A sokféleképpen elkészíthető tészta

Az az ideális, ha a kamrában található legalább egy csomag spagetti, egy csomagnyi széles metélt, egy csomag fodros nagy kocka, egy zacskó cérnametélt vagy eperlevél. A levesek gazdagítására leggyakrabban cérnametéltet szoktunk használni, de ha igazán a tésztára szeretnénk építeni a levest, akkor egy zacskó lebbencstésztát kapjunk le a polcról, és készítsünk lebbencslevest.

Ezek a tészták köretként vagy salátában is remekül megállják a helyüket. A lényeg csupán annyi, hogy főzésnél ne főzzük túl őket, így a szaftot is képesek még magukba szívni, és sokkal ízletesebbek, szaftosabbak lesznek.

Hideg tésztasaláták

A különféle hideg tésztasaláták nagyon könnyen összeállíthatóak, kőbe vésett recept nélkül is boldogulhatunk az elkészítésükkel. A sós vízben kifőzött tészta kerülhet olajos-ecetes vegyes salátához, de adhatjuk majonézes öntettel bíró keverékekhez is. A tészta ezekhez az ételekhez pluszízt nem ad, de tartalmassá teszi a salátákat.

A száraztésztából készített gyors főételek közül sokak kedvence a tejfölös-sajtos tészta, ami tíz perc alatt elkészíthető, és nagyon laktató. Ha van egy kis időnk, akkor érdemes a kifőtt tésztát a tejföllel összeforgatni, kicsit fűszerezni, sajttal megszórni, és egy jénaiban vagy más hőálló tálban megsütni. Ha netalántán még egy darab szalonna is akad a háznál, akkor már kész is a pazar, szaftos, illatos ebéd.

A klasszikus krumplis tészta

Klasszikus hó végi tésztás ételnek számít még a grenadírmars vagy krumplis tészta is, aminél pusztán arra kell ügyelni, hogy a paprikás krumpliba oltott tészta mellé kellő mennyiségű vizet és savanyúságot kínáljunk. Rendkívül laktató étel. Az olaszok legegyszerűbb tésztaételét is érdemes kipróbálni. Egy kevés olívaolajban megdinsztelnek két-három gerezd, apróra vágott fokhagymát, és ebbe forgatják bele a sós vízben kifőtt tésztát.

Hihetetlenül egyszerű és finom étel. A bátrabbak egy kevés citromhéjat is reszelhetnek az olajhoz. Igazi klasszikusnak számít és gyerekkörökben is igen népszerű a paradicsomszószos tészta. A dinsztelthagyma-alapú paradicsomos mártás könnyedén megbolondítható különféle zöld fűszerekkel, zsályával, bazsalikommal, oregánóval, de ha csak egy kis borsot darálunk bele, akkor is nagyon finom lesz. A paradicsomszószhoz tehetünk apróra kockázott sült húst, maradék felvágottat, húsos szalonnát, esetleg valamilyen halkonzervet. A halkonzervek közül ezekhez az ételekhez az olajban eltett változatok a legjobbak.

Tejszín mint szószalap

A tejföl és a paradicsom mellett a tejszín is remek szószalap lehet. A maradék habtejszín felhasználására is alkalmas egy fokhagymás, rozmaringos ragu, amibe belekerülhet mindaz, ami a hűtőben lakik, és stílusában illeszkedik a tejszínes vonulathoz. Lehet az sonka, húsos szalonna, maradék hideg sült, de dolgozhatunk dinsztelt, főtt vagy konzervzöldségekkel is.

Káposztán kívül készíthetjük karalábéval is, sőt nagyon finom a dinsztelt, fokhagymás spenóttal összekevert tészta is. Azoknál a tésztáknál, amelyekhez valamilyen szószt készítünk, érdemes a kész szaftba beleforgatni az enyhén sós vízben főtt, lecsöpögtetett tésztát, így sokkal jobban át fogja venni a szaft ízét. Ha félünk, hogy teljesen elnyeli majd a tészta a szaftot, akkor a tészta főzőlevéből egy keveset adjunk hozzá a szószhoz.

Rakott tészták

A rakott tészták műfajában a határ a csillagos ég. A kifőtt tésztához szinte bármit hozzáadhatunk, lazíthatjuk tejföllel, elhabart tojással, besamellel, adhatunk hozzá fűszeres paradicsomszószt, de összesüthetjük különféle zöldségekkel is (itt jön képbe a spájz konzervkínálata). Klasszikus rakott tészta a túrós csusza, amit nemcsak csuszatésztából készíthetünk.

A csusza készítéséhez ideális az úgynevezett fodros nagy kocka, de alapvetően bármilyen közepes méretű tésztával elkészíthetjük. Itt is érdemes törekedni arra, hogy az ízek a lehető legjobban átjárják a tésztát, így a tejföllel alaposan összeforgatott tésztát tegyük a jénaiba, s ha akad, kis sajttal megszórva süssük össze.

Vargabéles

Hozzávalók: 25 dkg száraz, tojásos széles metélt, 50 dkg félzsíros tehéntúró, 6 réteslap, 7 dkg vaj, 2 dl tejföl, 15 dkg cukor, 4 tojás, csipetnyi só, 10 dkg mazsola, 1 citrom héja.

Elkészítés: A tésztát sós vízben feltesszük főni. Amíg fő, addig a túrót szitán áttörjük. A tojásokat szétválasztjuk, és a sárgájukat a túróhoz adjuk. A túróhoz hozzákeverjük még a tejfölt, a cukrot, a citrom lereszelt héját, a mazsolát és egy csipetnyi sót. A tepsit kivajazzuk, a kész tésztát leszűrjük, majd egy nagyobb keverőtálba tesszük, és hozzáadjuk a vajat, azzal átkavarjuk.

A fehérjéket habosra verjük, és a túrós masszához adjuk, amivel összedolgozzuk, majd a tésztához öntjük. A tésztát átforgatjuk a krémmel. A réteslapok felét a tepsibe fektetjük, majd ráhalmozzuk a túrós tésztát és végül a maradék lappal fedjük, amit tojássárgájával le is kenünk. A vargabélest 175 fokra előmelegített tepsiben sütjük, amíg a teteje szépen meg nem barnul. Langyosra hűlve szeleteljük.