Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a hétvégi aradi szórványkonferencián
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián. A kijelentést Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tette, aki Hunyad megyei illetőségűként maga is a szórványból származik, és aki idén ősszel adta át a stafétát, a megyei RMDSZ-elnöki tisztséget. Utódja, Ferenczi István osztja ezt a véleményt, és a magyar nemzet végvárainak számító szórványközösségek kapcsán állítja: téved, aki borúlátó, és a lemorzsolódással, beolvadással társítja a szórvány kifejezést. Szerinte a nemzet határán is lehet jövőt tervezni – a közösségszervezéssel, a magyar intézményrendszer megerősítésével. Ferenczi Istvánt az aradi szórványkonferencián kértük meg, hogy „helyezze képbe” a Krónika olvasóit a dél-erdélyi szórvánnyal.
2025. november 20., 08:002025. november 20., 08:00
– Idén ősszel vette át a Hunyad megyei RMDSZ-elnöki feladatokat, de ez bizonyára nem előzmény nélküli. Mióta tevékenykedik a szervezetben, és milyen a szórványban élő magyar közösségek helyzete?
– Szeptember 13-tól vagyok a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, ezért nekem szerencsés szám a 13. Azzal a meggyőződéssel vállaltam el a tisztséget, hogy segíthetek a nemzetünkön. 2017-től vagyok a vajdahunyadi RMDSZ-szervezet elnöke, és ott kezdtem azt a munkát, amit ki szeretnék terjeszteni az egész megyére. Vajdahunyadon létrehoztuk a Magyar Házat, amely nagyon sok rendezvénynek ad otthont, lelket öntöttünk bele, hogy úgy mondjam. Van nőegylet, férfiklub, nyugdíjas klub, gyerekek jönnek oda – szóval egy nagyon jó hangulatú központ,
Azon dolgozunk a kollégáimmal együtt, hogy Déván, illetve a Zsil-völgyében is magyar házakat hozzunk létre, amelyek által a magyar közösségünk erősödni tud és fog is.
Ezek a létesítmények nagyon fontosak a megmaradásunk szempontjából. Ott mindenféle tevékenységet lehet folytatni, és erősíteni tudjuk a magyarságunkat.
– Mekkora lélekszámú a Hunyad megyei magyarság, és melyek azok a települések, amelyeken nagyobb számban élnek magyarok?
– A Maros-völgyében, Déván, illetve Vajdahunyadon vagyunk több ezren – a megyében összesen körülbelül 11 ezren. A másik nagyobb magyar közösség a Zsil-völgyében él. Körülbelül ugyanannyian vannak, mint mi, a Maros völgyében, és egy erős közösség.
A dél-erdélyi szórványmagyarság kis, de összetartó közösségeket alkot. A felvétel a 27. Dávid Ferenc-emlékzarándoklatok készült
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Velük együtt próbáljuk megszervezni a jövőnket, mert természetesen hiszünk a jövőnkben, hiszen semminek sincs vége.
nagyon jó magyarországi barátaink vannak, akik támogatnak minket, és most a szórvány–székely kapcsolatainknak is egy új lendületet szeretnénk adni.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Hunyad megye lakosságának a száma 361 657, közülük 9180 személy vallotta magát magyarnak; nagyon sokan (44 870 fő) vagy nem nyilatkoztak a nemzetiségi hovatartozásukról, vagy nem is vettek részt a cenzuson, így őket adminisztratív nyilvántartásokból emelték be a statisztikába, és köztük sokan lehetnek magyarok. Hivatalosan tehát, az ismert nemzetiségű lakossághoz viszonyítva, a magyarok aránya Hunyad megyében 2,90 százalék.
– Mennyire támaszkodhatnak a magyar intézményekre? A történelmi egyházakra gondolok, illetve a magyar nyelvű iskolára, vagy iskolákra…
– Déván működik a Téglás Gábor Iskolaközpont, amelyben 350 gyerek tanul anyanyelvén. Vajdahunyadon is létezik egy magyar oktatási intézmény, ott a bölcsődétől egészen az iskoláig vannak magyar gyerekek. A Zsil-völgyében, Petrozsényban is – éppen a napokban voltam ott, 64 gyerek jár a petrozsényi iskolaközpontba, és Lupényben, a Zsil-völgyének a végében, hogy így mondjam, ott is működik egy iskolaközpont, ott is vannak gyerekek.
Emblematikus helyszíne a dél-erdélyi szórványmagyarságnak: Déva vára
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Szóval nincs semmi elveszve, dolgozunk, építkezünk, és hiszünk a jövőnkben.
– Milyenek azok a hagyományos a rendezvények, amelyeket évről évre megszervednek, illetve, amelyek összehozzák a magyarságot?
– A legfontosabb a Hunyad Megyei Magyar Napok, amit már 16 éve szervezünk, és amelynek a rendezvényei
Nagyon sokféle programot kínál ez, kortól és érdeklődési körtől függetlenül mindenki megtalálhatja a saját szórakoztatásának megfelelőt. Például Hunyadon, a vajdahunyadi várban, a Huszár-udvarban szoktuk megtartani a magyar napokat. Több ezren szoktak részt venni, jönnek Magyarországról is, például Vas megyéből, amellyel nagyon jó a kapcsolatunk. Legutóbb is, most ősszel, 150-en jöttek, három-négy napot töltöttek nálunk. Együtt építkezünk, együtt tervezgetünk, és az egész megyére ugyanaz jellemző: közösen próbálunk lendíteni a helyzetünkön, célokat és megvalósítási terveket szőni.
A magyarság szempontjából fontos, hogy az RMDSZ mit tud elérni, de legalább olyan fontos, hogy mit tud megakadályozni – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő. Nacsa Lőrinc államtitkár szerint a szórványmagyarság pedig nemzeti érték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!