé az elfojtás felengedését. Szerinte a viccelő egy tudatelőttesből származó ötletet ad át a tudattalannak, amelyen az dolgozik, és visszaküldi a tudatba. Ezen az úton szexuális és/vagy agresszív, valamint más késztetések kerülhetnek levezetésre. Az erkölcsöt képviselő felettes én nyomása enged, s így az egyébként tiltott tartalmak is kifejeződhetnek. Legjobb példái ennek a „disznóviccek”. Freud szerint a viccekben gondolati vagy „érzelmi megtakarítás” is érvényesül, amely ugyancsak örömet okoz, s hozzájárul a hatáshoz. (Részlet Hárdi István pszichológus Tallózás a humor világában – a humor és a vicc pszichológiájáról című tanulmányából.)