Vasárnap 1990 óta immár hetedik alkalommal választhatnak államfőt az ország polgárai: most dől el, hogy a baloldal tíz év után visszaszerzi-e az államfői tisztséget, vagy megmarad a politikai egyensúly, és a jobbközép megtarthatja azt.
2014. október 30., 19:532014. október 30., 19:53
Most az első fordulót rendezik meg, és amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a nyilvántartott választópolgárok voksainak felét plusz egy szavazatot, az első két helyezett továbbjut a 16-ai második fordulóba. A 18 296 567 választópolgárt vasárnap reggel hét és este kilenc óra között várják a szavazófülkébe, a szavazás pedig a megszokott módon zajlik majd: mindenki kap egy szavazólapot és egy bélyegzőt, és arra a jelöltre kell pecsételnie, akit szívesen látna az államfői székben.
Mint ismeretes, 2004-ig négy évre szólt az államfő mandátuma, azóta viszont immár harmadszor választhatunk öt évre elnököt. Fontos tudnivaló, hogy nemcsak a lakhely szerinti szavazókörben lehet leadni a voksot: a polgárok az ország bármely szavazóhelyiségében voksolhatnak, nem lesznek különleges, csupán a más településekről érkezetteknek szánt szavazóhelyiségek.
Az október 3-án kezdődött kampány szombaton reggel hétkor véget ér, ekkor elkezdődik a kampánycsend, amely urnazárásig tart.
A megmérettetésnek 14 jelöltje van, idén először két magyar induló is van: az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Szilágyi Zsolt is sorompóba áll. Az RMDSZ ezúttal – mint a választási kampányok során általában – az autonómia ügyével kampányol, ki is dolgozott egy autonómiatörvény-tervezetet a Székelyföld számára. Az EMNP jelöltje szintén az autonómiát, emellett a regionalizmust és a föderalizmust tűzte zászlajára.
A legesélyesebb jelölt a felmérések szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta. Legreményteljesebb kihívójának Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nagyszeben polgármestere, a PNL és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) összefogása nyomán létrejött Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje számít. Johannis indulását ugyanakkor beárnyékolja az ellene az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által megfogalmazott összeférhetetlenségi vád, amelyben a legfelsőbb bíróságnak kell ítéletet hirdetnie.
Ugyancsak a jobbközép szimpatizánsainak szavazataiért, de a PSD hathatós támogatásával száll harcba a PNL korábbi elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő, aki azon PNL-szavazók voksait gyűjtené be, akiknek nem tetszik, hogy a PNL felrúgra a PSD-vel megkötött koalíciót, és kilépett a kormányból.
Ugyancsak jobbközép politikusként határozza meg magát Monica Macovei EP-képviselő, volt igazságügy-miniszter, aki viszont a PDL-ből lépett ki a PNL-lel megkötött szövetség miatt.
A PDL-ből lépett ki Elena Udrea is, aki a Traian Băsescu államfő pártjaként számon tartott Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltje, és szintén a jobboldali szavazók kegyeit keresi.
Igazi sötét lónak minősül Teodor Meleşcanu, aki meglepetésember: csupán egy nappal a jelentkezési határidő előtt jelentette be, hogy ő is elindul, ekkor mondott le a Külügyi Hírszerző Szolgálat éléről, ahova 2012-ben pártja, a PNL javaslatára nevezték ki. Azt, hogy lépése nem hirtelen döntés eredménye, abból is nyilvánvaló, hogy azonnal több mint 300 ezer támogatói aláírást mutatott be, amelyet „civil” szervezetek, valamint a volt katonatisztek szakszervezete gyűjtött össze. Spekulációk szerint ő lehet az ACL „tartaléka”, ha a bíróság Johannis ellen ítél.
Harcba száll még a magyarellenes, soviniszta irányzat két, szebb napokat is látott, és jelenleg a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki tisztségéért egymással is vetélkedő alakja: Corneliu Vadim Tudor a PRM jelöltjeként, Gheorghe Funar pedig függetlenként.
Hozzájuk hasonlóan a futottak még kategóriába tartozik Dan Diaconescu, a róla elnevezett, két évvel ezelőtti támogatottságát – és parlamenti képviselőit – látványosan elveszítő populista párt vezetője, Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva Párt, William Brânză, a Román Ökologista Párt jelöltje, valamint Mirel Mircea Amariţei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!