2012. augusztus 31., 09:352012. augusztus 31., 09:35
A zenetanulás és az agyműködés fejlődése közötti kapcsolatot régóta vizsgálják a kutatók, ám elsősorban azoknál, akik hosszú időn keresztül zenéltek. A Northwestern Egyetem kutatói most azt vizsgálták, mi történik azokkal a gyerekekkel, akik pár év tanulás után abbahagyják a hangszeres zenét – hiszen ez történik az esetek túlnyomó részében.
A Journal of Neuroscience című szaklapban közölt kutatás 45 felnőtt résztvevőjét három csoportba osztották: az első csoport tagjai nem kaptak gyerekkorukban zenei képzést, a második csoportban lévők 1-5 éven át tanultak zenét, a harmadik csoport tagjai pedig 6-11 éven keresztül. E két utóbbi csoport tagjai átlagosan kilencéves korban kezdték a zenetanulást. A kísérleti személyeknek nyolc bonyolult akkordot – különböző magasságú, egyszerre megszólaló hangokat – játszottak le.
A kutatók várakozásaiknak megfelelően azt találták, hogy azokban, akik gyermekkorukban zenei képzést kaptak, intenzívebb idegi jeleket váltottak ki a hangok a hallópálya agytörzsi központjaiban. Korábbi vizsgálatok, amelyekben képzett zenészeket és kiskoruktól kétnyelvű embereket vizsgáltak, azt mutatták, hogy a hangokra adott nagyobb agytörzsi válasz jobb hangfeldolgozással és beszédértéssel jár együtt.
További különbség, hogy azok, akik legalább 1-5 éven át jártak zeneórára, hatékonyabban választották ki egy összetett akkord hangjai közül az alaphangot. Ennek nemcsak a zenei hangok érzékelésében van szerepe, a beszédértésben is lényeges. A képesség ugyancsak segít a hangok elkülönítésében, amikor valaki zajos környezetben tartózkodik. A gyerekkori zenei képzés tehát hosszú távon, a mindennapi életben is érzékenyebbé teszi a gyerekek hallását – emelték ki a kutatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok