
Alig csurran-cseppen. A román anyaország kis támogatást nyújt a hazatérni kívánó állampolgárai számára
Fotó: Haáz Vince
Új támogatási programot indított nemrég a bukaresti kormány a külföldről hazatérni kívánók számára: a legalább három éve más európai uniós tagországban tartózkodási engedéllyel élők 12 500 lejes támogatást kapnak, ha itthon munkát vállalnak. Bár a 2500 eurónak megfelelő összeg itthon sok pénznek számít, a munkaügyi államtitkár elismerte, a nyugati fizetésekhez képest ez nem vonzó. Ami Cristian Vasilcoiu szerint rendben is van, mert másképp „túl sokan pályáznának rá”.
2023. október 07., 19:242023. október 07., 19:24
A támogatási programot – melynek célja a külföldre távozott állampolgárok hazacsábítása – európai uniós forrásokból finanszírozzák, lebonyolítója a munkaügyi minisztériumhoz tartozó Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM).
Az összeg egyszeri juttatás, melyet két részletben utalnak: az első felét, amikor az igénylő aláírta romániai munkaszerződését, a másik felét pedig egyéves munkaviszonya után. Mindennek feltétele az is, hogy ezt megelőzően az igénylő legalább három évet egy másik uniós tagországban töltött, és oda szólt az állandó lakcíme. A pénz mellett az ANOFM igény szerint álláskeresési-munkavállalási, illetve cégalapítási tanácsadást is nyújt.
A program „szószólója” Cristian Vasilcoiu munkaügyi államtitkár, aki egy szakmai konferencián elismerte, a pénzösszeg nem túl vonzó. „Az itthon élőknek talán úgy tűnhet, hogy 2500 euró jó kis pénz, de a külföldön élők számára nem számít túl különösnek. Az összeg nemigen csábító, emiatt nincs túl sok jelentkező rá, néhány százról lehet szó, ami a romániai munkaerőpiacot tekintve irreleváns, jelentéktelen.
nyilatkozta a Wallstreet.ro szerint Cristian Vasilcoiu a humánerőforrás-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szövetsége (ASFRU) által szervezett konferencián.
Mint ismeretes, Románia súlyos demográfiai problémákkal küzd, amelyek egyik fő oka az elvándorlás. Míg a korábbi évtizedekben inkább a kétkezi munkások özönlötték el Nyugat-Európát, ma már az „agyelszívás” legalább olyan súlyos méreteket ölt: bizonyos felmérések szerint az egyetemet végzettek több mint negyede, az orvosi oklevelet szerzők egyharmada külföldre távozott-távozik.
Bukarest hosszú évek óta „erősen gondolkodik” azon, hogyan tarthatná itthon, illetve miként csábíthatná haza állampolgárait, ám nagyrészt csak hangzatos nyilatkozatok múlják felül egymást, gyakorlati megvalósítások terén nemigen történt előrelépés.
Miközben az említett főosztály hosszú ideje dolgozik a határon túli románokra vonatkozó 2023–2026-os nemzeti stratégián, és papíron számos minisztériumi és tárcaközi bizottság tesz-vesz – az évente több milliárd eurót hazaküldő – külhoni románokért, az elmúlt évek talán egyetlen korábbi hazacsalogató konkrétuma, hogy legtöbb 200 ezer lejes, azaz 40 ezer eurós támogatást hirdettek meg külön azon román állampolgárok számára, akik külföldről hazatérve itthon céget alapítanak.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a legfrissebb, 2021-es népszámlálási adatok szerint – melyek egy évtized elteltével 1,1 millió fős népességcsökkenést tükröznek – több mint 440 ezer állampolgár esetében a korábbi külföldi tartózkodási hely itthoni állandó lakcímre változott. Ám a változtatásnak számos oka lehet, ebből nem lehet mindjárt azt a következtetést levonni, hogy ennyien valóban haza is költöztek – erre vonatkozó hivatalos adatokkal nem rendelkeznek a román hatóságok.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
szóljon hozzá!