Bár sok munka áll a lupényi lakosok előtt, a magyar közösségi központ új otthonuk, találkozási pontjuk lehet
Fotó: RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Magyar közösségi központtá alakítaná a lupényi református egyháztól nemrég átvett, egykori református iskola épületét az Ében Háézer Egyesület. Az ingatlan felújítása nemcsak egy épület megmentéséről szól, hanem arról is, miként lehet új közösségi kapaszkodót teremteni a mélyszórványban élő magyarság számára. Benedekfi Dávid művelődésszervező, az egyesület és az RMDSZ lupényi szervezetének elnöke a központ rendeltetéséről, a Petrozsényban hasonló céllal létrehozandó intézményről, a Hunyad megyei magyarság megmaradásáról beszélt a Krónikának.
2026. január 27., 19:102026. január 27., 19:10
2026. január 27., 19:142026. január 27., 19:14
Felújítása után magyar közösségi központtá alakítaná az Ében Háézer Egyesület azt az épületet, amelyet nemrég a lupényi református egyház átadott a közösség szolgálatára. Benedekfi Dávid, az egyesület elnöke a Krónika megkeresésére felidézte, presbiterként körülbelül harminc évvel ezelőtt ő volt az egyik olyan személy, aki nem egyezett bele abba, hogy lebontsák az épületet, amely már 1920 óta, sőt talán még korábban is református iskolaként működött. „A rendszerváltás után, 1989-et követően sikerült először kisebb forrásokat szerezni a felújításhoz.
Akkoriban még Gáll Sándor tiszteletes úr szolgált Lupényban – ma már Kolozsváron kancellár –, ám az ő távozása után a következő lelkipásztorokkal sajnos nem sikerült továbbhaladni a felújítás ügyében. Annyi előrelépés történt, hogy Kelemen Hunor kulturális minisztersége idején kisebb támogatást kaptunk, amelyből a református papi lakást újítottuk fel, hiszen ott élt a lelkipásztor a családjával. Maga a közösségi ház azonban változatlanul félkész állapotban maradt, és közben a közösség lélekszáma folyamatosan csökkent” – magyarázta az RMDSZ lupényi szervezetének elnöke.
Benedekfi Dávid (balra) szerint már több mint 30 éve kitűzték célul, hogy szórványközpontot hoznak létre
Fotó: RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Mint kifejtette, több mint harminc éve fogalmazódott meg bennük az az álom, hogy szórványközpontot hozzanak létre a Hunyad megyei településen, de azóta inkább csak egy helyben topognak: sok ígéret hangzott el, sokan jelezték segítő szándékukat, ám a megvalósítás rendre elmaradt.
A nehézségek gyökere részben a bányászat leépítésében keresendő: 1989 után tömeges elvándorlás indult meg. A statisztikák szerint egykor mintegy 3000 református élt itt, ma alig több mint 300 fő. Most azonban úgy érezzük, sikerült talpra állni, és megyei elnökünk, Ferenc István, valamint a magyarországi Vas vármegye és Marton Ferenc alelnök úr segítségével újra nekifogunk az épület felújításának” – mutatott rá Benedekfi Dávid.
Lupényban évente közel 20 eseményre sor kerül, az új épület ezeknek is teret adhatna
Fotó: Lupényi Magyarok Fóruma
A jövőbeli elképzelések kapcsán elmondta, szeretnék újra élettel megtölteni ezt az épületet, szórványközpontként működtetni, valamint egy olyan biztos helyet létrehozni, amely rendezvényeknek adhat otthont. „Az elmúlt években több mint 300 rendezvényt szerveztünk, évente átlagosan 16-20 eseményt tartunk. Ez az épület stabil helyszínt biztosíthatna mindehhez. Emellett fontos számunkra, hogy legyen egy közös tér, ahol idősek és fiatalok együtt lehetnek, ahol testvértelepüléseket láthatunk vendégül. Mindezzel a jövő számára szeretnénk megőrizni ezt az épületet, amely érzelmileg is nagyon közel áll hozzánk.
