A Téka Alapítvány szórványkollégiuma Szamosújváron
Fotó: Orbán Orsolya
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát. Balázs-Bécsi Attila alapító-igazgató szerint mindez nem egy előre megírt terv mentén született, hanem mindig abból a konkrét igényből, amely a szórványban élő közösség mindennapjaiban jelent meg. A felépített intézmények fenntartása ma is folyamatos küzdelem, hiszen egy ilyen rendszer csak addig működik hatékonyan, amíg a közösségi bizalom és a külső támogatás is adott.
2026. március 09., 07:592026. március 09., 07:59
2026. március 11., 21:172026. március 11., 21:17
A szamosújvári Téka Alapítvány neve az erdélyi magyar közösség számára már régóta nem szorul külön magyarázatra. A Mezőség egyik legfontosabb kulturális és oktatási központjává vált intézmény három évtized alatt olyan hálózatot épített ki, amely ma művelődési központot, szórványkollégiumot, magyar iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát is magában foglal. Hetente több száz gyerek fordul meg a Téka programjain, a szórványkollégium pedig a mezőségi falvakból érkező diákok számára biztosít lehetőséget arra, hogy magyar nyelven tanuljanak. A Téka sokak számára nem csupán egy intézményt jelent, hanem olyan helyet, ahol a szórványban élő magyar közösség saját kulturális és oktatási tereit tudta megteremteni.
Balázs-Bécsi Attila: „Egy civil szervezet szórványban mind el kell végezze azokat a dolgokat, amit a Székelyföldön egy településen tíz–tizenkét intézmény”
Fotó: Orbán Orsolya
A Krónikának nyilatkozva Balázs-Bécsi Attila felidézte a kezdeteket.
A táncházból tánccsoport lett, abból civil szervezet, majd művelődési központ, szórványkollégium és iskola. „Soha nem léptünk úgy tovább, hogy ne lett volna szerves előzménye a következő lépésnek” – fogalmazott az alapítvány vezetője, amikor arról beszélt, miként épült fel fokozatosan az a mezőségi intézményrendszer, amely ma már több száz gyerek mindennapjait határozza meg.
Így alakult ki az a rendszer, amely ma már nemcsak a kincses várostól 45 kilométerre fekvő Szamosújvár, hanem a teljes Mezőség magyar közössége számára kapaszkodót kínál. (A 19 ezer lelkes Szamosújváron a lakosság 13 százaléka magyar).
A történet tulajdonképpen még a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor a rendszerváltás után hirtelen új tér nyílt a civil kezdeményezések előtt. Balázs-Bécsi Attila akkor elsősorban egy egyszerű, de alapvető igényre próbált reagálni: arra, hogy a fiatalok közösségben lehessenek, és ne pusztán együtt legyenek, hanem olyan tevékenységeket válasszanak maguknak, amelyek valódi tartalmat adnak a mindennapoknak.
Az alapítvány nem csak a gyerekekre fókuszál, a helyi civil szervezeteket, a tenni akaró fiatalokat is igyekszik támogatni
Fotó: Orbán Orsolya
A táncház ebben az időszakban különös jelentőséget kapott. A nyolcvanas években tiltott tevékenységnek számított, így a rendszerváltás után sok fiatal számára éppen a tiltott múlt tette vonzóvá. A kezdeményezés gyorsan közösséget formált. A résztvevők jelentős része családi kötődés révén a Mezőséghez kapcsolódott, ezért a népi kultúra nem idegen folklórként jelent meg számukra, hanem saját örökségként.
A Kaláka néptáncegyüttes – amelyet Balázs-Bécsi Attila testvére hozott létre – egyre több meghívást kapott Erdély különböző településeire. A meghívásokkal együtt azonban megszületett a felismerés is: a működéshez civil háttérre van szükség. Így jött létre 1993-ban a Téka Alapítvány.
