Az emberek úgy érzik, tavalyhoz képest romlott az életszínvonaluk
Fotó: Borbély Fanni
Romlott a romániai lakosság életszínvonala az elmúlt egy évben: legalábbis az emberek 60 százaléka állítja azt, hogy rosszabb körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt, és mindössze tízből egy személy gondolja úgy, hogy helyzete javult az IRSOP közvélemény-kutató által szerdán közzétett gazdasági témájú felmérés fontosabb következtetései szerint. Ám úgy tűnik, hogy előző hónaphoz képest márciusban nőtt az optimisták köre, akik szerint jövőre már jobb lesz az életszínvonal.
2026. március 25., 17:512026. március 25., 17:51
A közvélemény-kutatás szerint azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy személyes pénzügyi helyzetük rosszabb, mint tavaly, 61 százalékon maradt, ami megegyezik a februári értékkel. A jövőre tekintve azonban a válaszadók 25 százaléka mondta azt, hogy egy év múlva jobb lesz az életszínvonal – ez hat százalékpontos ugrás az előző hónaphoz képest, amikor ez az arány 19% volt. A rövid távú pesszimisták aránya eközben enyhén, 67 százalékról 64 százalékra csökkent.
A hosszabb, ötéves távlatot illetően viszont Románia szinte pontosan két részre oszlik:
– ez a kényes egyensúly tükrözi az ország gazdasági pályájával kapcsolatos mély bizonytalanságot a Hotnews.ro portálnak a felmérés adatain alapuló elemzése szerint.
A cikk szerzője szerint az egyik legaggasztóbb jelzés a munkaerőpiacról érkezik. A munkavállalók közel háromtizede – 29%, szemben a februári 25 százalékkal – úgy véli, hogy munkahelye veszélyben van. Közülük 86% azt állítja, hogy nehezen találna új munkát a lakóhelyén, szemben a múlt havi 75 százalékkal.
Az elbocsátástól való félelem és az alternatívák hiánya az IRSOP elemzői szerint „veszélyes kombinációt” jelent, amely mind az adósságállomány növekedését, mind a hitelek törlesztésének elmaradását hozhatja magával.
a válaszadók 75 százaléka számít az árak emelkedésére a következő 12 hónapban, szemben a februári 78 százalékkal.
Ugyanakkor a válaszadók 64 százaléka a lej gyengülését várja az elkövetkező 12 hónapban, ami a múlt hónaphoz képest változatlan arány, míg 69% magasabb kamatokat vár – szemben a februári 67 százalékkal. Ezek a számok arra utalnak, hogy a lakosság nem bízik abban, hogy a monetáris politika további költségek nélkül képes lesz megfékezni az inflációt – fogalmazta meg Dan Popa gazdasági elemző.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
A fogyasztói magatartás tükrözi az érzékelt nyomást: a válaszadók 56 százaléka állítja, hogy a tavalyi évhez képest kevesebbet vásárol a mindennapi fogyasztásra, ami enyhe csökkenést jelent a februári 60 százalékhoz képest. Ugyanakkor a megelőző jellegű megtakarítási szándék jelentősen nőtt –
Az oktatás és a szakképzés iránti érdeklődés 39 százalékról 49 százalékra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a lakosság egy része a saját munkaképességébe való befektetéssel próbálja magát biztosítani.
Az autóvásárlási szándék is hirtelen emelkedett, 12 százalékról 20 százalékra, míg az állampapírok vagy tőzsdei részvények iránti érdeklődés 8 százalékról 12 százalékra nőtt. Ezzel szemben a lakásvásárlási szándék 11 százalékról 8 százalékra csökkent, megerősítve azt, amit az IRSOP „megfizethetőségi válságnak” nevez – vagyis azt, hogy a lakosság nagy része nem engedheti meg magának a magas értékű javakat.
A Hotnews elemzése ugyanakkor aláhúzza, hogy az IRSOP-jelentés egy kutatási dokumentumhoz képest szokatlanul egyértelmű figyelmeztetéssel zárul. Hivatkozva ugyanis a Leninnek tulajdonított és Keynes által is átvett híres mondásra – „A kapitalista rendszer tönkretételének legjobb módja a valuta elértéktelenítése” – a közvélemény-kutató intézet elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a tartós infláció csendesen rontja a magánvagyont, és semlegesíti a minimálbér emelésének pozitív hatásait, a gazdasági ösztönzőket általános szorongással váltva fel.
Az IRSOP felmérése március 16–20. között készült egy 500 felnőttből álló mintán, a hibahatár ±4,4 százalék.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csődvédelemért folyamodott Ausztriában az osztrák ADA bútoripari csoport, amely Magyarországon körmendi, zalaegerszegi és novai üzemében mintegy hatszáz embernek ad munkát; magyarországi gyáraikban a termelés egyelőre folyamatos.
Idén januárban nominálisan 16,3 százalékkal csökkent az ipari vállalatok üzleti forgalma az előző hónaphoz képest, valamint 4,3 százalékkal 2025 januárjához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Csütörtöki ülésén fogadja el a kormány az üzemanyag-piaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
A társtulajdonos elutasította a csődegyezséget, kezdődik a legnagyobb romániai hajógyár, a Damen Shipyards felszámolása – írja a BNS szakszervezeti szövetség közleménye alapján az Economedia.ro.
Miközben tovább nőttek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon, és egy ország arra vár, hogy a kormány végre intézkedéseket foganatosítson a lakosság és a gazdasági szereplők védelmében, Bukarestben továbbra is áll a bál.
A következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi közigazgatásban és a helyi önkormányzatokban – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szerda virradóra eszközölt drágítást követően már a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 10 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint az üzemanyagok kereskedelmi árrésének korlátozásáról szóló sürgősségi rendelet célja, hogy az árak legalább három héten át ne emelkedjenek tovább.
A Kis- és Középvállalkozások Szövetségének elnöke, Florin Jianu kedden Zilahon a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgette az üzemanyagár-korlátozó intézkedések kidolgozására.
A statisztikai hivatal szerint a tíz legnagyobb importőr közül négy továbbra is a modern kereskedelem meghatározó láncai közé tartozik, és emiatt tartós lehet az importfüggőség, a hazai termelők pedig további hátrányt szenvedhetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!