Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei elnöke, Nacsa Lőrinc államtitkár és Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője
Fotó: Facebook / Nacsa Lőrinc
A nagybányai és a máramarosi magyarság a jövőt építi és nem a múltba réved, azt gondolja, ott szükség van a magyar szóra, a magyar dallamra, a magyar gondolatra és a magyar közösségre – jelentette Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár csütörtökön a nagybányai Főtér Fesztiválon. A máramarosi megyeszékhelyen immár 20. alkalommal szervezik meg a Főtér Fesztivált, a helyi magyar közösség legnagyobb közművelődési rendezvénysorozatát, ami idén szeptember 1–7. között zajlik.
2025. szeptember 05., 09:402025. szeptember 05., 09:40
2025. szeptember 08., 10:462025. szeptember 08., 10:46
Nacsa Lőrinc A Főtér és környéke a Várvédő gyűjteményben című kiállítás megnyitóján vett részt a Várvédő Galériában. A tárlaton a város emblematikus épületei elevenednek meg olyan nagybányai festők vásznain, mint Ziffer Sándor, Boromisza Tibor, Nagy Oszkár, Gáll Ferenc (François Gáll), Mund Hugó és mások. Az államtitkár az MTI-nek telefonon nyilatkozva felidézte: a Főtér Fesztivál Nagybánya és Máramaros megye legnagyobb magyar rendezvénye, melyet 2006 óta szerveznek meg. Úgy fogalmazott, „óriási dolog”, hogy a szórványban a magyar közösségnek van egy ilyen régóta és jól működő kulturális, zenei és közösségi fesztiválja. Ezt a magyar kormány is támogatja immár 15 éve – tette hozzá.
Máramaros megye székhelyén a magyar közösség képviselőivel, egyházi, politikai, civil és iskolai vezetőkkel találkozott, akikkel a szórvány és a magyar oktatás helyzetét elemezték. „Szórványban akkor tudunk igazán megmaradni, ha vannak erős szervezeteink, van politikai képviseletünk és vannak erős oktatási intézményeink” – húzta alá Nacsa Lőrinc. Mint mondta, a találkozón szó esett a nemzetpolitikai államtitkárság által lebonyolított Határtalanul és Petőfi Sándor Programokról, a különböző ösztöndíj- és pályázati rendszerekről is.
Példaként a Teleki Magyar Ház és a katolikus templom felújítását említette, és elmondta, hogy a városban vadonatúj bölcsőde épült, és a 21. századi követelményeknek megfelelően újítottak fel oktatási intézményeket. „Számtalan olyan támogatás érkezett Nagybányára és Máramaros megyébe az elmúlt években a magyar kormánytól, ami az itteni közösséget erősítette. Tehát a nagybányai és a máramarosi magyarok is számíthatnak Magyarország kormányára” – mondta.
Nacsa Lőrinc a Főtér és krönyéke című kiállítást is megtekintette
Fotó: Facebook / Nacsa Lőrinc
Úgy értékelt, a közös építkezésnek is köszönhető, hogy a térségben élő magyarság korábbi drasztikus fogyása mára valamilyen módon mérséklődött vagy megállt.
Hozzátette: ehhez el kellett mondani a szülőknek, miért érdemes magyar iskolát, óvodát választani. A térségben a Rákóczi Szövetséggel közösen lebonyolított Iskolabusz-program is sikeres, általa több gyerek kap lehetőséget arra, hogy magyar iskolába járhasson. Emlékeztetett: 2025 a nemzetpolitikában A jövő nemzedék éve, és úgy vélte, az ennek keretében tartott kiegészítő programok – táborok, zarándoklatok, fesztiválok – is hozzájárulnak a fiatalok magyar identitásának megőrzéséhez.
Nacsa Lőrinc a kiállításmegnyitón mondott köszöntőjében gratulált a Főtér Fesztivál szervezőinek a 20. kiadásához érkezett rendezvényhez, hangsúlyozva,
Kérte a helyieket: olyan szemmel nézzenek kulturális és épített örökségükre, hogy az jelenti a jövőt. „A nagybányai magyar jövő, a mi közösségeink jövője, azt nézzük a következőkben is, hogy mit tudunk tenni a közösségünkért, a jövőnkért” – mondta.
A 108 ezer lakosú Nagybányán a legutóbbi népszámláláson 8713 ember vallotta magát magyarnak, Máramaros megyében 5 százalék körüli a magyarság számaránya.
Pintér Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Máramaros megyei szervezetének elnöke, megyei önkormányzati képviselő a város gazdag történelmét, a „csodálatos város” megalakulását idézte fel, és a Nagybányai Művésztelep létrejöttét, mely nemzetközi hírűvé tette.
és úgy vélte, ez a magyar kormány támogatásának is köszönhető, amiért a közösség nevében köszönetet mondott.
Miénk itt a Főtér!
Fotó: Facebook / Nacsa Lőrinc
A tárlatot Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője nyitotta meg, és nagybányai alkotások vásárlására, a helyi művészek támogatására kérte közönségét, míg Várvédő Zsolt galériatulajdonos a gyűjtemény történetét ismertette.
A nagybányai és máramarosi magyarok találkozóhelyének számító Főtér Fesztivál szeptember 1. és 7. között zajlik. A jubileumi kiadáson sokszínű programmal várják a különböző korosztályokat, a főtéri színpadon Karácsony János „James”, az LGT gitárosa, a Budapest Bár és a Blahalouisiana is fellép.
Húszéves évfordulóját ünnepli idén a nagybányai magyar napok: szeptember 1–7. között a város szívében újra életre kelnek a magyar közösség hagyományai, a néptánc és képzőművészet, a kézműves mesterségek bemutatói és a gazdag zenei kínálat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!