A Téka Kézműves Ház felavatása az ,,utolsó tégla” a megvalósított mezőségi szórványoktatási központ fejlesztésében. A szerdán ünnepélyesen átadott Téka alapítványi beruházáson jelen volt Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár.
Az alapítvány létrejötte után hamar világossá vált, hogy saját tér nélkül nem lehet közösséget építeni. A néptáncosok sokszor éppen azért kerültek nehéz helyzetbe, mert a hivatalos intézményekből kiszorították őket.
Balázs-Bécsi Attila azonban kezdettől fogva úgy gondolta, hogy ez az épület nem csupán a néptáncosoké kell legyen. A ház fokozatosan egy egész közösség központjává vált:
A kollégium nem csak egy épület, egy intézmény, hanem egy közösség, ahol mindenki ismeri egymást, a konyhás nénikkel is kedvesen elbeszélgetnek a gyerekek
Fotó: Orbán Orsolya
A fordulat akkor következett, amikor a Kallós Alapítvány elindította a mezőségi szórványoktatási programot.
A gyerekek a Kolozsvártól 25 kilométerre fekvő Válaszúton tanulhattak magyarul, ám hamar felmerült a kérdés: mi történik velük negyedik osztály után, amikor ott már nincs továbbtanulási lehetőség? Ekkor kérték fel Balázs-Bécsi Attilát, hogy Szamosújváron biztosítsanak számukra bentlakást.
A kezdeményezés mögé kezdettől fogva felsorakozott a budapesti Apáczai Közalapítvány is, amely a szórványkollégiumok létrehozását támogatta, így amikor a tetőtér rövid idő alatt megtelt, már volt bátorságuk nagyobbat álmodni: a hátsó udvar beépítésével újabb épületszárny készült el.
A Mezőség számos településeinek fiataljai tanulnak Szamosújváron, akik bentlakók a kollégiumban
Fotó: Orbán Orsolya
Az első években azonban még sok munkába került meggyőzni a szülőket, hogy ide küldjék gyermekeiket. „Gyöngyi (Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke – szerk.) rengeteget járta a falvakat, hogy meggyőzze a családokat – idézte fel Balázs-Bécsi Attila –. Néhány év elteltével azonban maguk a szülők jelentkeztek. A falvakban ugyanis látványossá vált a különbség azok között a gyerekek között, akik a kollégiumban tanultak és éltek, illetve azok között, akik otthon maradtak – nem emberi értelemben, hanem tudásban, viselkedésben és életvitelben. A bentlakásban nevelkedő gyerekek más igényszinttel tértek haza, és ez a változás a közösségekben is észrevehetővé vált”.
A kollégium működése újabb problémát tett láthatóvá: a szamosújvári magyar diákok több különböző iskolában, több épületben voltak szétszórva. Balázs-Bécsi Attila számára egyre világosabb lett, hogy a bentlakás mellé saját iskola is kell.
A következő évek ezért nagyrészt lobbizással teltek. Balázs-Bécsi Attila és munkatársai egy több millió eurós beruházás tervével indultak útnak, miközben akkor még semmilyen biztos finanszírozás nem állt mögötte. A projektet ezért minden lehetséges fórumon bemutatták: Bukarestben, Budapesten, az RMDSZ vezetőinek és különböző szakmai egyeztetéseken is. A cél az volt, hogy a döntéshozók számára is világossá váljon: nem pusztán egy iskola felépítéséről van szó, hanem egy egész régió megmaradását szolgáló intézményről.
A gyerekek iskola után kézműveskedhetnek, illetve felnőtteknek számára is kínálnak különböző tanfolyamokat
Fotó: Orbán Orsolya
A kitartó lobbizás végül fokozatosan meghozta az eredményt. A projekt egyre több támogatóra talált, és amikor 2008-ban létrejött a Szórványtanács, amelyben Balázs-Bécsi Attila is részt vett, új lendületet kapott az ügy.
