Eckstein azt követõen jelentette be lemondását, hogy Frunda György, az emberjogi szaktestület elnöke olyan jogszabálymódosítást javasolt, amely szerint az ANI csak a törvénytelen (ilicit) vagyonok elkobzását kérheti, míg a kormány változata szerint az ellenõrök a nem igazolt származású (nejustificat) vagyonok esetében tehetik ezt meg. Eckstein már korábban is ez utóbbi változat mellett foglalt állást, amelyet – mint a szenátor a Krónikának nyilatkozva elmondta – nemcsak a kormány, hanem az Európai Bizottság (EB) is támogatott. A törvény vitát gerjesztõ elemérõl szavazva azonban a két szaktestület kétharmados többséggel a Frunda által javasolt változat mellett foglalt állást, Eckstein pedig ekkor jelentette be, hogy lemond a jogi bizottság elnöki tisztségérõl, mivel úgy érzi, hogy elveszítette az RMDSZ támogatását az igazságügyi reform kérdésében. „Azért döntöttem így, mert a szenátusi RMDSZ-frakció arra akart kötelezni, hogy a kormány, az EB és a saját álláspontommal ellentétesen szavazzak, ezt pedig nem tudtam elfogadni. Õszintén tisztelem és szeretem kollégáimat, de ez azért sok volt nekem\" – mondta lapunknak a politikus, akit egy nappal korábban saját frakciója is leszavazott. Eckstein hangsúlyozta: nem lép ki az RMDSZ-bõl, és a szövetségtõl függ, hogy továbbra is dolgozhat-e vagy sem a jogi bizottság tagjaként.
Frunda és Eckstein között egyébként régóta nézetkülönbségek vannak jogi és emberjogi kérdések kezelését illetõen, ezt Markó Béla RMDSZ-elnök is elismerte tegnap. A szövetségi elnök leszögezte: Frunda elsõrangú jogász, de Eckstein is az RMDSZ egyik fontos politikusa, a szenátusi frakció tagja, és továbbra is az marad.
A két bizottság ülésén egyébként többször is meg kellett ismételni a szavazást a vitatott törvényszövegrõl, mivel a szenátorok nem teljesen értették, mirõl voksolnak. A honatyák rövid szünet után délután is folytatták a vitát, végül pedig elfogadták a kormány változatát.
F. S.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok