Hirdetés

Erdélyi gyökereit kutatta fel a századelőn Brazíliába kivándorolt felmenőkkel rendelkező portugál Maria Szilárd

Látkép Rio de Janeiróról a Cukorsüveg-hegyen található Jézus-szoborral. Itt élt João Szilárd és családja •  Fotó: Maria Szilárd archívuma

Látkép Rio de Janeiróról a Cukorsüveg-hegyen található Jézus-szoborral. Itt élt João Szilárd és családja

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Erdélyi gyökereit jött felkutatni Erdélybe a portugál Maria Szilárd, akinek felmenői a háromszéki Bereckről és Aradról vándoroltak ki Brazíliába még a századelőn. A fiatal – akinek ősei rokonok az ágyúöntő Gábor Áronnal, az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom hősével is – a családfakutatás fontosságáról, identitáskeresésről, „amerikás” dédszülei életéről és az Erdélyben szerzett tapasztalatairól mesélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2023. március 26., 15:172023. március 26., 15:17

Nemcsak napjainkban lehetünk szemtanúi annak, hogy egyre több erdélyi fiatal hagyja itt szülőföldjét, és egy jobb élet reményében távoli országokban keres megélhetést. Így volt ez egy évszázaddal korábban is, amikor a háborúk, világválságok és az ezt követő gazdasági helyzet arra kényszerített többeket, hogy Európát elhagyva, az Újvilágban, azaz Észak- vagy Latin-Amerikában próbáljanak szerencsét. A gyakran gyors meggazdagodással is kecsegető új élet sokak számára a tervek szerint alakult, míg mások nem találták helyüket a tengerentúlon, és visszahajóztak Európába, világjáró tapasztalataikról pedig utódaik két-három generáción keresztül is meséltek.

Azok az úgynevezett „amerikások”, akiknek sikerült megvetniük lábukat az Újvilágban, nemigen tértek vissza szülőföldjükre, leszármazottaik sok esetben csak nevükben őrizték meg magyar gyökereiket, illetve családi történetekből ismerik Erdélyt, az itteni szokásokat. Akadnak azonban olyanok is, akik számára fontos, hogy magyar gyökereiket jobban megismerjék, és más kontinensről vagy Európa távoli országaiból is felkeresik felmenőik szülőföldjét.

Hirdetés
Maria Szilárd több ízben is járt Budapesten •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria Szilárd több ízben is járt Budapesten

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Így tett Maria Szilárd is, aki néhány évvel korábban ellátogatott Erdélybe, hogy jobban megismerje a háromszéki Bereckről, valamint Aradról Brazília egyik nagyvárosába, Rio de Janeiróba kivándorló dédszülei szülőföldjét.

A portugál lány a Krónikának elmondta, nagyapja testvére, Pedro Szilárd keltette fel az érdeklődését a családfakutatás iránt, nagybátyjával együtt olvasták át a szélrózsa minden irányába szétszóródott családtagjaik levelezését, valamint a háromszéki Bereckről származó dédnagyanyja feljegyzéseit, amelyben a magyarországi életükről, a kivándorlás viszontagságairól és brazíliai mindennapjaikról mesélt.

Családfakutatásukat nehezítette, hogy az iratokban azok a települések neve, ahol őseik éltek, tanultak vagy dolgoztak, régies formában szerepeltek, így kihívást jelentett beazonosítani ezeket a helyeket. Ennek ellenére izgalmas felfedezés volt visszatérni a múlt századba, ahol egy-egy családtagjuk élettörténetén keresztül a századelő rideg valósága is megmutatkozott: sok esetben politikai és gazdasági döntések határozták meg az egyszerű emberek életét, ezek következtében ívelt felfelé vagy tört derékba karrierjük, gyakran váltak földönfutókká szülőföldjükön, és idegen országba kényszerültek kivándorolni.

Idézet
Van egy nagy családi könyvünk, amely 1515 óta a rokonság történetét meséli el,

ezeket Pedro bátyám gyűjtötte össze, és bocsátotta unokaöccsei, köztük apám rendelkezésére. Ezenkívül fotók, festmények is maradtak ránk az erdélyi dédnagyanyám hagyatékából. Ezt az örökséget megismerni nemcsak egy időutazást jelentett számomra, hanem fontos szerepe volt az identitáskeresésem időszakában is” – mondta el lapunknak a jelenleg Párizsban mesteri tanulmányait folytató Maria.

Maria nagyszülei és édesapja •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria nagyszülei és édesapja

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Hozzátette, noha apja és nagyapja, João – vagy ahogy becézték, Hanzi – ritkán meséltek neki és nővérének erdélyi gyökereikről, családja története izgalmas, filmbe illő epizódokat is tartalmaz.

