A romániaihoz hasonló demográfiai hanyatlás jellemző a nyugati világ számos pontjára, ám bizonyos településeken, régiókban nem akarják tétlenül nézni a szülőföld elnéptelenedését.
Jelenleg mintegy nyolcmillió román állampolgár él külföldön, ami csökkenést jelent a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest – erről Gheorghe Cârciu, a kormány határon túli románokért felelős osztályának vezetője beszélt.
Tömeges elvándorlást fog eredményezni a román építőiparban, ha a bukaresti kormány a tervezettnél magasabb költségvetési hiány lefaragása érdekében eltörli az ágazat számára öt éve bevezetett kedvezményeket.
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Erdélyi gyökereit jött felkutatni a portugál Maria Szilárd, akinek felmenői a háromszéki Bereckről és Aradról vándoroltak ki Brazíliába még a századelőn. A fiatal a családfakutatásról, identitáskeresésről, erdélyi tapasztalatairól mesélt.
Nem szándékozik visszaköltözni Romániába a kivándorolt magyarok mintegy 41 százaléka, és csupán 3-4 százalékuk települne haza egy éven belül. Az Erdélystat.ro statisztikai portál nem reprezentatív, ám annál tanulságosabb kutatása szerint
Erdélyben szinte nem létezik olyan család, közösség melynek tagjai között ne lenne olyan személy, aki életvitelszerűen külföldön él. Döntésük hátterében a legtöbb esetben különféle okok állnak.