Beszédhibás gyerekekkel ötéves kor után indokolt logopédushoz fordulni

Mint magyarázta, a beidegződések kialakulását több dolog okozhatja, például a gyakran előforduló beszédhibákban nagy szerepet játszik a szülők beszédstílusa. Ugyanis amikor a gyerek beszélni tanul, a szülő hajlamos ismételgetni a rosszul kiejtett szavakat.

Ne selypítsen a szülő

„A gyermek utánzással tanul meg beszélni, azokat a hangokat, amelyeket a környezetében hall, próbálja reprodukálni, és ez általában sikerül is neki. A szülők selypítése befolyásolhatják a gyerek beszédhibáinak a kialakulását, valamint meg is erősítheti azokat. Ha a kicsi rá is jön magától, hogy nem helyesen ejti az adott szót, úgy érzi, hogy a szülő elfogadja, ezért használni fogja, és ily módon nem igyekszik a beszédhibákat kiküszöbölni” – mondta a szakember, aki leszögezte: az öt- és kilencéves kor közötti gyerekeknél a leggyakrabban jelentkező probléma a fogközi ejtés.

„Az az eset, amikor a gyermek a nyelvét a sziszegő hangok képzésénél a két fogsora közé illeszti, és nem zárja össze a fogait. Ilyenkor problémássá válik az s, sz, z hang formálása” – magyarázza. A beszédhibák kialakulásának okait több kategóriába csoportosíthatjuk: léteznek olyan esetek, amikor hiányoznak a gyereknek a szervi adottságai a hang kiejtéséhez, legtöbbször azonban sokkal összetettebb a probléma. A rendellenességek ugyanis lelki okokra is visszavezethetők.

„Ha például a szülő fél attól, hogy a gyereke felnő, akkor megerősíti a beszédhibáját, s tudat alatt így próbálja egy korábbi fejlődési fázisban megtartani” – vélte a logopédus, de hozzátette, hogy a szülők beszédhibája is befolyásolja a gyereket. Ha például beszédhibás a szülő, akkor a gyermeknek sokkal nehezebb megtanulni a hangok helyes formálását.

A lelki problémák
felismerése

A pszichológiai problémák felismerése is a logopédus feladatkörébe tartozik: „Amikor a logopédus elkezd foglalkozni a gyerekkel, akkor előbb a szülővel beszélget. A hatékony közös munka érdekében tudnia kell a gyerek rövid élettörténetét is. Hogyha rájön arra, hogy a beszédhibának lelki okai vannak, akkor arra is rá kell világítania” – fejtette ki a szakember. Mint fogalmazott, a szülőnek példát kell mutatnia gyermekének. A szülőnek mindig tisztán, érthetően kell beszélnie a gyerekkel, és a helytelenül ejtett szavakat meg kell ismételnie minden alkalommal helyesen is.

A ritmusgyakorlatok is sokat segítenek. Nem szükséges azonnal logopédushoz fordulni, jobb, ha természetesen alakul a beszéde, ha nem érzi úgy a gyermek, hogy neki segítségre van szüksége. Ha a szülő úgy tapasztalja, hogy a gyerek beszéde nem fejlődik ennek ellenére sem, akkor indokolt a segítségkérés. A logopédus heti egy alkalommal találkozik a gyerekkel, majd házi feladattal látja el – ez napi rendszerességgel körülbelül tíz perc gyakorlást igényel.

Ilyenkor a szülőnek is ellenőriznie kell, hogy teljesítette-e a gyerek a feladatokat, ráerőszakolni viszont semmiképp nem szabad – azzal esetleg még rosszabbá teheti a helyzetet. „Játékosan kell rávenni a kicsit a beszédgyakorlatok elvégzésére, hogy észre se vegye ennek előírt voltát” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Amennyiben gyermekkorban elhanyagolták a beszédhiba javítását, az így felnőtt emberek már nagyon nehezen tudnak megtanulni tisztán beszélni, ezért olyan szakmákat kénytelenek választani, amelyben elkerülhetik a nyilvános beszédet. De felnőttkorban sem lehetetlen a beszédjavítás.

Gazda Emese