Hirdetés

Újabb választás járványhelyzetben: több mint hétezer jelölt indul a 465 parlamenti mandátumért a vasárnapi megmérettetésen

Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet •  Fotó: Beliczay László

Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet

Fotó: Beliczay László

Több mint 18 millió szavazópolgárt várnak az urnák elé vasárnap a romániai rendszerváltás óta eltelt három évtized sorrendben kilencedik parlamenti választásán. A részvételre várhatóan rányomja bélyegét a koronavírus-járvány, ami akár a választási preferenciákat is befolyásolhatja.

Rostás Szabolcs

2020. december 05., 17:012020. december 05., 17:01

2020. december 06., 08:262020. december 06., 08:26

Bő két hónap leforgása alatt a második választást rendezik Romániában a koronavírus „jegyében”, a szeptemberi helyhatósági megmérettetés után a kétkamarás bukaresti parlament tagjait választjuk meg december 6-án.

A 465 fős törvényhozásban 136 szenátor, valamint 329 képviselő töltheti majd régi-új mandátumát a következő négyéves ciklusban (egy képviselő mintegy 70 ezer, egy szenátor 160 ezer polgárt képvisel választókörzetében), közülük 17-en a nemzeti kisebbségi szervezetek honatyájaként könnyített eljárással jutnak be a bukaresti parlamentbe
.

Hirdetés

Miközben a négy évvel ezelőtti megmérettetésen 6476 jelölt indult, a 465 mandátumra ezúttal tíz százalékkal több, összesen 7136 jelölt pályázik (4 659-en alsóházi, 2 477-en felsőházi helyre), országos szinten 16 politikai alakulat 1147 jelöltlistát adott le, függetlenként 42-en képviselő-, egy pedig szenátorjelöltként vág neki a megmérettetésnek.

A külföldön létrehozott négy választókörzet képviselői mandátumának megszerzésével 47-en próbálkoznak, míg 29-en a két szenátori tisztségre pályáznak. A választási rendszer megyei pártlistás és arányos, a pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak. Ugyanakkor az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis

azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.

A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) csütörtökön közölte, több mint tizennyolcmillió, egészen pontosan 18 191 396 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt az állandó választási névjegyzékben december 2-án. A listákat a lakossági nyilvántartó és a polgármesteri hivataloktól kapott információk alapján aktualizálták. Az AEP közölte, 19 604 személy szavazati jogát felfüggesztették. A külföldi lakhellyel rendelkező román szavazópolgárok száma 740 367, ezek közül 35 808-an kérték, hogy levélben élhessenek szavazati jogukkal, 3078-an az erre a célra létrehozott külföldi szavazókörzetekben kívánják leadni voksukat. Az AEP szerint 34 192, romániai lakhellyel rendelkező állampolgár kérte, hogy külföldön szavazhasson, őket törölték a hazai állandó választási névjegyzékből.

A romániai választópolgárok az ideiglenes lakhelyüknek megfelelő szavazókörzetben is voksolhatnak december 6-án, függetlenül attól, hogy mikor jegyeztették be magukat erre a címre.

A Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében az ebben a helyzetben levő állampolgárok akkor is élhetnek szavazati jogukkal, ha az ideiglenes lakhelyről szóló igazolás március 1-je és december 6-a között érvényét vesztette. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik vasárnap, ahol állandó lakhelye van, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választási listán, pótlistára vezetik fel a nevét. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik, ahol az ideiglenes lakhelye van, ami nem esik egybe azzal, ahol állandó lakhelye található, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez ideiglenes lakhelye szerint tartozik, függetlenül attól, mikor váltotta ki ideiglenes lakóhelyi igazolását.

Ha a választások napján a választópolgár nem tartózkodik sem azon a településen, ahol az állandó, sem pedig amelyen az ideiglenes lakhelye van, bármelyik szavazókörzetben leadhatja a voksát

– azzal a feltétellel, hogy ez vagy abban a megyében legyen, ahol az állandó, vagy abban, amelyben az ideiglenes lakhelye van. A szavazó nevét ez esetben is a pótlistára vezetik fel. Külföldön két napon át, december 5-én és 6-án zajlik a választás, a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgárok és a külföldi szavazókörzetek választási irodáinak tagjai bármely külföldi szavazóhelyiségben voksolhatnak személyi igazolványuk és a külföldi lakóhelyet igazoló irat felmutatásával, akkor is, ha utóbbi érvényessége lejárt a március 1-je és december 6-a közötti időszakban.

A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején

Fotó: Rostás Szabolcs

A helyhatósági választások kampányához hasonlóan ez a korteshadjárat is a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú óvintézkedések mellett zajlik.

A politikusok és a hatóságok képviselői szerint a megfelelő óvintézkedések közepette (maszkviseléssel, a kéz, valamint a helyiségek fertőtlenítésével) biztonságos körülmények között lehet megrendezni a választást, ami nem jelent fertőzési kockázatot a résztvevők számára.

A parlamenti választások napján karanténban lévő településeken is ugyanúgy élhet a szavazati jogával a lakosság, mint máshol.

