
Egy amerikai tanulmány szerint a magas IQ-val rendelkezők jól elvannak a gondolkodással, így kevésbé kezdenek unatkozni semmittevés közben, míg az alacsonyabb intelligenszinttel rendelkezők hamar megunják a gondolatokat: nekik tehát több aktivitás kell, hogy a mozgás stimulálja őket.
2016. augusztus 21., 12:482016. augusztus 21., 12:48
A Todd McElroy által vezetett kutatócsoport kiválasztott 30 gondolkodó és 30 keveset gondolkodó résztvevőt, akik 7 napon keresztül olyan, csuklóra illeszthető eszközt hordtak, amely segítségével nyomon követhető mozgásuk és aktivitási szintjük. Így a kutatók állandó adatfolyamot kaphattak az eredményekről – számol be az Independent.
A tanulmány megállapította, hogy a kevesebbet gondolkodók jóval többet mozogtak, mint sokat gondolkodó társaik, így a lustaság a velős gondolatok és a magas intelligenciaszint jele is lehet – olvasható a Hvg.hu-n. A jelentősnek vélt kutatás azt nem tudta megmagyarázni, hogy a hétvégék miért nem mutattak különbséget a két csoport között. Természetesen a kutatás vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a mozgásszegény életmódnak negatív hatásai vannak.
Az elme elemző- és megkülönböztetőképessége
Mindenféle intelligencia – együtt – az élőlény, így az emberi minőség mértéke. Az intelligencia az a képességünk, hogy „nem teljesen meghatározott\" célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt „jó\" – azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat –, és mennyire volt gyors. Klasszikus példa: mozaikkirakós játékban (puzzle) a következő elem helyének megtalálása. Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nem várt helyzetekben (balesetben, kritikus kérdés feltevésekor stb.) milyen jól és milyen gyorsan reagálunk.
Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága. Az intelligenciát tesztekkel mérik. A teszteket úgy állítják össze, hogy az átlag 100 IQ-pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 IQ-pontot mérjen. A tesztek szerint az intelligencia eloszlása normális eloszlással közelíthető, ahol a várható érték 100 IQ, a szórás 15 IQ. Részletes intelligenciateszttel mérhető az iskolaérettség, és kimutathatók egyes neurológiai és pszichiátriai kórképek, például az autizmus vagy egyes tanulási zavarok. De használnak intelligenciateszteket a pályaalkalmassági vizsgálatokban és a munkahelyi kiválasztásban is. Vitatott, hogy ezzel tényleg a megfelelő embereket választják-e ki.
Az érzelmi intelligencia
Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Beletartozik az önuralom képessége éppúgy, mint a beleérzőképesség. Az általános intelligenciatípusok közül az interperszonális intelligenciához áll a legközelebb. A tagok érzelmi intelligenciája minden közösségben meghatározza a közösség felépítését. Az érzelmi intelligencia csak a belső tényezőknek megfelelően fejleszthető.
Ezt a kifejezést elsőként John D. Mayer és Peter Salovey alkalmazta 1990-ben. Ők az érzelmi információk értelmezését és a velük érvelés képességét tekintették kiindulópontnak. Daniel Goleman (1995) szerint a munkahelyi eredményességet sokkal inkább az érzelmi intelligencia határozza meg, mint az értelmi. Az érzelmi intelligencia nem szerepel az IQ kiszámítását célzó tesztekben. Mérésére az érzelmi intelligenciahányados, az EQ szolgál.
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
szóljon hozzá!