A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Magyar közösségi központtá alakítaná a lupényi református egyháztól nemrég átvett épületet az Ében Háézer Egyesület. Az ingatlan felújítása arról is szól, miként lehet új közösségi kapaszkodót teremteni a mélyszórványban élő magyarság számára.
Temesváron 7. éve működik a Bolyai János Szakkollégium, amely a bánsági városban tanuló magyar egyetemisták számára nemcsak bentlakást, hanem családias közösséget és szakmai fejlődést kínál. Andrásy Noémi ügyvezető kísért végig a kollégium épületén.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A szórványban a magyarság nemcsak velünk született adottság, hanem döntés, feladat és küldetés is, amit vállalni, ápolni és továbbadni kell – hangsúlyozta Bodoczi Annamária, a Jövőnk a szórványban egyesület elnöke szombaton a torockói Duna-házban.
A magyarság szempontjából fontos, hogy az RMDSZ mit tud elérni, de legalább olyan fontos, hogy mit tud megakadályozni – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő. Nacsa Lőrinc államtitkár szerint a szórványmagyarság pedig nemzeti érték.
Minden korosztályt megszólító, minőségi programokat, valamint az összetartozás érzését igyekszik kínálni az október végi Szeben Megyei Magyar Napok, ugyanis Kémeri Attila szervező szerint a szórványban nem célozhatnak meg csak egy-egy csoportot.
Amikor a legendás futballista Bölöni László arról mesélt, hogy a nyolcvanas évek Bukarestjében annyira ismert volt, hogy a rendőrök végül azt tanácsolták neki: „ha megáll a piros lámpánál, megáll a város – inkább hajtson át”.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
Vásárhelyi Antal képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerda délután a Megyei Művészeti Múzeum – Nagybányai Művészeit Központ szervezésében a máramarosi megyeszékhelyen. Felsőbányán felújítják a Nagyboldogasszony-plébániatemplomot.
Az Alsó Kis-Küküllő-menti magyar közösség életének központjává vált a hétvégén a Fehér megyei Bethlenszentmiklós: negyedik alkalommal szervezett magyar napokat a Jövőnk a Szórványban Egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nagybányai és a máramarosi magyarság a jövőt építi és nem a múltba réved, azt gondolja, ott szükség van a magyar szóra, a magyar dallamra és a magyar közösségre – jelentette Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a Főtér Fesztiválon.
Húszéves évfordulóját ünnepli idén a nagybányai magyar napok: szeptember 1–7. között a város szívében újra életre kelnek a magyar közösség hagyományai, a néptánc és képzőművészet, a kézműves mesterségek bemutatói és a gazdag zenei kínálat.
Szamosardó hagyományos népi építészetét és a térségre jellemző paraszti életmódot idéző tájházat avatnak augusztus 24-én a Szamos völgyében fekvő településen.
A 2018-ban megvásárolt régi udvarház az elmúlt 30-40 évben lakatlan volt, a beszivárgott esővíz annyira megrongálta a tűzfalat, hogy újjá kellett építeni. A nehézségek ellenére Balta-Taics Tünde úgy érzi: megéri erőfeszítést vállalni a magyarságért.
A szórványban élő közösség összetartozását erősíti a 3. Máramarosszigeti Magyar Napok. A rendezvény identitáserősítő szerepéről, valamint a határ menti szórványközösség mindennapi kihívásairól a szervezőkkel beszélgettünk.
A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. Trianon, az 1968-as közigazgatási átszervezés, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához.
Az RMDSZ kezdeményezésére indult országos bölcsődeépítési program keretében megvalósult 26. kisdedóvót adták át szerda délután az Arad-hegyaljai Pankotán.
Látogatottsági adatok