Az építkezés hosszú évekig tartott. A finanszírozás hullámzóan érkezett, így a beruházás lassan haladt. A fordulat akkor következett be, amikor Orbán Viktor miniszterelnök válaszúti látogatásán kiemelt támogatást ígért a projektnek. A munkálatok felgyorsultak, és 2016 őszén az első diákok beköltözhettek a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum új épületébe.
Az iskola létrejötte után azonban a munka korántsem ért véget. Balázs-Bécsi Attila már jóval korábban felismerte, hogy a szórványban egyetlen intézmény önmagában nem képes megtartani egy közösséget.
Éppen ezért a Téka körül az évek során tudatosan, lépésről lépésre egész intézményrendszer kezdett kiépülni, amely különböző területeken kínált lehetőségeket a mezőségi magyar közösség számára. A művelődési központ programjai már a kezdetektől sok gyereket vonzottak: táncházak, táborok, közösségi rendezvények, kézműves foglalkozások és különböző kulturális programok váltak a Téka mindennapjainak részévé.
A kézműves foglalkozások egyre népszerűbbé váltak, ezért idővel külön épületet vásároltak és alakítottak át erre a célra az iskola közelében.
A szobákba is betekintést nyerhettek a Krónika munkatársai, a diákok lelkesen tüntették el a szanaszét hagyott tárgyaikat, hogy a szoba jól mutasson
Fotó: Orbán Orsolya
Balázs-Bécsi Attila régi álma volt egy lovarda létrehozása is. Székelyföldről származva úgy gondolta, hogy a lovas kultúra nemcsak hagyományőrzési szempontból fontos, hanem a gyerekek nevelésében és sportolási lehetőségeiben is szerepet játszhat. A lovarda végül akkor valósulhatott meg, amikor a Téka csapatában akadt olyan ember, aki vállalni tudta a működtetés felelősségét – ez az igazgató szerint mindig feltétele volt egy új intézmény elindításának. Ma a lovarda már nemcsak a diákok mindennapjainak része, hanem táboroknak, lovas napoknak és különböző közösségi programoknak is helyet ad.
Míg Székelyföldön egy település kulturális, oktatási és közösségi életét több intézmény – iskola, művelődési ház, egyesületek, sportklubok – külön-külön szervezi, addig a szórványban ezeknek a szerepeknek jelentős részét gyakran egyetlen szervezetnek kell betöltenie.
„Egy civil szervezet szórványban mind el kell végezze azokat a dolgokat, amit a Székelyföldön egy településen tíz–tizenkét intézmény” – állapította meg lapunknak Balázs-Bécsi Attila, amikor arról beszélt, hogyan vált a Téka fokozatosan a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményi pillérévé.
Az intézményrendszer fenntartása azonban komoly anyagi kihívást jelent. Balázs-Bécsi Attila szerint a szórványban élő magyar közösségek problémáját Romániában sokszor még fogalmilag sem értik.
A hangulatos közösségi terek kialakítása külön figyelmet kapott az épület megtervezésekor
Fotó: Orbán Orsolya
Balázs-Bécsi Attila szerint a román állam részéről az elmúlt harminc évben nem alakult ki olyan politika, amely kifejezetten a szórványhelyzet kezelésére irányult volna. Helyi szinten ugyan előfordul együttműködés – bár ez többnyire inkább biztató, elismerő vállveregetésben nyilvánul meg, mint konkrét anyagi támogatásban –, országos program vagy stratégia azonban nincs.
Balázs-Bécsi Attila szerint az ilyen programok inkább általános fejlesztési vagy társadalmi témákra épülnek, és ritkán veszik figyelembe azt a sajátos helyzetet, amikor egy kisebbségi közösség intézményei a puszta fennmaradásért küzdenek.
A Téka körül létrejött intézmények jelentős része – az iskola, a kollégium, valamint a kulturális és oktatási infrastruktúra több eleme – magyarországi támogatások segítségével valósulhatott meg, és működésük ma is nagymértékben ezekre a forrásokra támaszkodik.
