Búcsú a fölösleges kilóktól

Az elhízás korunk egyik legjelentősebb egészségügyi problémája, világszerte több mint 300 millió felnőttet érint. De veszélyeztet minden korosztályt és társadalmi réteget a fejlett és fejlődőben lévő országokban egyaránt. Az Amerikai Egyesült Államokban például a lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos, illetve a súlyfelesleg következtében kialakult betegségben szenved. Nálunk lényegesen alacsonyabb a súlyfelesleggel élők százalékos aránya, azonban az elhízás minket is veszélyeztet. Dr. Munzlinger Ildikó szerint az igazi, tartós fogyás lehetőségét nem a „tuti fogyókúrás receptekben”, nem is a gyógyszerkészítmények vagy táplálékkiegészítők használatában, hanem az életmódváltásban látja.

A „tuti” receptek hatásfoka

„A fogyókúra elnevezés már a nevében hordozza a kudarc, a sikertelenség lehetőségét” – fejtegeti a doktornő, és magyarázatképpen hozzáfűzi, hogy a kúra véges folyamat, amelynek befejeztével a fogyás is megszűnik. Ráadásul mindvégig ott munkál bennünk a gondolat, hogy egyszer úgyis vége lesz, és megszabadulunk a különféle ételek beszerzésével, elkészítésével, kalóriaszámolással és egyéb tortúrákkal járó stresszhatástól. Munzlinger doktornő szerint a „tuti fogyókúrás receptek” többsége eleve azért nem hatékony, mert rövid idő alatt gyors fogyást ígér, és egyáltalán nem veszi figyelembe az emberi szervezet működésének élettani sajátosságait. „Legtöbb súlyfelesleggel küszködő vagy az ennek következtében kialakult valamilyen szövődményes betegségben szenvedő páciensem arra panaszkodik, hogy már kipróbált százféle fogyókúrás receptet, beszedett mindenféle fogyasztó készítményt, mégsem szabadult meg fölösleges kilóitól. Vagy ha mégis, rekordidő alatt annak a kétszeresét szedte vissza” – magyarázza a háziorvos. Hozzáfűzi, hogy a jelenség nem lepi meg, hiszen bármilyen fogyókúra esetén az első húsz napban mindössze annyi történik, hogy kiürülnek a máj „glikogénraktárai”, de a szervezet még mindig nem használja az izomszövetek közé elraktározott „aranytartalékot”, a zsírokat.

Többet eszünk a szükségesnél

Az sem meglepő, hogy a húsznaposnál rövidebb fogyókúrák esetén egyáltalán nem következik be fogyás. Ugyanis ahhoz, hogy a kilók valóban elkezdjenek csökkenni, hosszabb időre van szükség, hiszen a hízás sem következett be egyik napról a másikra. „Pácienseim gyakran mondják: »alig eszem valamit, mégis hízok«, illetve gyakran hivatkoznak arra, hogy a víztől, a nevetéstől híznak” – részletezi Munzlinger doktornő, aki nagyon fontosnak tartja, hogy túlsúlyos személy előbb magában tudatosítsa, több táplálékot fogyaszt a szükségesnél. Hogy mennyi táplálékot fogyasztunk? Munzlinger Ildikó „házi receptje” az, hogy jegyezzük fel egy papírlapra, hogy reggeltől estig melyik órában mit fogyasztottunk. „Általában az derül ki, hogy valóban keveset esznek a túlsúlyos emberek, azonban ezt folyamatosan teszik” – mondta el a doktornő, aki szerint miután tudatosítottuk magunkban, hogy lényegesen többet fogyasztunk a szükségesnél, a következő lépés megérteni az emberi szervezet élettani működésének sajátosságait.

A raktározásra „tervezett” főemlős

Az emberi faj kialakulásának kezdetekor növényevő volt, akárcsak a jelenlegi főemlősök többsége, és az emberi szervezetet eleve az éhezésre, illetve az ennek következtében szükséges raktározásra „tervezték”. Vagyis azt a táplálékot, amit az ember a napi munkája során nem hasznosít, „elraktározza” az ínségesebb időkre, amikor kevesebb táplálékhoz juthat. A hús fogyasztása az előember kialakulásakor a vadászat elterjedésével alakult ki, de a húst mindig zöldséggel fogyasztotta az ősember megjelenése előtti főemlős. Évezredekkel később, a főníciaiak nemesítették a vadbúzát, és így kerültek be az emberi táplálkozás tárházába a magas szénhidráttartalmú gabonafélék, illetve később a burgonya.

