Elmélyülhetnek az ellentétek. Társadalmi feszültségeket szíthat, hogy nőnek a nyugdíjak és a közszféra bérei, a magánszektor viszont lemarad
Fotó: Haáz Vince
Negatív gazdasági és társadalmi hatásai egyaránt vannak a bukaresti parlament döntésének, amellyel úgy módosította az állami költségvetés kiigazítását, hogy az lehetővé tenné a nyugdíjpont 40 százalékkal történő emelését.
2020. szeptember 24., 08:002020. szeptember 24., 08:00
2020. szeptember 24., 08:072020. szeptember 24., 08:07
Azonnal megérezte a román fizetőeszköz azt, hogy a parlament alaposan áthúzta a kormány számításait, és a tervezett 14 százalékos nyugdíjpont-emelés helyett belekényszerülhetnek egy 40 százalékos emelésbe, a bankközi piacokon már kedd délután, a két ház együttes ülésének döntését követően zuhanni kezdett a lej értéke az egységes európai fizetőeszközhöz képest. A zuhanó trendet pedig a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyama is megerősítette, a bukaresti jegybank által közölt hivatalos kurzusán egy euró 4,8641 lej volt szerdán, azaz 0,51 banival (0,10 százalék) több, mint kedden volt. Ez egyébként újabb történelmi mélypontnak számít. A bankközi tranzakciókon amúgy szerdán az eurót 4,8576 és 4,8670 lej közötti értéken jegyezték. A lej értékvesztését amúgy Florin Cîțu pénzügyminiszter is kilátásba helyezte a parlament döntését követően. Emlékeztetett:
Pénzügyi elemzők eközben a trend folytatódására számítanak, a legoptimistább forgatókönyvek szerint a jövő év első felében közelíti meg a lej–euró-árfolyam az 5 lejes szintet, a pesszimistább elemzők szerint már idén meg is haladja ezt a pszichológiai küszöböt.
Közben mind a kormány szakértői, mind bel- és külföldi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az egyre növekvő költségvetési kiadások az államháztartási hiány mélyüléséhez vezetnek, ami miatt meginoghat a külföldi befektetők, a pénzpiacok bizalma, így a kormány drágábban jut majd a deficit finanszírozásához elengedhetetlen hitelekhez, amit pedig a lakosság zsebe bánhat akár új vagy nagyobb adók formájában.
Kevésbé tart a nyugdíjemelés negatív gazdasági hatásaitól Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Mint szerdán a Krónika megkeresésére elmondta: ennél súlyosabbnak látja, hogy
A gazdasági szakember természetesnek tartja, hogy a nyugdíjemelésről szóló törvény elfogadásának hírére összeomlott a lej árfolyama, hiszen a pénzpiacok érzékenyen reagálnak a politikai döntésekre, ám ezek hatásai csak pár napig tartanak, két-három nap múlva meglátása szerint visszaerősödik a román deviza. Annál is inkább, hogy ha a kormány az alkotmánybíróság elé viszi a törvényt, és végül mégsem kell alkalmazni azt.
– mutatott rá Szabó Árpád. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt éppen ezt használja ki, hiszen ha elmarad a 40 százalékos nyugdíjemelés, elmondhatja, ők akarták, de a „gonosz kormány” megakadályozta. „A magas labdát már felütötték, ebből a kormány nem jöhet ki jól” – összegezte a közgazdász.
Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza. A kormánypárt ugyanis azzal védekezik, nincs pénz, amiből a megemelt nyugdíjakat fizessék, ám ennek az a cáfolata, hogy mindenkinek arra van pénze, amire akarja, hogy legyen.
– fogalmazta meg a szakértő. Másrészt rámutatott, egyértelmű a PSD szándéka is, amely a decemberi választásokra készülve próbálja „megvásárolni” az idős emberek szavazatát.
„A nyugdíjemelést valószínűleg csak úgy lehet fedezni, ha adókat emel a kormány, vagy több hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról. A lej árfolyamának összeomlása is annak a következménye, hogy attól tartanak, több külföldi hitelre szorul majd az ország, nőtt a pénzügyi bizonytalanság” – értékelt Szabó Árpád.
Történelmi csúcsra hágott az euró árfolyama a parlament döntése nyomán
Fotó: Jakab Mónika
Arra is kitért, a nyugdíjemelésnek gazdasági szempontból pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek. Gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása van annak, ha növekszik a fogyasztás, de az infláció emelkedése is elkerülhetetlen.
– részletezte Szabó Árpád. Ebben helyzetben viszont – fűzte hozzá – elkerülhetetlen az áremelés, növekszik az infláció. Ez leginkább magánszférában dolgozókat sújtja majd, hiszen ők nem részesülhettek, és a járványhelyzetben nem is reménykedhetnek béremelésben.
ám a világjárványban a cégek nincsenek abban a helyzetben, hogy növelni tudják a fizetéseket. „Mindez társadalmi feszültségeket szül, ezt látom a legsúlyosabb következménynek. A fiatalok egy része már most elmarasztalja az időseket, a közösségi felületeken megfogalmazódik, hogy a «mi hátunkon élnek», és elfeledkeznek arról, hogy a mostani nyugdíjasok negyven-ötven évet dolgoztak, és fizették a járulékokat. Az állami és a magánszféra alkalmazottai szintén egymásnak feszülhetnek. A választási kampány decemberig folytatódik, ezeket az ellentéteket a pártok kihasználhatják és elmélyíthetik. Mindez azt vetíti előre, hogy szekértáborok alakulnak ki, melyek között csúnya, személyeskedő vita zajlik” – fogalmazta meg Szabó Árpád.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!