
Fotó: Mediafax
A kezdeményezés oka az az erőszakhullám, amely két hete tombol az Itáliában élő románok és romák ellen, miután egy romániai cigány a gyanú szerint meggyilkolt egy olasz nőt.
Cioabă tegnap a Rompres hírügynökségnek elmondta, reményei szerint mind a kormányfővel, mind a külügyi tárca vezetőjével tárgyalhat majd, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek a romák helyzetének javulásához vezetnek. „Véleményem szerint az egyetlen megoldás a párbeszéd” – szögezte le Florin Cioabă, aki ma Nagyszebenben ülne asztalhoz a két politikussal, akik a román–magyar közös kormányülés alkalmából tartózkodnak a városban. A felvetésre válaszolva Cioroianu nem zárta ki, hogy – amennyiben a program lehetővé teszi – találkozzon a roma vezetővel.
Tegnapi híradások szerint egyébként hétfőn ismeretlenek felgyújtottak két illegális romatábort Milánó közelében. A hatóságok nem zárják ki, hogy rasszista megnyilvánulással állnak szemben, valószínűbbnek tartják azonban, hogy a tüzet maguk a tábor lakói okozták. A helyszínre kiérkezett tűzoltók senkit sem találtak már a táborban, gyanújuk szerint a lakók vagy a szemetet szerették volna elégetni, és ezután terjedtek át a lángok a barakkokra is, vagy eleve a tábort akarták megsemmisíteni, hogy eltüntessék ottlétük nyomait.
Az olaszországi románok ügye egyébként már az Európai Parlamentben is fölmerült, hétfőn este a törvényhozó testület ülésén jelen lévő Franco Frattini igazságügyi biztost felkérték, mondjon véleményt az erőszakhullámról, valamint arról a jogszabályról, amelyet az olasz kormány a két héttel ezelőtti gyilkosság nyomán fogadott el, és amely lehetővé teszi azon uniós állampolgárok kitoloncolását, akiket veszélyesnek tartanak a közbiztonságra. A biztos aggodalmának adott hangot az idegenellenes megnyilvánulások miatt, és állást foglalt a tömeges kitoloncolásokkal szemben. Ugyanakkor közölte, az Európai Bizottság elismeri a tagállamok jogát arra, hogy megalapozott, egyedi döntések nyomán kiutasítsanak egyes személyeket az állampolgárok biztonsága érdekében.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.