Ez az épület funkciója, célja és üzenete” – hangsúlyozta a nyárádszeredai születésű, több mint három évtizede Lupényban élő művelődésszervező. Hozzátette, a feladat azonban nem könnyű: az épület jelenleg félromos állapotban van. Bár a falak megerősítettek és a tető elkészült, nincs kiépítve sem a víz-, sem a villany-, sem a csatornahálózat.
Petrozsényban is folyamatban van a magyar közösségi központ létrehozása
Fotó: RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Az Ében Háézer Egyesület elnöke arra is kitért, hogy a munkálatok a tervek szerint tavasszal-nyáron kezdődnének, a tervrajzok rendelkezésre állnak, már csak munkaerőre és építőanyagra van szükség. Mint mondta, a kivitelezés főként közmunkára és önkéntes munkára épülne, sok jelentkező van, akik készek dolgozni, hiszen pénzt kérni jelenleg nem reális, nem éri meg befektetésként tekinteni erre. Inkább szívből jövő közös munkában gondolkodnak.
Bár akadt néhány ellenző hang is, a támogatás és biztatás sokkal erősebb volt, és ez nagy erőt adott a folytatáshoz. A településen egyébként jó a viszony a román és magyar anyanyelvűek között: nemrég például a magyarországi Kecel testvérvárosból 18 gyermek és két tanár vett részt egyhetes sítáborban, amelyet az önkormányzat is támogatott. Nagyon pozitív élményekkel tértek haza, ami tovább erősítette a kapcsolatokat” – magyarázta a lupényi magyarság egyik képviselője.
Lupényban és Petrozsényban egyaránt 4 százalék körül van a magyarok aránya
Fotó: RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete ugyanakkor még a tavalyi év végén bejelentette, hogy a petrozsényi Szent Borbála közösségi házat szintén magyar közösségi központtá alakítják. Benedekfi Dávid érdeklődésünkre rámutatott, ebben a folyamatban hálózatban gondolkodnak: a Zsil-völgy településeivel – az RMDSZ vezetőségével és a közösségekkel – jó az együttműködés. „Szeretnénk egy Hunyad megyei magyar közösségi hálózatot létrehozni, ahol a kevés számú magyarság kölcsönösen segíti egymást. Petrozsény különösen kedvező helyzetben van, hiszen ott egy teljesen felújított épületet kapnak; a szerződés aláírása a tervek szerint még ebben a hónapban megtörténik” – részletezte.
Benedekfi Dávid szerint az átlagéletkor 50–60 év körül alakul, ugyanakkor biztató jelek is vannak: nemrég Magyarországról költözött Lupényba valaki. Mint mondta, a Zsil-völgyének megvan a maga vonzereje: kiegyensúlyozott az éghajlat, kellemes az életkörnyezet.
Március 15-i megemlékezés Lupényban
Fotó: Lupényi Magyarok Fóruma
Arra a kérdésünkre, hogyan lehet ma közösséget szervezni egy olyan településen, ahol fokozatosan csökken a magyarok aránya, azt felelte, a közösségszervezés szórványhelyzetben úgy működik, hogy az ember elöl jár, példát mutat, és maga után hívja azokat, akik tenni akarnak. „Ha bevonjuk az embereket a szervezésbe, mindenki hozza a maga barátait, rokonait, és így akár 300–600 fős rendezvényeket is össze tudunk hozni. Ez már sokszor bebizonyosodott. Ugyanakkor a fiatalok és a gyermekek megszólítása kulcskérdés.
Szeretnénk olyan teret létrehozni, ahol más anyanyelvű gyerekeket is fogadunk, közösen szervezünk programokat, hiszen a nyitottság kölcsönös: ha mi nyitottak vagyunk, a másik fél is az lesz” – hívta fel a figyelmet a lupényi művelődésszervező.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A terhesség, a vajúdás és a szülés időszakában erősítené meg a páciensek jogait az a törvénykezdeményezés, melyet elsöprő szavazattöbbséggel fogadott el a héten a bukaresti szenátus.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél (Gelu) településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!