Emberiesség elleni bűncselekményekért húsz év börtönbüntetésre ítélte jogerősen a bukaresti legfelsőbb bíróság szerdán Ion Ficiort, a Duna-deltában felállított peripravai munkatábor egykori parancsnokát, akit több mint száz politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek. Ő a második, rács mögé küldött „kommunista pribék".
2017. március 29., 13:542017. március 29., 13:54
2017. március 29., 14:082017. március 29., 14:08
A legfelsőbb bíróság a bukaresti ítélőtábla tavaly márciusban alapfokon kihirdetett ítéletét hagyta helyben. A verdikttel szemben fellebbezésnek helye nincs, a rendőrség várhatóan a következő órákban előállítja a 88 éves Ficiort a büntetés végrehajtása érdekében.
A főügyészség 2014-ben emelt vádat a peripravai lágert 1958 és 1963 között irányító Ficior ellen. A vád szerint a Duna-deltában felállított munkatábort azzal a céllal működtették, hogy „megsemmisítsék\" a fogvatartottakat, akiket a kommunista rendszer ellenségeinek tekintettek. Az ügyészség szerint az embertelen fogvatartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt 103 fogoly halt meg Ficior parancsnoksága idején a peripravai munkatáborban. Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.
A bukaresti ítélőtábla tavaly kártérítés kifizetésére is kötelezte Ficiort, amit a legfelsőbb bíróság ugyancsak helyben hagyott. Ennek megfelelően a jelenleg 5000 leje nyugdíjból élő volt börtönparancsnoknak 310 ezer eurót kell fizetnie a perben sértett félként szereplő egykori hozátartozóknak. Ficiornak a belügyminisztériummal, a pénzügyminisztériummal és az országos büntetés-végrehajtási intézettel közösen kell kifizetnie a kárpótlást.
Ion Ficior a második egykori börtönparancsnok, aki letöltendőt kap. A hírhedt Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Vișinescut tavaly februárban jogerősen ugyancsak húsz év börtönbüntetésre ítélték, azóta büntetését tölti. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) 2013-ban tett büntetőjogi feljelentést több – a sajtó által „kommunista pribéknek\" nevezett –, még életben lévő volt börtönőr és munkatábor-parancsnok ellen. Idén március elején szintén emberiesség elleni bűncselekmények miatt vádat emelt a bukaresti legfőbb ügyészség Marian Petrescu, a galaci börtön egykori parancsnoka ellen, akit 102 elítélt, köztük 90 politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.