Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a hétvégi aradi szórványkonferencián
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián. A kijelentést Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tette, aki Hunyad megyei illetőségűként maga is a szórványból származik, és aki idén ősszel adta át a stafétát, a megyei RMDSZ-elnöki tisztséget. Utódja, Ferenczi István osztja ezt a véleményt, és a magyar nemzet végvárainak számító szórványközösségek kapcsán állítja: téved, aki borúlátó, és a lemorzsolódással, beolvadással társítja a szórvány kifejezést. Szerinte a nemzet határán is lehet jövőt tervezni – a közösségszervezéssel, a magyar intézményrendszer megerősítésével. Ferenczi Istvánt az aradi szórványkonferencián kértük meg, hogy „helyezze képbe” a Krónika olvasóit a dél-erdélyi szórvánnyal.
2025. november 20., 08:002025. november 20., 08:00
– Idén ősszel vette át a Hunyad megyei RMDSZ-elnöki feladatokat, de ez bizonyára nem előzmény nélküli. Mióta tevékenykedik a szervezetben, és milyen a szórványban élő magyar közösségek helyzete?
– Szeptember 13-tól vagyok a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, ezért nekem szerencsés szám a 13. Azzal a meggyőződéssel vállaltam el a tisztséget, hogy segíthetek a nemzetünkön. 2017-től vagyok a vajdahunyadi RMDSZ-szervezet elnöke, és ott kezdtem azt a munkát, amit ki szeretnék terjeszteni az egész megyére. Vajdahunyadon létrehoztuk a Magyar Házat, amely nagyon sok rendezvénynek ad otthont, lelket öntöttünk bele, hogy úgy mondjam. Van nőegylet, férfiklub, nyugdíjas klub, gyerekek jönnek oda – szóval egy nagyon jó hangulatú központ,
Azon dolgozunk a kollégáimmal együtt, hogy Déván, illetve a Zsil-völgyében is magyar házakat hozzunk létre, amelyek által a magyar közösségünk erősödni tud és fog is.
Ezek a létesítmények nagyon fontosak a megmaradásunk szempontjából. Ott mindenféle tevékenységet lehet folytatni, és erősíteni tudjuk a magyarságunkat.
– Mekkora lélekszámú a Hunyad megyei magyarság, és melyek azok a települések, amelyeken nagyobb számban élnek magyarok?
– A Maros-völgyében, Déván, illetve Vajdahunyadon vagyunk több ezren – a megyében összesen körülbelül 11 ezren. A másik nagyobb magyar közösség a Zsil-völgyében él. Körülbelül ugyanannyian vannak, mint mi, a Maros völgyében, és egy erős közösség.
A dél-erdélyi szórványmagyarság kis, de összetartó közösségeket alkot. A felvétel a 27. Dávid Ferenc-emlékzarándoklatok készült
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Velük együtt próbáljuk megszervezni a jövőnket, mert természetesen hiszünk a jövőnkben, hiszen semminek sincs vége.
nagyon jó magyarországi barátaink vannak, akik támogatnak minket, és most a szórvány–székely kapcsolatainknak is egy új lendületet szeretnénk adni.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Hunyad megye lakosságának a száma 361 657, közülük 9180 személy vallotta magát magyarnak; nagyon sokan (44 870 fő) vagy nem nyilatkoztak a nemzetiségi hovatartozásukról, vagy nem is vettek részt a cenzuson, így őket adminisztratív nyilvántartásokból emelték be a statisztikába, és köztük sokan lehetnek magyarok. Hivatalosan tehát, az ismert nemzetiségű lakossághoz viszonyítva, a magyarok aránya Hunyad megyében 2,90 százalék.
– Mennyire támaszkodhatnak a magyar intézményekre? A történelmi egyházakra gondolok, illetve a magyar nyelvű iskolára, vagy iskolákra…
– Déván működik a Téglás Gábor Iskolaközpont, amelyben 350 gyerek tanul anyanyelvén. Vajdahunyadon is létezik egy magyar oktatási intézmény, ott a bölcsődétől egészen az iskoláig vannak magyar gyerekek. A Zsil-völgyében, Petrozsényban is – éppen a napokban voltam ott, 64 gyerek jár a petrozsényi iskolaközpontba, és Lupényben, a Zsil-völgyének a végében, hogy így mondjam, ott is működik egy iskolaközpont, ott is vannak gyerekek.
Emblematikus helyszíne a dél-erdélyi szórványmagyarságnak: Déva vára
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Szóval nincs semmi elveszve, dolgozunk, építkezünk, és hiszünk a jövőnkben.
– Milyenek azok a hagyományos a rendezvények, amelyeket évről évre megszervednek, illetve, amelyek összehozzák a magyarságot?
– A legfontosabb a Hunyad Megyei Magyar Napok, amit már 16 éve szervezünk, és amelynek a rendezvényei
Nagyon sokféle programot kínál ez, kortól és érdeklődési körtől függetlenül mindenki megtalálhatja a saját szórakoztatásának megfelelőt. Például Hunyadon, a vajdahunyadi várban, a Huszár-udvarban szoktuk megtartani a magyar napokat. Több ezren szoktak részt venni, jönnek Magyarországról is, például Vas megyéből, amellyel nagyon jó a kapcsolatunk. Legutóbb is, most ősszel, 150-en jöttek, három-négy napot töltöttek nálunk. Együtt építkezünk, együtt tervezgetünk, és az egész megyére ugyanaz jellemző: közösen próbálunk lendíteni a helyzetünkön, célokat és megvalósítási terveket szőni.
A magyarság szempontjából fontos, hogy az RMDSZ mit tud elérni, de legalább olyan fontos, hogy mit tud megakadályozni – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő. Nacsa Lőrinc államtitkár szerint a szórványmagyarság pedig nemzeti érték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!