Új munkaerőpiaci trend „hódít”, a job hugging. A munkahely „öleléséről”, az általános bizonytalanságról, a mesterséges intelligencia (MI/AI) hatásáról dr. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal, a BBTE adjunktusával beszélgettünk.
Egyre nagyobb kihívás elé állítja a pályakezdőket az erdélyi munkaerőpiac, ugyanis a vállalatok csak visszafogottan toboroznak alkalmazottakat.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Hogyan tovább, egyetemisták? Erdélyben vagy külföldön, diplomájuk szerinti szakmájukban vagy azon kívül képzelik el a közeljövőjüket, munkavállalásukat – ezt kérdeztük a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem néhány végzős hallgatójától.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Romlott a romániai lakosság életszínvonala az elmúlt egy évben: legalábbis az emberek 60 százaléka állítja azt, hogy rosszabb körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt az IRSOP közvélemény-kutatása szerint.
Az építőipar, vendéglátás és szolgáltatások területén az AI és a robotok nem tudják teljesen helyettesíteni az embert. A gyakorlati készségekkel és alkalmazkodóképességgel rendelkező fiatalok így biztos karrierre számíthatnak ezekben a szakmákban.
A tavalyi negyedik negyedévben 28 400 betöltetlen állás volt Romániában, 3300-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 5900-zal kevesebb, mint 2024 utolsó három hónapjában.
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Miközben az Európai Unióban átlagosan minden negyedik fiatal dolgozik tanulmányai mellett, Románia az utolsók között szerepel ebben az összevetésben.
Egy új romániai törvénytervezet szerint a munkáltatók kötelesek lennének tájékoztatni a munkavállalókat a szakmai kimerülés – közismert nevén burnout – kockázatairól és megelőzésének lehetőségeiről.
Az elmúlt hónapban több mint 22 ezer állást hirdettek meg a romániai munkáltatók – derül ki egy online toborzási platform adataiból. A cégek egy része már a karácsonyi szezonra készül, amikor a munkaterhelés megnő, és bővíteniük kell a csapataikat.
Románia az elmúlt évtizedben nem csupán átalakult, hanem gyökeresen megváltozott: a jobb élet reményében elvándorlók országából mára inkább a hasonló okok miatt bevándorlók célállamává vált.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.