Elmélyülhetnek az ellentétek. Társadalmi feszültségeket szíthat, hogy nőnek a nyugdíjak és a közszféra bérei, a magánszektor viszont lemarad
Fotó: Haáz Vince
Negatív gazdasági és társadalmi hatásai egyaránt vannak a bukaresti parlament döntésének, amellyel úgy módosította az állami költségvetés kiigazítását, hogy az lehetővé tenné a nyugdíjpont 40 százalékkal történő emelését.
2020. szeptember 24., 08:002020. szeptember 24., 08:00
2020. szeptember 24., 08:072020. szeptember 24., 08:07
Azonnal megérezte a román fizetőeszköz azt, hogy a parlament alaposan áthúzta a kormány számításait, és a tervezett 14 százalékos nyugdíjpont-emelés helyett belekényszerülhetnek egy 40 százalékos emelésbe, a bankközi piacokon már kedd délután, a két ház együttes ülésének döntését követően zuhanni kezdett a lej értéke az egységes európai fizetőeszközhöz képest. A zuhanó trendet pedig a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyama is megerősítette, a bukaresti jegybank által közölt hivatalos kurzusán egy euró 4,8641 lej volt szerdán, azaz 0,51 banival (0,10 százalék) több, mint kedden volt. Ez egyébként újabb történelmi mélypontnak számít. A bankközi tranzakciókon amúgy szerdán az eurót 4,8576 és 4,8670 lej közötti értéken jegyezték. A lej értékvesztését amúgy Florin Cîțu pénzügyminiszter is kilátásba helyezte a parlament döntését követően. Emlékeztetett:
Pénzügyi elemzők eközben a trend folytatódására számítanak, a legoptimistább forgatókönyvek szerint a jövő év első felében közelíti meg a lej–euró-árfolyam az 5 lejes szintet, a pesszimistább elemzők szerint már idén meg is haladja ezt a pszichológiai küszöböt.
Közben mind a kormány szakértői, mind bel- és külföldi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az egyre növekvő költségvetési kiadások az államháztartási hiány mélyüléséhez vezetnek, ami miatt meginoghat a külföldi befektetők, a pénzpiacok bizalma, így a kormány drágábban jut majd a deficit finanszírozásához elengedhetetlen hitelekhez, amit pedig a lakosság zsebe bánhat akár új vagy nagyobb adók formájában.
Kevésbé tart a nyugdíjemelés negatív gazdasági hatásaitól Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Mint szerdán a Krónika megkeresésére elmondta: ennél súlyosabbnak látja, hogy
A gazdasági szakember természetesnek tartja, hogy a nyugdíjemelésről szóló törvény elfogadásának hírére összeomlott a lej árfolyama, hiszen a pénzpiacok érzékenyen reagálnak a politikai döntésekre, ám ezek hatásai csak pár napig tartanak, két-három nap múlva meglátása szerint visszaerősödik a román deviza. Annál is inkább, hogy ha a kormány az alkotmánybíróság elé viszi a törvényt, és végül mégsem kell alkalmazni azt.
– mutatott rá Szabó Árpád. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt éppen ezt használja ki, hiszen ha elmarad a 40 százalékos nyugdíjemelés, elmondhatja, ők akarták, de a „gonosz kormány” megakadályozta. „A magas labdát már felütötték, ebből a kormány nem jöhet ki jól” – összegezte a közgazdász.
Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza. A kormánypárt ugyanis azzal védekezik, nincs pénz, amiből a megemelt nyugdíjakat fizessék, ám ennek az a cáfolata, hogy mindenkinek arra van pénze, amire akarja, hogy legyen.
– fogalmazta meg a szakértő. Másrészt rámutatott, egyértelmű a PSD szándéka is, amely a decemberi választásokra készülve próbálja „megvásárolni” az idős emberek szavazatát.
„A nyugdíjemelést valószínűleg csak úgy lehet fedezni, ha adókat emel a kormány, vagy több hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról. A lej árfolyamának összeomlása is annak a következménye, hogy attól tartanak, több külföldi hitelre szorul majd az ország, nőtt a pénzügyi bizonytalanság” – értékelt Szabó Árpád.
Történelmi csúcsra hágott az euró árfolyama a parlament döntése nyomán
Fotó: Jakab Mónika
Arra is kitért, a nyugdíjemelésnek gazdasági szempontból pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek. Gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása van annak, ha növekszik a fogyasztás, de az infláció emelkedése is elkerülhetetlen.
– részletezte Szabó Árpád. Ebben helyzetben viszont – fűzte hozzá – elkerülhetetlen az áremelés, növekszik az infláció. Ez leginkább magánszférában dolgozókat sújtja majd, hiszen ők nem részesülhettek, és a járványhelyzetben nem is reménykedhetnek béremelésben.
ám a világjárványban a cégek nincsenek abban a helyzetben, hogy növelni tudják a fizetéseket. „Mindez társadalmi feszültségeket szül, ezt látom a legsúlyosabb következménynek. A fiatalok egy része már most elmarasztalja az időseket, a közösségi felületeken megfogalmazódik, hogy a «mi hátunkon élnek», és elfeledkeznek arról, hogy a mostani nyugdíjasok negyven-ötven évet dolgoztak, és fizették a járulékokat. Az állami és a magánszféra alkalmazottai szintén egymásnak feszülhetnek. A választási kampány decemberig folytatódik, ezeket az ellentéteket a pártok kihasználhatják és elmélyíthetik. Mindez azt vetíti előre, hogy szekértáborok alakulnak ki, melyek között csúnya, személyeskedő vita zajlik” – fogalmazta meg Szabó Árpád.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!