A koronavírusos betegek 50–80 százalékának három hónappal a fertőzés után is vannak zavaró tünetei

Sokan hetekkel, hónapokkal a negatív teszt után is fejfájásra, koncentrációs zavarra panaszkodnak, arra, hogy nincs energiájuk, könnyen kimerülnek.

A leggyakrabban jelentkező hosszútávú tünetek a fáradtság, a légszomj, a köhögés, az ízületi fájdalom és a mellkasi fájdalom, de gyakori az izomfájdalom, a fejfájás, az időszakos láz, és a tartós szag- vagy ízvesztés is.

Az elmúlt hónapokban ezek a tünetek gyakran kerültek a figyelem középpontjába, a hajhullás kapcsán például bőrgyógyászok és fodrászok írtak beszámolókat a klienseikkel, pácienseikkel folytatott beszélgetések kapcsán. A hajhullás oka az úgynevezett telogen effluvium, azaz egy helyzetről beszélünk, amikor a szervezetet nagy sokk éri – ez fizikai vagy lelki „sokkot” is jelenthet, de fontos hangsúlyozni, hogy csak egy időszakos állapot, nem vezet kopaszodáshoz.

korábban írtuk

Hosszútávú egészségkárosító hatása lehet a koronavírus-fertőzésnek

Egyre több koronavírus-fertőzésen átesett páciens számolt be hosszútávú egészségkárosító hatásokról, amelyek rontják az életminőségüket. Jó hír, hogy az ilyen helyzetben lévő személyek orvosi monitorizálását decembertől az egészségbiztosító állja.

Ugyancsak sok cikk született a koronavírus és depresszió kapcsolatáról, ami egy nagyon összetett kérdés, hiszen nem csak a konkrét betegség, hanem a félelem, az elszigeteltség, a társadalmi kapcsolatok hiánya is közrejátszik benne. Itt érdemes megemlíteni, hogy már az 1910-es évekbeli spanyolnáthajárvány után is írtak a fertőzés és a depresszió összefüggéseiről. Természetesen ezek a tünetek még intenzívebben jelentkezhetnek azok estében, akik kórházi kezelésen estek át, esetleg lélegeztetőgépre kerültek.

Fontos kiemelni, hogy bár az emberek a Covid-19-et elsősorban a tüdővel hozzák kapcsolatba, hosszútávon más szerveinket is érintheti. Sok esetben hónapokkal a negatív tesztek után végzett képalkotó vizsgálatok tartós károsodást mutattak a szívizomban, még azoknál az embereknél is, akiknek csak enyhe tünetei voltak. Ez az elváltozás növelheti a jövőben a szívelégtelenség vagy más szövődmények kockázatát. A Covid-19 a fiataloknál is okozhat stroke-ot vagy Guillain-Barre-szindrómát. A betegség növelheti a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is.

A koronavírus vérrögök kialakulását is okozhatja. Míg a nagy vérrögök szívrohamot és stroke-ot okozhatnak, úgy vélik, hogy kisebb vérrögök felelősek a betegség miatt kialakuló szívizom-károsodásért. A koronavírus gyengítheti az ereket is, ami hozzájárulhat a hosszútávú máj- és veseproblémákhoz is.

A felsorolt tünetek nagy része már a SARS-vírusfertőzés nyomán is tapasztalt volt, de mindkét esetben csak viszonylag rövidtávú hatásokat ismernek a szakemberek.

Az már most is biztos, hogy a súlyos tüdőgyulladás vagy agyvérzés miatt kórházba került embereknek speciális ellátásra és gyakori nyomon követésre lesz szükségük a betegség leküzdése után is. Ám fontos tudatosítani, hogy nemcsak a kórházban kezelteknek lehetnek ilyen problémáik. Feltételezések szerint az 50 fölöttieknél, a túlsúllyal küzdők estében és az egyéb egészségügyi problémákkal küzdő embereknél, különösen a szív- és érrendszeri problémákkal, tüdőproblémákkal, magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel küzdők esetében gyakoribbak ezek a kellemetlen, sokszor veszélyes maradványtünetek.

Bár még sok a kérdés a téma kapcsán, az eddig közzétett tanulmányok és felmérések azt mutatják, hogy a betegek 50–80 százalékának három hónappal a betegség diagnosztizálása után is zavaró tünetekkel kell együtt élniük.