A járványhelyzet minden bizonnyal befolyásolni fogja a választói hajlandóságot, kérdéses például, hogy a jelenlegi körülmények között meghaladja-e a részvétel a 2016-ban jegyzett 39,42 százalékot (2012-ben 41,76, 2008-ban 39,20, 2004-ben 58,5, 2000-ben 65,31, 1996-ban 76,01, 1992-ben 76,29, 1990-ben pedig a választópolgárok 86,19 százaléka járult urnák elé Romániában).

A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választáson: a bukaresti törvényhozásban 1990 óta jelen lévő RMDSZ két befutónak tekintett helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltjeinek a képviselőházi listáin. A szeptemberi önkormányzati választásokon az RMDSZ megyei és bukaresti listái az érvényes voksok 4,86 százalékát kapta, míg a magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által – az EMSZ-szel együtt – összesített 413 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát tette ki. A legutóbbi népszámláláson az ország állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.

korábban írtuk

Érezhetően csökkent a PNL támogatottsága, parlamenti küszöb alatt az RMDSZ
Érezhetően csökkent a PNL támogatottsága, parlamenti küszöb alatt az RMDSZ

Jelentős, mintegy hat százaléknyit esett a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága két hónap leforgása alatt, míg az ellenzéki szociáldemokratáké nőtt egy friss felmérés szerint. Az RMDSZ-t jelenleg épp a parlamenti küszöb alatt mérik.

A közvélemény-kutatások szerint egyetlen román pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 21., csütörtök

Jogunk van tudni: a forradalom óta példátlan mennyiségű irat titkosítását oldották fel

Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.

Jogunk van tudni: a forradalom óta példátlan mennyiségű irat titkosítását oldották fel
Hirdetés
2026. május 21., csütörtök

Tényleg az előrehozott választás lehet a megoldás? A romániai polgárok véleményt nyilvánítottak

A romániai polgárok többsége nem előrehozott választás útján oldaná meg a politikai válságot – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Tényleg az előrehozott választás lehet a megoldás? A romániai polgárok véleményt nyilvánítottak
2026. május 21., csütörtök

Akad olyan, aki tárt karokkal fogadná a PSD, az AUR és a kis szélsőjobb frakció alkotta kormányt

A PACE – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy PACE-AUR-PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.

Akad olyan, aki tárt karokkal fogadná a PSD, az AUR és a kis szélsőjobb frakció alkotta kormányt
2026. május 21., csütörtök

Az ügyvivő miniszterelnök elárulta, ki ér többet az RMDSZ-nél a parlamentben

A jelenleg függetlenként tevékenykedő törvényhozók többet nyomhatnak a latban az RMDSZ-nél a kormányalakításkor – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.

Az ügyvivő miniszterelnök elárulta, ki ér többet az RMDSZ-nél a parlamentben
Hirdetés
2026. május 20., szerda

Grindeanu nekiment a Bolojan-kabinet utolsó sürgősségi rendeletének

Alkotmányossági kifogást nyújtott be szerdán Sorin Grindeanu, a bukaresti képviselőház szociáldemokrata elnöke az Ilie Bolojan vezette, május 5-én megbukott kormány egyik utolsó sürgősségi rendelete ellen.

Grindeanu nekiment a Bolojan-kabinet utolsó sürgősségi rendeletének
2026. május 20., szerda

Felmérés: sem Nicușor Dan, sem Bolojan nem teszi ki az ablakba azt, ahogy a teljesítményéről vélekednek

Sem Nicușor Dan államfő, sem Ilie Bolojan miniszterelnök tevékenységével nem elégedett a romániai választópolgárok többsége – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.

Felmérés: sem Nicușor Dan, sem Bolojan nem teszi ki az ablakba azt, ahogy a teljesítményéről vélekednek
2026. május 20., szerda

Kelemen elárulta, számíthatunk-e arra, hogy az RMDSZ összebútorozik a PSD-vel

Az RMDSZ nem akar koalícióra lépni a kormányból kilépett, majd azt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatásával bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán jelentette ki Kelemen Hunor.

Kelemen elárulta, számíthatunk-e arra, hogy az RMDSZ összebútorozik a PSD-vel
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Víz nélkül maradhat a mezőgazdaság, veszélyben az öntözési beruházások

Miközben Románia mezőgazdaságát egyre súlyosabban érinti az aszály, az öntözőrendszerek fejlesztése továbbra is akadozik. A szakmai szervezetek szerint a beruházások lassan haladnak, az uniós támogatások jövője bizonytalan.

Víz nélkül maradhat a mezőgazdaság, veszélyben az öntözési beruházások
2026. május 19., kedd

Esős, szeles napokkal fordulunk rá a pünkösdi hosszú hétvégére

Az ország legtöbb régiójában légköri instabilitásra, jelentős csapadékmennyiségre és a szél erősödésére lehet számítani szombat reggelig – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Esős, szeles napokkal fordulunk rá a pünkösdi hosszú hétvégére
2026. május 19., kedd

Felmérés: a szűk többség szerint fölösleges és káros volt a Bolojan-kormány megbuktatása

A romániai polgárok szűk többsége nem ért egyet azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a kormány bukásához vezető bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben.

Felmérés: a szűk többség szerint fölösleges és káros volt a Bolojan-kormány megbuktatása
Hirdetés
Hirdetés