Fotó: 123RF
Egyre több szó esik a koronavírus-fertőzés esetleges hosszútávú egészségkárosító hatásairól.
2020. december 25., 11:102020. december 25., 11:10
2020. december 25., 11:172020. december 25., 11:17
A Hotnews hírportál orvosi tanulmányokat felhasználó cikkben összegezte, hogy melyek az eddig ismert hosszútávú, visszamaradó tünetek.
Sokan hetekkel, hónapokkal a negatív teszt után is fejfájásra, koncentrációs zavarra panaszkodnak, arra, hogy nincs energiájuk, könnyen kimerülnek.
A leggyakrabban jelentkező hosszútávú tünetek a fáradtság, a légszomj, a köhögés, az ízületi fájdalom és a mellkasi fájdalom, de gyakori az izomfájdalom, a fejfájás, az időszakos láz, és a tartós szag- vagy ízvesztés is.
Az elmúlt hónapokban ezek a tünetek gyakran kerültek a figyelem középpontjába, a hajhullás kapcsán például bőrgyógyászok és fodrászok írtak beszámolókat a klienseikkel, pácienseikkel folytatott beszélgetések kapcsán. A hajhullás oka az úgynevezett telogen effluvium, azaz egy helyzetről beszélünk, amikor a szervezetet nagy sokk éri – ez fizikai vagy lelki „sokkot” is jelenthet, de fontos hangsúlyozni, hogy csak egy időszakos állapot, nem vezet kopaszodáshoz.
Egyre több koronavírus-fertőzésen átesett páciens számolt be hosszútávú egészségkárosító hatásokról, amelyek rontják az életminőségüket. Jó hír, hogy az ilyen helyzetben lévő személyek orvosi monitorizálását decembertől az egészségbiztosító állja.
Ugyancsak sok cikk született a koronavírus és depresszió kapcsolatáról, ami egy nagyon összetett kérdés, hiszen nem csak a konkrét betegség, hanem a félelem, az elszigeteltség, a társadalmi kapcsolatok hiánya is közrejátszik benne. Itt érdemes megemlíteni, hogy már az 1910-es évekbeli spanyolnáthajárvány után is írtak a fertőzés és a depresszió összefüggéseiről. Természetesen ezek a tünetek még intenzívebben jelentkezhetnek azok estében, akik kórházi kezelésen estek át, esetleg lélegeztetőgépre kerültek.
Fontos kiemelni, hogy bár az emberek a Covid-19-et elsősorban a tüdővel hozzák kapcsolatba, hosszútávon más szerveinket is érintheti. Sok esetben hónapokkal a negatív tesztek után végzett képalkotó vizsgálatok tartós károsodást mutattak a szívizomban, még azoknál az embereknél is, akiknek csak enyhe tünetei voltak. Ez az elváltozás növelheti a jövőben a szívelégtelenség vagy más szövődmények kockázatát. A Covid-19 a fiataloknál is okozhat stroke-ot vagy Guillain-Barre-szindrómát. A betegség növelheti a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is.
A koronavírus vérrögök kialakulását is okozhatja. Míg a nagy vérrögök szívrohamot és stroke-ot okozhatnak, úgy vélik, hogy kisebb vérrögök felelősek a betegség miatt kialakuló szívizom-károsodásért. A koronavírus gyengítheti az ereket is, ami hozzájárulhat a hosszútávú máj- és veseproblémákhoz is.
A felsorolt tünetek nagy része már a SARS-vírusfertőzés nyomán is tapasztalt volt, de mindkét esetben csak viszonylag rövidtávú hatásokat ismernek a szakemberek.
Az már most is biztos, hogy a súlyos tüdőgyulladás vagy agyvérzés miatt kórházba került embereknek speciális ellátásra és gyakori nyomon követésre lesz szükségük a betegség leküzdése után is. Ám fontos tudatosítani, hogy nemcsak a kórházban kezelteknek lehetnek ilyen problémáik. Feltételezések szerint az 50 fölöttieknél, a túlsúllyal küzdők estében és az egyéb egészségügyi problémákkal küzdő embereknél, különösen a szív- és érrendszeri problémákkal, tüdőproblémákkal, magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel küzdők esetében gyakoribbak ezek a kellemetlen, sokszor veszélyes maradványtünetek.
Bár még sok a kérdés a téma kapcsán, az eddig közzétett tanulmányok és felmérések azt mutatják, hogy a betegek 50–80 százalékának három hónappal a betegség diagnosztizálása után is zavaró tünetekkel kell együtt élniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!