A helyes öntözés szabályai

Minden növénynek más a vízigénye, éppen ezért joggal merül fel a kérdés: mikor és hogyan locsoljunk? A Kertvarázsmagazin.hu szakértők véleményét idézi a nyári öntözéssel kapcsolatban.

A víz kellő mélységben jusson le a növény gyökeréhez

Ha a növények öntözéséről beszélünk, nincsenek kimondott vagy írott szabályok, a locsolás mikéntje függ a kertbe ültetett növények típusától, a föld minőségétől, az évszaktól, az időjárástól stb. Szerencsére nem nagy ördöngösség „jól” öntözni kertünket. A legegyszerűbb a talaj szárazságának ellenőrzésével meghozni a döntést.

A locsolás teljesen hasztalan, ha a víz túlságosan gyorsan folyik át a növény földben lévő részén, a földlabdán, szárazon hagyva a gyökér tetejét. Ez akkor történhet meg, ha nagyon gyorsan vagy túl sok vízzel öntözzük meg. A lassabb locsolás, a víz apránkénti adagolása hatékonyabb. A cél, hogy a víz kellő mélységben lejusson a növény gyökeréhez, legyen szó palántákról, szobanövényekről, bokrokról vagy fákról.

A talaj szárazságát ellenőrizhetjük a kezünkkel, ami az egyik legbiztosabb „víztartalommérő” módszer vagy ásóval is: ha 12-30 cm mélyen is elég nedvesnek tűnik a föld, akkor nincs ok az aggodalomra. Kis és közepes méretű cserepes növények esetében idővel már a cserép súlyából is meg tudjuk saccolni, vajon elég vizet adtunk-e a növénynek.

Sok esetben a kertek öntözésére a legjobb megoldásnak a locsoló bizonyul (ez lehet leszúrható, állványos vagy kézi), jó tudni azonban, hogy az így felhasznált víznek mindössze 40-50%-a jut el a növények gyökeréig, így érdemes fontolóra venni egy csepegtető öntözőrendszer kialakítását.

Szükség szerint, időjárástól függően locsoljunk

Mindig a gyökérzónára összpontosítsunk öntözéskor: fontos, hogy a gyökérzetet elérje a víz, a felszíni locsolás nem tesz jót a növénynek. A fű és az egynyári növények gyökerei inkább a talaj felső részében találhatóak, míg az évelők, cserjék és fák zöménél a talaj felső 30-60 cm-es szintjét járják át. Nehéz, kőkemény földben a víz akár órákig is szivároghat, míg eléri a 15-40 cm-es mélységet.

Ekkor is ellenőrizhetjük tapintással vagy ásóval, hogy elegendő vizet juttatunk-e be a földbe. Fordítsunk kellő figyelmet kertünk locsolására, megfelelő eszközöket használva, mint például a csepegtetőcső, könnyű slag, öntözők és időzítők. Jól átgondoltan kiépített csepegtetőrendszerrel hatékonyabban tudjuk a növények gyökereit vízzel ellátni, mint felszíni öntözéssel. Mindig akkor locsoljunk, amikor szükség van rá.

Az automata időzítővel ellátott öntözőket állítsuk át abban az esetben, ha az időjárás-előrejelzések szerint eső várható, vagy naponta vannak záporok, zivatarok. A növényzet túllocsolása ugyanolyan káros, mint a kiszáradás. Használjunk talajtakarót, ami csökkenti a fölbe került víz elpárolgását, valamint megakadályozza, hogy a földet egy nagyobb zápor – pl. a nem vízszintes, lankás területekről – elhordja, elmossa.

Túllocsolás esetén a gyökerek túl sokáig állnak vízben, így rothadásnak indulhatnak, vagy oxigénhiányt szenvedhetnek. A növények locsolása az emberek egészséges étrendjéhez hasonlóan működik: a túl sok és a túl kevés víz ugyanúgy árthat a növénynek. Kertünk és növényeink öntözése nem elég, ha pusztán abban merül ki, hogy egy locsolófejet kiteszünk kertünk kellős közepére minden második nap, bár még ez is több a semminél, azaz annál, ha egyáltalán nem is locsoljuk őket. Néhány jó tanácsot érdemes megszívlelni, miként öntözhetjük okosan szomjas kertünket:

Kora hajnalban vagy késő este kell locsolni

Lehetőség szerint reggel, a kora hajnali órákban vagy este locsoljunk, amikor kisebb a párolgás. A következő növények reggeli órákban történő öntözését javasoljuk: alma, bab, begónia, fekete szeder, cseresznye, uborka, dália, muskátli, szilva, málna, rózsa, eper, paradicsom.

Kerüljük a betegségre fokozottan érzékeny növények késő esti, éjszakai locsolását, mivel az öntözést követően a leveleken órákon át „csüngő” vízcseppek fokozzák bizonyos gombák elszaporodását, ami megbetegítheti növényeinket, virágainkat és a fákon, cserjéken csücsülő, érlelődő gyümölcsöket.

Ezeket a növényfajtákat ajánlott inkább (kora) reggel locsolni, amikor napközben a nap könnyen megszárítja a vizes felületeket, megakadályozva ezzel a kártevő gombák támadását. Időnként több öntözésre lehet szükség, ha az átlagosnál melegebb és szárazabb az idő, ha száraz és homokos a talaj, vagy ha a növények sűrűn vannak ültetve.

Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is – ezeket gyakrabban locsoljuk, de ne túl sok vízzel. A nedvességtartalom a talajfelszínhez közelebb kell, hogy essen, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél – melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre – kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni.

Esőmérővel könnyedén lemérhetjük, hogy egy adott időintervallum – mondjuk egy hét – alatt mennyi csapadékot kapott a kert, így megfelelő mennyiségben „utánöntözhetünk”, amennyiben szükséges. Esőmérőkkel tesztelhetjük a felszíni öntözőfejet is, néhány típus ugyanis egyenetlenül oszlatja el a vizet. A teszt eredményétől függően arrébb tehetjük a locsolófejet, vagy dönthetünk egy hatékonyabb megoldás mellett is.