Vasárnap államfőt választunk

Most az első fordulót rendezik meg, és amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a nyilvántartott választópolgárok voksainak felét plusz egy szavazatot, az első két helyezett továbbjut a 16-ai második fordulóba. A 18 296 567 választópolgárt vasárnap reggel hét és este kilenc óra között várják a szavazófülkébe, a szavazás pedig a megszokott módon zajlik majd: mindenki kap egy szavazólapot és egy bélyegzőt, és arra a jelöltre kell pecsételnie, akit szívesen látna az államfői székben.

Mint ismeretes, 2004-ig négy évre szólt az államfő mandátuma, azóta viszont immár harmadszor választhatunk öt évre elnököt. Fontos tudnivaló, hogy nemcsak a lakhely szerinti szavazókörben lehet leadni a voksot: a polgárok az ország bármely szavazóhelyiségében voksolhatnak, nem lesznek különleges, csupán a más településekről érkezetteknek szánt szavazóhelyiségek.
Az október 3-án kezdődött kampány szombaton reggel hétkor véget ér, ekkor elkezdődik a kampánycsend, amely urnazárásig tart.

A megmérettetésnek 14 jelöltje van, idén először két magyar induló is van: az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Szilágyi Zsolt is sorompóba áll. Az RMDSZ ezúttal – mint a választási kampányok során általában – az autonómia ügyével kampányol, ki is dolgozott egy autonómiatörvény-tervezetet a Székelyföld számára. Az EMNP jelöltje szintén az autonómiát, emellett a regionalizmust és a föderalizmust tűzte zászlajára.

A legesélyesebb jelölt a felmérések szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta. Legreményteljesebb kihívójának Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nagyszeben polgármestere, a PNL és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) összefogása nyomán létrejött Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje számít. Johannis indulását ugyanakkor beárnyékolja az ellene az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által megfogalmazott összeférhetetlenségi vád, amelyben a legfelsőbb bíróságnak kell ítéletet hirdetnie.

Ugyancsak a jobbközép szimpatizánsainak szavazataiért, de a PSD hathatós támogatásával száll harcba a PNL korábbi elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő, aki azon PNL-szavazók voksait gyűjtené be, akiknek nem tetszik, hogy a PNL felrúgra a PSD-vel megkötött koalíciót, és kilépett a kormányból.

Ugyancsak jobbközép politikusként határozza meg magát Monica Macovei EP-képviselő, volt igazságügy-miniszter, aki viszont a PDL-ből lépett ki a PNL-lel megkötött szövetség miatt.
A PDL-ből lépett ki Elena Udrea is, aki a Traian Băsescu államfő pártjaként számon tartott Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltje, és szintén a jobboldali szavazók kegyeit keresi.

Igazi sötét lónak minősül Teodor Meleş­canu, aki meglepetésember: csupán egy nappal a jelentkezési határidő előtt jelentette be, hogy ő is elindul, ekkor mondott le a Külügyi Hírszerző Szolgálat éléről, ahova 2012-ben pártja, a PNL javaslatára nevezték ki. Azt, hogy lépése nem hirtelen döntés eredménye, abból is nyilvánvaló, hogy azonnal több mint 300 ezer támogatói aláírást mutatott be, amelyet „civil” szervezetek, valamint a volt katonatisztek szakszervezete gyűjtött össze. Spekulációk szerint ő lehet az ACL „tartaléka”, ha a bíróság Johannis ellen ítél.

Harcba száll még a magyarellenes, soviniszta irányzat két, szebb napokat is látott, és jelenleg a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki tisztségéért egymással is vetélkedő alakja: Corneliu Vadim Tudor a PRM jelöltjeként, Gheorghe Funar pedig függetlenként.

Hozzájuk hasonlóan a futottak még kategóriába tartozik Dan Diaconescu, a róla elnevezett, két évvel ezelőtti támogatottságát – és parlamenti képviselőit – látványosan elveszítő populista párt vezetője, Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva Párt, William Brânză, a Román Ökologista Párt jelöltje, valamint Mirel Mircea Amariţei.