Erdélyi gyökereit kutatta fel a századelőn Brazíliába kivándorolt felmenőkkel rendelkező portugál Maria Szilárd

A portugál lány a Krónikának elmondta, nagyapja testvére, Pedro Szilárd keltette fel az érdeklődését a családfakutatás iránt, nagybátyjával együtt olvasták át a szélrózsa minden irányába szétszóródott családtagjaik levelezését, valamint a háromszéki Bereckről származó dédnagyanyja feljegyzéseit, amelyben a magyarországi életükről, a kivándorlás viszontagságairól és brazíliai mindennapjaikról mesélt.

Családfakutatásukat nehezítette, hogy az iratokban azok a települések neve, ahol őseik éltek, tanultak vagy dolgoztak, régies formában szerepeltek, így kihívást jelentett beazonosítani ezeket a helyeket. Ennek ellenére izgalmas felfedezés volt visszatérni a múlt századba, ahol egy-egy családtagjuk élettörténetén keresztül a századelő rideg valósága is megmutatkozott: sok esetben politikai és gazdasági döntések határozták meg az egyszerű emberek életét, ezek következtében ívelt felfelé vagy tört derékba karrierjük, gyakran váltak földönfutókká szülőföldjükön, és idegen országba kényszerültek kivándorolni.

ezeket Pedro bátyám gyűjtötte össze, és bocsátotta unokaöccsei, köztük apám rendelkezésére. Ezenkívül fotók, festmények is maradtak ránk az erdélyi dédnagyanyám hagyatékából. Ezt az örökséget megismerni nemcsak egy időutazást jelentett számomra, hanem fontos szerepe volt az identitáskeresésem időszakában is” – mondta el lapunknak a jelenleg Párizsban mesteri tanulmányait folytató Maria.

Néhai dédnagyapja, Szilárd Béla a századfordulón született Újaradon zsidó családban, eredeti nevük Steiner volt, később változtatták Szilárdra. Bécsben tanult építőmérnöknek, itt ismerkedett meg feleségével, a székelyföldi Bereckről származó Gábor Karolával. Budapesten házasodtak össze, majd az 1920-as évek közepén kivándoroltak Brazíliába.

– mesélte a művészeti és kulturális tanulmányokat folytató lány, aki egy nem formális oktatással foglalkozó egyesületben is tevékenykedik.

Mivel ő már Lisszabonban született – édesapja még a születése előtt Rio de Janeiróból a portugál fővárosba költözött –, kevés időt töltött a Brazíliában élő nagyapjával, gyerekként élt körülbelül öt évet a dél-amerikai országban, ezért családja történetét is csak az utóbbi években ismerte meg. „Apám sem tudott sokat erdélyi gyökereinkről, mert amikor kisgyerek volt, a család szétszakadt, és nagyapám különben sem volt az az ember, aki sokat beszélt volna a múltról.

– részletezte Maria Szilárd. Hozzátette, mivel nagyon szeret utazni, új helyeket és kultúrákat megismerni, fontosnak tartotta, hogy Erdélybe is ellátogasson, így felkereste ősei földjét, meglátogatta Kolozsvárt, Nagyszebent, Brassót és a Székelyföldet is.

így ha a jövőben alkalmam adódik, szívesen térek még oda vissza. Érdekelnek a különböző népek táncai is, szívesen megismerném, hogyan táncolnak az emberek ezen a vidéken” – mondta Maria Szilárd, aki a latin-amerikai táncok szerelmese, több éve táncol, és a szamba-, rumba- jive- és csacsacsaelemeket ötvöző, északbrazil eredetű, forró elnevezésű táncot oktatja is.

A családom sosem volt aktív tagja a helyi magyar közösségnek sem Rio de Janeiróban, sem Lisszabonban, ennek ellenére én mindig is nagyon büszke voltam arra, hogy vannak magyar felmenőim, magyar a vezetéknevem, és többen rácsodálkoznak, honnan is ered, mivel nem szokványos hangzású a sok latin eredetű név között” – tette hozzá Maria Szilárd.