Eckstein azt követõen jelentette be lemondását, hogy Frunda György, az emberjogi szaktestület elnöke olyan jogszabálymódosítást javasolt, amely szerint az ANI csak a törvénytelen (ilicit) vagyonok elkobzását kérheti, míg a kormány változata szerint az ellenõrök a nem igazolt származású (nejustificat) vagyonok esetében tehetik ezt meg. Eckstein már korábban is ez utóbbi változat mellett foglalt állást, amelyet – mint a szenátor a Krónikának nyilatkozva elmondta – nemcsak a kormány, hanem az Európai Bizottság (EB) is támogatott. A törvény vitát gerjesztõ elemérõl szavazva azonban a két szaktestület kétharmados többséggel a Frunda által javasolt változat mellett foglalt állást, Eckstein pedig ekkor jelentette be, hogy lemond a jogi bizottság elnöki tisztségérõl, mivel úgy érzi, hogy elveszítette az RMDSZ támogatását az igazságügyi reform kérdésében. „Azért döntöttem így, mert a szenátusi RMDSZ-frakció arra akart kötelezni, hogy a kormány, az EB és a saját álláspontommal ellentétesen szavazzak, ezt pedig nem tudtam elfogadni. Õszintén tisztelem és szeretem kollégáimat, de ez azért sok volt nekem\" – mondta lapunknak a politikus, akit egy nappal korábban saját frakciója is leszavazott. Eckstein hangsúlyozta: nem lép ki az RMDSZ-bõl, és a szövetségtõl függ, hogy továbbra is dolgozhat-e vagy sem a jogi bizottság tagjaként.
Frunda és Eckstein között egyébként régóta nézetkülönbségek vannak jogi és emberjogi kérdések kezelését illetõen, ezt Markó Béla RMDSZ-elnök is elismerte tegnap. A szövetségi elnök leszögezte: Frunda elsõrangú jogász, de Eckstein is az RMDSZ egyik fontos politikusa, a szenátusi frakció tagja, és továbbra is az marad.
A két bizottság ülésén egyébként többször is meg kellett ismételni a szavazást a vitatott törvényszövegrõl, mivel a szenátorok nem teljesen értették, mirõl voksolnak. A honatyák rövid szünet után délután is folytatták a vitát, végül pedig elfogadták a kormány változatát.
F. S.
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.