A kudarctól a felzárkóztatásig

Kovács-Vajda Júlia logopédus a Krónikának elmondta, hasznos lenne, ha minden óvodában végeznének prevenciós teszteket, hiszen könnyebb, ha időben kiszűrik a veszélyeztetett gyerekeket, időben fejlesztik a részképességzavarokat, mint később a tanulási kudarc után felzárkóztatni őket. Az alapítvány a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házánál a pedagógusok számára hirdetett képzést ebben a témakörben.

A tanulászavaros gyerek nem lusta vagy buta

Mint a szakember kifejtette, a diszlexia a beszéddel, az olvasás-tanulással kapcsolatos részképességzavar. A tanulásizavarral küzdő gyereket hiába ültetik oda délután még két órát tanulni, mert ez nem hatékony módszer a felzárkóztatásukra. Másrészt hiába büntetik őket, hogy nem képesek a tananyagot elsajátítani. Nem csak gyerekekre jellemző, felnőtteknél is vissza lehet vezetni, hogy gyerekkorban gondjuk volt az írás-olvasás-számolás elsajátításával, magyarázta Kovács-Vajda Júlia. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a gyerek majd kinövi, de tudatosítani kell, hogy a tanulászavar nem múlik el. A statisztikák szerint a népesség 7-10 százaléka tanulási zavarral küzd, ennek a háttere lehet örökletes tényező vagy nem kimutatható, kisebb idegrendszeri károsodás, nem megfelelően fejlett részképességek.

A figyelemfelkeltő tünetek

A tanulási zavar a szakember szerint tulajdonképpen viszonyfogalom, ilyenkor diszharmónia áll fenn a gyerekkel szembeni jogos elvárás, az olvasás-írás-számolás  tanítására fordított idő, a gyakorlási mennyiség és az elért eredmény között. Nagyon sokat foglalkoznak, tanulnak, gyakorolnak otthon, a gyerek értelmes, intelligens, és mégis kudarc éri őt a tanulás során, tájékoztat a logopédus. Mint mondta, a tanulási zavarnak három megjelenési  formája van:  a diszlexia, az olvasás elsajátítási nehézsége, a diszgráfia az írás, míg a diszkalkulia  a számolás elsajátításának a nehézségét jelenti. Súlyos esetben együtt jár a három. A diszlexia tünetei a lassú olvasás, a betűtévesztés, a gyerek kihagy vagy betold betűket, felcseréli a szótagokat, szavakat, megfordítja a sorrendet, az első szótagot kiolvassa, utána már találgat. Nehezen megy a szövegértés, a gyerek annyira az olvasás technikájára figyel, hogy arra már nem tud, hogy mit is olvas. Ez azért gond, mert az olvasás a későbbiekben a tanulás eszköze, hangsúlyozta a szakember. A diszgráfia tünetei megegyeznek a diszlexiával, a gyerek roszszul tagolja a szavakat, egybemosódik a mondat, nincsenek szóhatárok, mondathatárok, a zöngés és zöngétlen hangzású betűket eltéveszti, a hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékeli, az írómozgás, a kéztartás nem megfelelő, a vonalvezetés hibás, mellőzi a nyelvtani szabályokat, rosszul köti össze a betűket. A diszkalkulia esetében szembetűnő a számfogalom nehéz kialakulása, a gyerek ránézésre nem tudja megállapítani, hány alma van az asztalon, egyenként meg kell számolnia. Nem tud számolni fejben, mindig az ujjait használja segédeszközként, rosszul tájékozódik a számtengelyen, nem tudja megállapítani, hogy két szám közül melyik a kisebb és melyik a nagyobb.

A szakember fejleszti, a szülő, a pedagógus segíti

A másodlagos tünetek a viselkedésben mutatkoznak, a gyerekek  kialakítanak egyfajta védekezési, elkerülési módszert. Ez normális reakció részükről, igyekeznek elkerülni a kudarcot, fejtette ki a logopédus. Gyereke válogatja, hogy milyen elkerülési mechanizmust választ: kerüli az iskolát, a tanulást, hazudik, letagadja, hogy házi feladata van, agresszív. Előfordul, hogy kompenzál, ő lesz az osztály bohóca. Sok esetben pszichoszomatikus tünetek is kísérik, fejfájás, hasfájás, alvási zavarok, szorongás. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek nagyon igénylik a felnőtt segítségét, bátorítását, fogalmazta meg Kovács-Vajda Júlia. Gyakori, hogy a diszlexiás gyerek úgy tanul, hogy az édesanyja felolvassa a leckét, hiszen azt hallás útján könnyebben megtanulja. A sok kudarc a gyerek énképét is megzavarja, csökken az önértékelése, az önbizalma, ezért nagyon fontos, hogy rendes iskolában, integrált osztályban, külön  tanulhasson.  Ezekben az osztályokban  oda lehet figyelni a sajátosságokra és elő lehet segíteni, hogy a tanulászavaros gyerekek elsajátítsák  a követelményeknek megfelelő tananyagot, de ezt a folyamatot ne kísérje kudarc. A tanulászavar nem jelent semmilyen korlátot, vannak a zavarral küzdők közt  politikusok, művészek, festők, írók, ki tudnak teljesedni, ha megtalálják a nekik megfelelő tevékenységi kört, és a társadalmi környezetük megértő, hangsúlyozta Kovács-Vajda Júlia. A szülőnek figyelnie kell, és nem szabad belenyugodnia abba, hogy a gyereket folyamatosan kudarc éri az iskolában, szakemberhez kell fordulni, aki segíthet.