Maroknyi magyar. Körmenet a tornyai templom udvarán az idei feltámadási szertartáson
Fotó: Facebook/Arad-ségai Lisieux-i Kis Szent Teréz Plébánia
A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. A Battonyával közös határátkelőjéről közismert Arad megyei faluban a Trianon utáni hatalomváltás, az 1968-as közigazgatási átszervezés, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához, aminek következtében maroknyira csökkent és elöregedett a közösség. Egykor oktatási központ volt, magyarul, románul és szerbül folyt a tanítás, nyolcosztályos bentlakásos iskolával büszkélkedhetett Tornya, de ez ma már csak emlék.
2025. július 06., 17:492025. július 06., 17:49
Aradtól északnyugatra, alig húsz kilométerre található Tornya, amelynek történetét Jámbor Ilona, a Tornya fényben és árnyékban című monográfia szerzője így foglalta össze: „Az első írásos említés egy 1333-as pápai tizedjegyzékből ismert. A középkorban a török-, majd a tatárdúlás nyomán elnéptelenedett a falu, de a 18. században Marczibányi Lőrincz birtoka lett, és ő magyar, szlovák és sváb jobbágyokat telepített le a délről beszivárgott szerb és román családok mellé. Az 1750-es években kastélyt és templomot építettek itt a Marczibányiak” – mondta.
Az egykori kastélynak egy szárnya megmaradt, az évszázados viszontagságok után az épületet a mostani tulajdonosok restaurálták és rendezvényteremként működtetik.
Az egykori kastély egyik szárnya, a régi cselédlak maradt meg
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Marczibányi-birtok idővel mezővárosi rangra emelkedett, de Arad és Pécska gazdasági megerősödésével párhuzamosan veszített jelentőségéből, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán Romániához került, s mivel ott húzták meg az új határt, peremvidék lett – annak minden hátrányával együtt.
A 2004-es helyi népszavazáson, amit a Pécskától való különválásról írtak ki, a részvételi arány nem érte el az érvényességi küszöböt, így jelenleg is a tíz kilométerre fekvő közigazgatási központtól függ a falu.
A hajdani Marczibányi-kastély
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Úgy tartja a legenda, hogy a millennium évében, 1896-ban egy fiatal libapásztorlánynak, Dusik Örzsikének megjelent a Szűzanya Tornyán. A szájhagyomány és a korabeli sajtó hat Mária-jelenést dokumentált, és bár tömegek zarándokoltak az akkori Csanád vármegyei faluba, a római katolikus egyház nem adott hitelt a beszámolóknak, és sokáig tiltotta is a szertartást a látomás helyszínén épült kápolnában. Ennek dacára a hívek búcsújáróhelyként tekintettek Tornyára,
a mai napig is sok száz kilométerről érkeznek hívek fohászkodni, vagy a kút vizéből meríteni a különböző nyavalyák gyógyítására, bár a múlt rendszerben a kétszeres elnyomás – az egyházi tilalom és a kommunista diktatúra egyházüldözése – majdnem kitörölte a közemlékezetből a tornyai Mária-legendát. Mint tavalyi cikkünkben megírtuk, végül az egyház engedélyezte ájtatosságok megtartását a Mária-kútnál.
A millennium évében egy libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán, de a katolikus egyház sokáig tiltotta a szertartásokat a helyszínen. A jelenések helyén fakadt forrás vizének csodatevő erőt tulajdonítanak.
Tóth András nyugalmazott mezőgazdasági gépész 2024-ben nyilatkozta azt a Krónikának, hogy általában május első vasárnapján, továbbá Nagy- és Kisboldogasszony napján, valamint augusztus 20-án, Szent István napján tartanak ájtatosságokat a kápolnában, de évközben is rendszeresek az egyéni vagy csoportos zarándokok. Régen a templomból indultak a hívek processzióval, de mára megfogyatkoztak. Tóth András szerint az 1950-es években 1400 római katolikus volt a faluban, most körülbelül 160-an vannak, de nem mind templomba járó.
Valamikor Tornyán többségben voltak a magyarok, de ma már ritkán hallani magyar szót az utcán – sajnálkozott Tóth Piroska hagyományőrző, a Tornyai Tájház társalapítója. „Nem volt meglepő, hogy ha bejött egy román és magyarul köszönt vagy fordítva, netán szerbül. Habár most már igen kevesen vagyunk, de a régi tornyaiak megtartották identitásukat, és
Valamikor a nagy többség magyar volt, de sajnos a templomban látjuk, hogy bizony-bizony hányan vagyunk: ha harmincan összegyűlünk, az jó” – mondta.
A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.