Néhai dédnagyapja, Szilárd Béla a századfordulón született Újaradon zsidó családban, eredeti nevük Steiner volt, később változtatták Szilárdra. Bécsben tanult építőmérnöknek, itt ismerkedett meg feleségével, a székelyföldi Bereckről származó Gábor Karolával. Budapesten házasodtak össze, majd az 1920-as évek közepén kivándoroltak Brazíliába.

A Bereckről származó Gábor Karola dédnagyanya gyerekeivel •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

A Bereckről származó Gábor Karola dédnagyanya gyerekeivel

Fotó: Maria Szilárd archívuma

„Nagyapám még Magyarországon született, tizenegy hónapos volt, amikor a szüleivel a tengerentúlra érkeztek. Dédnagyapám először Svájcban és az Egyesült Államokban is szerencsét próbált, majd ezt követően döntött úgy, hogy Brazíliában telepedik le, ahol építészként dolgozott,

Idézet
szakkönyvet is írt Rio de Janeiro városfejlesztéséről, ezenkívül a dél-amerikai nagyváros több neves épületét, köztük az art déco stílusban épült központi pályaudvart is ő tervezte.
A Rio de Janeiró-i központi pályaudvar art déco stílusú épülete, amely Adalbert Szilárd építész tervei alapján készült •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

A Rio de Janeiró-i központi pályaudvar art déco stílusú épülete, amely Adalbert Szilárd építész tervei alapján készült

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Nevet változtatott, a brazilok Adalbert Szilárdként ismerték, dédnagyanyámat pedig – aki számos képet festett a családról, valamint dél-amerikai életükről – Dona Karolinaként (Karolina asszony – szerk. megj.). Dédnagyanyám a Kovászna megyei Bereckről származott, ötgyerekes családban született, testvérei is kivándoroltak Erdélyből, volt, aki Francia- és Olaszországban talált új otthonra, de olyan is, akit a orosz fogságba hurcoltak. Felmenői jelentős tisztségeket töltöttek be a környéken, rokonai közt találni Gábor Áront, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősét, aki berecki műhelyében rézágyúkat öntött, amelyeket a magyar sereg az osztrákok elleni ütközetekben használt.

Maria Szilárd •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria Szilárd

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Idézet
Dédnagyanyám rendkívül büszke volt őseire, az erdélyi és magyarországi életükről emlékiratot is kiadott, amit a későbbiekben a család digitalizált, így most a világhálón is olvasható portugál nyelven”

– mesélte a művészeti és kulturális tanulmányokat folytató lány, aki egy nem formális oktatással foglalkozó egyesületben is tevékenykedik.

Mivel ő már Lisszabonban született – édesapja még a születése előtt Rio de Janeiróból a portugál fővárosba költözött –, kevés időt töltött a Brazíliában élő nagyapjával, gyerekként élt körülbelül öt évet a dél-amerikai országban, ezért családja történetét is csak az utóbbi években ismerte meg. „Apám sem tudott sokat erdélyi gyökereinkről, mert amikor kisgyerek volt, a család szétszakadt, és nagyapám különben sem volt az az ember, aki sokat beszélt volna a múltról.

Maria édesapjával és nagyapjával •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria édesapjával és nagyapjával

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Idézet
Apám néhány éve véletlenül talált egy hűtőmágnest Drakuláról, annak kapcsán kezdtünk el beszélgetni a rémtetteiről hírhedt Vlad Țepeș havasalföldi fejedelemről, Erdélyről, a felmenőinkről, és kezdtem el én is képeket keresgélni, térképeket böngészni azokról a helyekről, ahonnan a múlt században az őseim kivándoroltak”

– részletezte Maria Szilárd. Hozzátette, mivel nagyon szeret utazni, új helyeket és kultúrákat megismerni, fontosnak tartotta, hogy Erdélybe is ellátogasson, így felkereste ősei földjét, meglátogatta Kolozsvárt, Nagyszebent, Brassót és a Székelyföldet is.

Maria nagyapja és édesapja Brazíliában •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria nagyapja és édesapja Brazíliában

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Arra a kérdésünkre, hogy milyennek tűnt Erdély egy Dél-Amerikában és Nyugat-Európában felnőtt ember szemével, Maria elmondta, lenyűgözte a természet, a hegyek meseszépek errefelé, és „a gyökereit felkutató” útja során maradandó élményeket szerzett.

