
Egyes román elemzők magyar revizionizmust vizionálnak, határmódosítástól tartanak az ukrajnai háború kapcsán
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Érthető módon a romániai közéletet is élénken foglalkoztatják az ukrajnai háború lezárását célzó béketervvel kapcsolatosan megkezdődött tárgyalások. Bukaresti elemzők, újságírók ugyanakkor aggodalommal tekintenek arra az eshetőségre, hogy Oroszország ráteheti a kezét kelet-ukrajnai területekre, ez ugyanis szerintük revizionista törekvéseknek adhat táptalajt a térségben.
2025. november 23., 20:092025. november 23., 20:09
2025. november 23., 20:212025. november 23., 20:21
Számos elemzés, vélemény látott napvilágot Bukarestben az elmúlt napokban, amely azt vizsgálja, milyen közvetlen hatást gyakorolhat Romániára a közel négy éve dúló ukrajnai háború lezárását szolgáló amerikai béketerv. Miközben az álláspontok megegyeznek abban, hogy minél távolabb kell tartani Oroszországot Romániától, visszatérő elem román megfigyelők részéről a magyar revizionizmustól, az esetleges határmódosítástól való félelem. Ennek legeklatánsabb példája a G4Media portál vezércikke, amelynek központi gondolata, hogy az Egyesült Államok által kidolgozott, és néhány nappal ezelőtt kiszivárgott béketerv
A portál főszerkesztője, Cristian Pantazi által jegyzett, Amerika szégyene című publicisztika emlékeztet, hogy a nemzetközi sajtóban közzétett béketerv többek között azt tartalmazza, hogy Oroszország megkapná a teljes Donbász-régiót, amelyet az oroszoknak négy éva alatt sem sikerült elfoglalniuk.
„Sőt a nemzetközi közvéleménynek el kellene ismerni az új államhatárokat a tervezet szerint. Trump javaslata tehát egyéb revizionista törekvéseket is bátorítana – talán Kína agresszióját Tajvan fölött, esetleg merészebb mozgásokat Orbán Viktor részéről, aki egyaránt jó barátja Trumpnak és Putyinnak is” – fejtegette a G4Media publicistája, aki egyébként nem először állítja, hogy Magyarország jelenlegi kormánya revizionista szándékkal nyújt támogatást a külhoni magyar közösségeknek.
A cikkíró emlékeztet, hogy az Egyesült Államok hadserege által végrehajtott átcsoportosítás Romániát érintette a legérzékenyebben Európa keleti szárnyán. „Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az európai nagyhatalmak kancelláriáiban egyre gyakrabban hangzik el a »háború» szó, és számos szakértő hasonlította a jelenlegi helyzetet a két világháború közötti időszakhoz. Azonban bizonyos hasonlóságokon túl sok különbség is van ahhoz képest, ami több mint nyolc évtizeddel ezelőtt történt” – hívja fel a figyelmet a portál, amely a történelmi párhuzamok sorában felidézi, hogy 1940-ben Románia elveszítette Észak-Erdélyt és Bukovinát.

Az Egyesült Államok, Ukrajna, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország magas rangú tisztségviselői vasárnap Genfben találkoznak, hogy megvitassák a Washington által nemrég kidolgozott, az ukrajnai háború lezárását célzó tervet.
A szerző szerint mindez többek között azért volt lehetséges, mert Románia szövetségesei – Franciaország és Nagy-Britannia – a gyengeség jeleit mutatták, ugyanakkor Románia és az Egyesült Államok kapcsolata annak idején „szinte nem létezett”. Az Adevărul publicistája úgy véli, a geopolitikai helyzet több mint 80 év elteltével sok tekintetben hasonló:
„Bár az összehasonlítás érzelmi alapon indokoltnak tűnhet, a stratégiai valóság sok tekintetben eltér, és jóval kedvezőbb Románia számára, mint a két világháború közötti időszakban. Akkor az ország elszigetelt volt, működőképes szövetségek nélkül, ellenséges államok által körülvéve, és olyan hadsereggel rendelkezett, amely nem volt felkészülve a kor kihívásaira. Ma Románia a NATO és az Európai Unió tagja, a valaha létezett legerősebb kollektív védelmi rendszer része, ami olyan biztonsági garanciákat nyújt számára, amelyek 1940-ben nem léteztek” – állapította meg a korábban a román védelmi minisztériumban több fontos pozícióban is tevékenykedő Grumaz tábornok.
Aki ugyanakkor elismeri, hogy számos veszély leselkedik Romániára ma is, ezek közé sorolja Oroszország agresszív külpolitikáját folytat, a keleti szárnyat destabilizáló ukrajnai háborút, valamint egyes szomszédos államok „Moszkva iránt táplált szimpátiáit, politikai érdekeit”. „Magyarország ambivalens álláspontja, Szerbia és Oroszország hagyományos kapcsolata, illetve Bulgária politikai instabilitása erősítheti egy olyan Románia képét, amelyet bizonytalan irányultságú országok vesznek körül. Ugyanakkor a Moldovai Köztársaság törékeny helyzete és az Ukrajnára nehezedő folyamatos nyomás további kockázati szintet jelent” – tette hozzá a Harvard Egyetemen diplomázott nyugalmazott főtiszt.
Alexandru Grumaz szerint NATO-tagságát köszönhetően Románia biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély, és annak a kockázata sem áll fenn, hogy a nagyhatalmak a felosztásáról döntsenek, mint az első világháború után. A nyugalmazott tábornok úgy véli, az ország sokkal inkább belpolitikai kihívásokkal, a társadalom bizalmának erodálásával kénytelen szembesülni.

Hazája történelmének egyik legnehezebb pillanatának nevezte az ukrán elnök, hogy választania kell az Amerika által kidolgozott 28 pontos béketerv elfogadása vagy elutasítása között.
Görögdinnyeillat, színes csomagolásban mindössze hétlejes áron – a vásárló sokszor azt sem tudhatja, milyen anyagokat lélegez be. Alexandru Rogobete miniszter szerint tarthatatlan, hogy a gyermekek számára is hozzáférhetők az elektromos cigaretták.
Magyar szempontból messze nem elegendő a Szociáldemokrata Párt (PSD) azon, a közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslata, hogy az összevont településeken megmaradna az anyanyelvhasználat joga – szögezte le Csoma Botond.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pénteken érdekellentétet állapított meg Radu Miruță volt védelmi miniszter esetében. Miruță bejelentette: megtámadja az ANI jelentését.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.
Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.
1 hozzászólás