Ne reggelizzünk

Lényeges azt is tudni, hogy az emberi szervezet működésének három nyolcórás ciklusa van. A reggeli órák körülbelül 12 órás ciklusa a kiválasztásé, ekkor a szervezetet nem tanácsos terhelni az étkezéssel. Az orvos a legtöbb fogyókúrás „tuti recepttel” ellentétben nem javasolja a bőséges reggelit. „Csecsemő- és kisgyermekkorból kinőtt gyermekeink ösztönösen tiltakoznak a reggeli ellen. Mi, szülők rontjuk el természetes étkezési szokásukat azzal, hogy ráneveljük őket a reggeli fogyasztására” – magyarázza Munzlinger doktornő, aki azt tanácsolja, hogy déli 12 óra előtt lehetőleg semmilyen élelmet ne fogyasszunk. Igyunk viszont minél több folyadékot tea és természetes, házilag készített gyümölcslé formájában, ugyanis a szervezetünk a szilárd táplálék befogadására 12–20 óra között alkalmas. A fogyni vágyók ebben az időszakban figyeljenek az étrendjükre, ugyanis nem ajánlott a magas szénhidráttartalmú ételeket együtt fogyasztani a magas fehérjetartalmú eledelekkel. Magyarán ne fogyasszunk húsételt kenyérrel, tésztafélével, burgonyával és rizzsel, viszont fogyaszthatunk bármilyen főzelékfélét, illetve salátát.

Ne együnk desszertet és kenyeret

„Étkezési szokásaink okozzák a legtöbb gondot a fogyni vágyóknak, hiszen megszoktuk, hogy a húst burgonyával, tésztafélékkel, illetve rizzsel fogyasztjuk, jelentős mennyiségű kenyér kíséretében. Ráadásul a kiadós kétfogásos ebéd után desszertet is eszünk, amire végképp nincs semmi szüksége a szervezetünknek” – fejtegeti Munzlinger doktornő, aki azt javasolja, hogy a desszertet teljesen hagyjuk ki az étrendből, ugyanis a magas szénhidráttartalmú édesség, de még az étkezés után fogyasztott gyümölcs is olyan erjedési folyamatot indít el a gyomorban, amely egyrészt puffadáshoz, rossz közérzethez vezet, de elősegíti azon táplálékok felszívódását és elraktározását is, amit egyébként a szervezet nem hasznosítana. Ugyanakkor ne fogyasszunk kenyeret, vagy ha semmiképp nem tudunk kenyér nélkül étkezni, akkor a teljes kiörlésű lisztből készült, szénhidrátokban szegény barna kenyeret válaszszuk.

Gyümölcsöt csak éhgyomorra

„Gyümölcsöt mindig éhgyomorra, étkezés előtt fogyasszunk, hiszen a szervezetünk számára fontos vitaminok így könnyebben felszívódhatnak, a rostok pedig jó hatással vannak a bélműködésre” – szögezi le a doktornő, aki az esti nyolc óráig tartó időszakban kétszeri étkezést javasol. Ebédre fogyaszthatunk bármilyen levest és húsfélét zöldségkörettel, főzelékkel, salátával kenyér nélkül, a vacsora lehetőleg ne legyen annyira bőséges, mint az ebéd, és vagy fehérjét tartalmazzon, vagy szénhidrátot. Fontos, hogy a két étkezés közötti időszakban ne nassoljunk, ne rágcsáljunk magvakat vagy aprósüteményt. Munzlinger Ildikó a tésztafélék fogyasztását sem tiltja a fogyni vágyó pácienseinek, azt viszont kiköti, hogy ha tésztát fogyasztanak, akkor csak azt egyék és semmi mást.

Mindenki jól jár...

Az orvosnőnek ezen néhány egyszerű szabály betartásával sikerült  is lefogynia, hiszen mint mesélte, 15–30 éves kora között ő is túlsúlyos volt. Kilenc hónapig nagyon odafigyelt az étrendjére,  sikerült elérnie a testsúlyindex szerinti ideális súlyát, és azóta is „tartja a vonalait”. Az étrendjét azonban teljesen átalakította, kevés kenyeret fogyaszt, a húst mindig salátával vagy főzelékkel eszi. Az étrendváltás eredménye pedig az lett, hogy az akkoriban szintén fölös kilókkal küszködő férje is lefogyott, gyerekei pedig nem lettek ducik.