Idézet
Nem tudom, hogy az erdélyi gyökereim vagy a hely szelleme miatt, de nagyon otthonosan éreztem magam Erdélyben, mintha nem először jártam volna az országban, és az emberek bizonyos szempontból hasonlítanak a portugálokhoz, tetszett a vendégszeretetük. Magyarországon is jártam már több ízben, ott is hasonlóakat tapasztaltam,

így ha a jövőben alkalmam adódik, szívesen térek még oda vissza. Érdekelnek a különböző népek táncai is, szívesen megismerném, hogyan táncolnak az emberek ezen a vidéken” – mondta Maria Szilárd, aki a latin-amerikai táncok szerelmese, több éve táncol, és a szamba-, rumba- jive- és csacsacsaelemeket ötvöző, északbrazil eredetű, forró elnevezésű táncot oktatja is.

Nagyapa az unokáival •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Nagyapa az unokáival

Fotó: Maria Szilárd archívuma

A portugál lány arról is beszélt, hogy noha a családja számára a magyarság inkább távoli emlék, mint élő örökség, ő fontosnak tartja, hogy megismerje felmenői történetét és azok Erdélyből hozott kultúráját. Elmondta, családtagjai közül senki sem beszél magyarul, és sem Brazíliában, sem Portugáliában nem látogatták a magyar közösség rendezvényeit, ennek ellenére ő ragaszkodik identitásának ehhez a szeletéhez.

A berecki Gábor család •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

A berecki Gábor család

Fotó: Maria Szilárd archívuma

„Az erdélyi magyar felmenők nagyon távolinak tűnnek már a családfán. Apai rokonaim nagy része Latin-Amerikában, az Egyesült Államokban és Kanadában él,

Idézet
Erdélyben élő rokonokat egyáltalán nem ismerünk, Pedro nagybátyám információi szerint utolsóként dédnagyanyám apja, Gábor Mátyás élt Bereckben, ezt követően egy ideig még egy Nyugat-Európában élő orvos rokonunk vissza-visszatért a településre gondozni felmenőink sírjait.

A családom sosem volt aktív tagja a helyi magyar közösségnek sem Rio de Janeiróban, sem Lisszabonban, ennek ellenére én mindig is nagyon büszke voltam arra, hogy vannak magyar felmenőim, magyar a vezetéknevem, és többen rácsodálkoznak, honnan is ered, mivel nem szokványos hangzású a sok latin eredetű név között” – tette hozzá Maria Szilárd.

Kikötő Rio de Janeiróban. Karola Gábor Szilárd festménye •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Kikötő Rio de Janeiróban. Karola Gábor Szilárd festménye

Fotó: Maria Szilárd archívuma


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 27., hétfő

Menedékházakat létesítenek a gazdátlan macskák számára Kolozsváron

Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.

Menedékházakat létesítenek a gazdátlan macskák számára Kolozsváron
Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Michael Jackson legyőzte Oppenheimert: rekordbevétellel indított a „pop királyáról” szóló film

Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.

Michael Jackson legyőzte Oppenheimert: rekordbevétellel indított a „pop királyáról” szóló film
2026. április 26., vasárnap

Nyersen, levesnek, főzeléknek: többféleképpen elkészíthető zöld zöldségünk, a saláta

Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.

Nyersen, levesnek, főzeléknek: többféleképpen elkészíthető zöld zöldségünk, a saláta
2026. április 25., szombat

Magyar artistával beszélgettünk a világhírű Cirque du Soleil kulisszái mögött Kolozsváron

Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.

Magyar artistával beszélgettünk a világhírű Cirque du Soleil kulisszái mögött Kolozsváron
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

Varga Csaba nagyváradi hegymászó már az alaptáborban van, a cél újra egy nyolcezres meghódítása

Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.

Varga Csaba nagyváradi hegymászó már az alaptáborban van, a cél újra egy nyolcezres meghódítása
2026. április 22., szerda

Tavaszi nagytakarítás: 57 százalékkal nőtt a tisztítási szolgáltatások iránti kereslet

A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.

Tavaszi nagytakarítás: 57 százalékkal nőtt a tisztítási szolgáltatások iránti kereslet
2026. április 22., szerda

Világzenei kavalkád: mongol torokének, balkáni ritmusok, grúz angyali hangok Mérában

Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.

Világzenei kavalkád: mongol torokének, balkáni ritmusok, grúz angyali hangok Mérában
Hirdetés
2026. április 19., vasárnap

Megvan, hogy pontosan mikor és hol lesz látható az idei teljes napfogyatkozás Romániában

Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.

Megvan, hogy pontosan mikor és hol lesz látható az idei teljes napfogyatkozás Romániában
2026. április 18., szombat

Csíp és mégis finom: tavaszi friss növényünk, a csalán a gasztronómiai kultúrában

Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.

Csíp és mégis finom: tavaszi friss növényünk, a csalán a gasztronómiai kultúrában
2026. április 16., csütörtök

Újabb nyolcezrest hódítana meg Varga Csaba nagyváradi hegymászó

A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.

Újabb nyolcezrest hódítana meg Varga Csaba nagyváradi hegymászó
Hirdetés
Hirdetés