A kollégiumhoz sportpálya és fedett sportcsarnok is tartozik
Fotó: Orbán Orsolya
Balázs-Bécsi Attila szerint azonban a támogatás nem pusztán pénzügyi kérdés: az évtizedek során kialakult egy olyan bizalmi viszony is, amelynek alapja a személyes tapasztalat. Úgy fogalmazott, hogy
A személyes találkozások ezért gyakran többet jelentettek bármilyen pályázati dokumentumnál vagy statisztikánál, mert közvetlenül mutatták meg, milyen szerepet töltenek be ezek az intézmények a mezőségi magyar közösség életében.
A Téka ma tizenkét ingatlant működtet, és több intézményt tart fenn. A legnagyobb kiadást továbbra is a kollégium jelenti, amelyet az alapítvány igyekszik a diákok számára ingyenesen biztosítani.
„Ha a kollégium egyszer bezár, újra már nem lehet felépíteni” – hívta fel a figyelmet.
Ezért a Téka története ma sem lezárt fejezet: bár a nagy építkezések korszaka lezárult, a következő évek legfontosabb feladata az marad, hogy a mezőségi magyar közösség számára létrehozott intézmények működőképesek maradjanak.
Balázs-Bécsi Enikő, az intézmény gazdasági igazgatója vezette körbe munkatársainkat a kollégium épületeiben
Fotó: Orbán Orsolya
Balázs-Bécsi Attila szerint a szórványban az intézményépítés mindig hosszú folyamat, amelynek eredményei csak évek, néha évtizedek múlva válnak igazán láthatóvá. Egy iskola vagy kollégium létrehozása nemcsak építkezést jelent, hanem közösségépítést is: a szülők bizalmának megszerzését, a gyerekek megtartását, és annak bizonyítását, hogy érdemes magyar intézményhez kötni a jövőt. Úgy látja, a Téka három évtizedes története tulajdonképpen erről szól: a Mezőség szórványközösségei számára legyenek olyan helyek, ahol a gyerekek magyarul tanulhatnak, közösségben nőhetnek fel, és ahol a közösségnek saját intézményei vannak.
Meg kell tartanunk azokat a kulturális, civilizációs hajszálgyökereket, amelyekben az eljövendő magyar nemzedékek meg tudnak kapaszkodni, és otthonuknak érezhetik ezt a tájegységet – vallja Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több száz, folyamatosan működő kriptovaluta-bányászgépet foglalt le az adóhatóság Szatmár megyében, miután egy be nem jelentett, jelentős energiafogyasztással működő bányászfarmra bukkant. A lefoglalt berendezések értéke meghaladja a kétmillió lejt.
Határozottan lépnek fel a medvék etetése ellen a hatóságok: három hét alatt 50 ezer lejnyi bírságot róttak ki a Transzfogarasi úton.
Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.
Rengeteg autó parkol a Déli-Kárpátokban a több mint 2000 méter magasságban található Leaota-csúcs közelében, tönkretéve a törékeny ökoszisztémát, a védett erdélyi havasszépe növényt – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon Gajdó Kelemen Éva.
Több millió eurót kap az Európai Unió szolidaritási alapjából Parajd – tájékoztatott kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Politikai szóváltás alakult ki hétfőn a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a kormány a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében.
Közeledik a parlagfű virágzása, ezért Erdély-szerte felszólítják a hatóságok a telek- és ingatlantulajdonosokat, az útkezelőket és az érintett intézményeket, hogy kötelesek intézkedni.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Újabb mesterséges intelligencia alapú rendszert vezetett be a Kolozs megyei sürgősségi kórház: a Carebot nevű platform a tüdőgócok felismerésében segíti a radiológusokat, ezzel hozzájárulva a tüdőrák minél korábbi diagnosztizálásához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!