Tóth Piroska szerint ennek az is az oka, hogy Tornya nagyon közel van Aradhoz, és sokan a városban keresték a boldogulást, s nem tértek már vissza. Esetleg visszatérnek nyugdíjas korukban, akárcsak ő és párja, Suttyák András. „Aradon éltük a fiatalságunkat, mert ott dolgoztunk, de aztán úgy éreztük, hogy vissza kell térnünk. Úgy látszik, a gyökereinket nem vágták el, mert visszajöttünk és itt érezzük jól magunkat” – vallotta be.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Pécskának (a beosztott falvaival: Tornyával, Szederháttal és Óbodroggal együtt) 11 950 állandó lakosa van, ebből 2341-en vallották magukat magyarnak. Tornya lakossága 1055 fő volt, ebből a polgármesteri hivatal szerint 120 magyar és 30 szerb nemzetiségű. Sok a vegyes család, amelyben akár két vagy három nemzetiség is előfordul – mondta érdeklődésünkre Sinka Pál sajtószóvivő.
A tornyai római katolikus plébánián nincs állandó jelleggel pap, az arad-ségai plébános, Király Árpád marosi főesperes jár misézni és temetni a faluba – esketés, keresztelő nagyon ritka dolog.
Tornyai park, háttérben a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 20. század közepétől oktatási központ volt Tornya, románul, magyarul és szerbül folyt a tanítás, bentlakásos iskola működött a településen. Ma már románul is csak elemi szinten folyik a tanítás.
Az egykori iskola és a falu közéletének meghatározó személyisége volt Péter Antal néhai iskolaigazgató. A 111 éve született pedagógus 23 évig állt az iskola élén, 2013-ban emléktáblával fejezte ki tiszteletét iránta az utókor. Ujj János egykori tornyai, utóbb aradi történelemtanár, újságíró és helytörténész így emlékezett rá:
Ujj János 14 éven át tanított a tornyai iskolában, ebből kilenc évig volt igazgató – Péter Antaltól vette át a tisztséget 1970 augusztusában. A köztiszteletnek örvendő nyugalmazott pedagógus és helytörténész szerint a szocializmus erőltetett iparosítása az oka a tornyai magyarság fogyásának, az iskola leépülésének.
Péter Antal néhai iskolaigazgató emléktáblája
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Az úgynevezett szocialista mezőgazdaság átalakítása volt az ok, amikor az egyéni gazdálkodást megszűntették, s bevezették helyette a szövetkezeteket. »Megszaladt« a falu, ment mindenki, amerre látott, elsősorban a fiatalság, és ennek következtében nincs gyermek. 1982-ig az iskolának bentlakása is működött, volt, hogy nyolcvannál is többen laktak a kollégiumban – ingyen. Akkor ezt megszűntették, mert kezdődött a szocialista gazdasági válság, és a szülők nem tudták azt az összeget kifizetni, amit a bentlakásra kértek” – mesélte Ujj János.
Háromnyelvűség Tornyán: itt a vég?
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagy István nyugalmazott pécskai fizikatanár, a 2013-ban megjelentetett Tornyai tanítók és tanulók című adattár szerkesztője megélte a tornyai oktatás fénykorát és látta hanyatlását. Ebben a könyvben benne vannak az 1939-től Tornyán 7. vagy 8. osztályt végzett tanulók, talán egyetlen évfolyam hiányzik, aminek nem volt meg az iskola irattárában a katalógusa.
„Én Gyorokon születtem, Nagyvarjason nőttem fel, de ott csak négyosztályos iskola működött, ezért az ottani diákok az 5–8. osztály tornyai bentlakóként fejezték be az általános iskolát. Végig nézni Tornyán, Szederháton és Nagyvarjason mellbevágó. Az 1930-as évek végén Nagyvarjason 250 gyerek járt az iskolába, kizárólag magyar gyerekek, s abban az faluban ma már nincs magyar oktatás, még csak óvodában sem. A tornyai iskola is teljesen leépült. Erre nincsenek szavak” – mondta keserűen.
Vadonatúj kultúrház épült a faluban
Fotó: Facebook/Antal Péter
A múlt szombaton tartották meg a Tornyai Falunapot, amelynek egy fő programpontja volt a helyi kultúrotthon avatóünnepsége. Az európai uniós támogatásból épült modern művelődési ház a példa arra, hogy az Antal Péter polgármester vezette pécskai önkormányzat nem tekint mostohagyerekként Tornyára, a közszolgáltatások kiterjesztésével, a helyi infrastrukturális fejlesztésekkel a helyi lakosok kényelmét igyekszik szolgálni, de a magyarság fogyása ezzel már aligha fordítható vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!