Kelemen Hunor szerint a liberális kormánynak a nyugdíjtörvényt kellett volna módosítania, nem a költségvetés-kiigazítással „manővereznie”
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
2020. szeptember 23., 15:282020. szeptember 23., 15:28
A Krónika annak kapcsán kérdezte a szövetség elnökét, milyen megfontolások alapján támogatta kedden a parlament plénumában a 40 százalékos nyugdíjemelést, hogy a kormányon kívül a Román Nemzeti Bank (BNR), az elemzők többsége és külföldi hitelminősítők is fenntarthatatlannak, az államháztartásra nézve kockázatosnak tartják az öregségi juttatás ekkora mértékű indexálását. (Ludovic Orban kormányfő egyébként sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt (PSD) „oldalán” megszavazta az intézkedést a gyerekpénz növelésével együtt).
„Nem fordultunk el az idős emberektől, akiknek szükségük van arra, hogy a mai gazdasági kontextusba helyezve emeljük a járandóságukat. Gondoskodni kell róluk, hogy ne csökkenjen a vásárlóerejük, mert gyógyszerre van szükségük, ki kell fizessék a számlákat” – közölte a szövetségi elnök. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a – tavaly megszavazott – nyugdíjtörvényben 40 százalékos emelés szerepel, a bukaresti kormány ezt a költségvetés-kiigazításról szóló jogszabályban szállította le 14 százalékra, ami viszont csak december 31-éig érvényes.
Kelemen rámutatott, az Orban-kabinet csupán erre az évre oldotta meg a problémát, ráadásul noha a parlament kedden megszavazta a magasabb nyugdíjemelést tartalmazó jogszabályt, jelenleg mégis a 14 százalékot tartalmazó sürgősségi kormányrendelet hatályos. „Tehát 2021-re nincs megoldva a probléma, a kormány pedig köteles alkalmazni a nyugdíjtörvényt. Vagy ha ezt nem tudja, akkor módosítania kell magát a jogszabályt, és ne a költségvetés-kiegészítéshez hasonló technikai manőverrel próbálja visszafogni erre az évre a törvény alkalmazását” – jelentette ki lapunknak a politikus, aki szerint a kormány nem vállalta a törvénymódosítás felelősségét.
Az RMDSZ elnöke „bődületes hülyeségnek” nevezte Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter előterjesztését, amely a kormányrendeletben szereplő 44-ről 40 százalékra csökkentette volna az ország eladósodottsági szintjét. (Ezt végül a szövetség javaslatára utasította el a törvényhozás). Kelemen azzal érvel, hogy miközben valamennyi állam finanszírozza valamilyen formában a deficitet, Románia – amelynek 39 százalék körüli az eladósodási rátája – nyugodtan elmehet 60-70 százalékos eladósodottságig a koronavírus okozta gazdasági helyzetben, ezt ugyanis az Európai Unió lehetővé teszi. „Ilyen körülmények között csődbe taszítaná az országot, ha lezárnánk 40 százaléknál az eladósodottságot, közben pedig 40 százalékkal emeljük a nyugdíjakat. Ez valóban az a filozófia, hogy minél rosszabb, annál jobb lesz, mi ezt nem tudjuk elfogadni, ezért javasoltuk ennek a cikkelynek az eltörlését” – mutatott rá Kelemen.
Kérdésünkre, hogy van-e költségvetési fedezete az intézkedésnek, elmondta, a 40 százalékos nyugdíjemelés 1,2 milliárd eurós terhet jelent a költségvetés számára, amiről elismeri, hogy nem kevés pénz, ám szerinte jó költségvetés-tervezéssel fenntartható az intézkedés. „A román költségvetés struktúráját ismerve lenne honnan elvenni, meg lehet találni a finanszírozáshoz szükséges mechanizmusokat, ha hosszú távra tervezünk. Ma az a kérdés, hogy a román kormány erre képes-e” – állapította meg a Krónikának az RMDSZ elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás