Kelemen Hunor szerint a liberális kormánynak a nyugdíjtörvényt kellett volna módosítania, nem a költségvetés-kiigazítással „manővereznie”
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
2020. szeptember 23., 15:282020. szeptember 23., 15:28
A Krónika annak kapcsán kérdezte a szövetség elnökét, milyen megfontolások alapján támogatta kedden a parlament plénumában a 40 százalékos nyugdíjemelést, hogy a kormányon kívül a Román Nemzeti Bank (BNR), az elemzők többsége és külföldi hitelminősítők is fenntarthatatlannak, az államháztartásra nézve kockázatosnak tartják az öregségi juttatás ekkora mértékű indexálását. (Ludovic Orban kormányfő egyébként sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt (PSD) „oldalán” megszavazta az intézkedést a gyerekpénz növelésével együtt).
„Nem fordultunk el az idős emberektől, akiknek szükségük van arra, hogy a mai gazdasági kontextusba helyezve emeljük a járandóságukat. Gondoskodni kell róluk, hogy ne csökkenjen a vásárlóerejük, mert gyógyszerre van szükségük, ki kell fizessék a számlákat” – közölte a szövetségi elnök. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a – tavaly megszavazott – nyugdíjtörvényben 40 százalékos emelés szerepel, a bukaresti kormány ezt a költségvetés-kiigazításról szóló jogszabályban szállította le 14 százalékra, ami viszont csak december 31-éig érvényes.
Kelemen rámutatott, az Orban-kabinet csupán erre az évre oldotta meg a problémát, ráadásul noha a parlament kedden megszavazta a magasabb nyugdíjemelést tartalmazó jogszabályt, jelenleg mégis a 14 százalékot tartalmazó sürgősségi kormányrendelet hatályos. „Tehát 2021-re nincs megoldva a probléma, a kormány pedig köteles alkalmazni a nyugdíjtörvényt. Vagy ha ezt nem tudja, akkor módosítania kell magát a jogszabályt, és ne a költségvetés-kiegészítéshez hasonló technikai manőverrel próbálja visszafogni erre az évre a törvény alkalmazását” – jelentette ki lapunknak a politikus, aki szerint a kormány nem vállalta a törvénymódosítás felelősségét.
Az RMDSZ elnöke „bődületes hülyeségnek” nevezte Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter előterjesztését, amely a kormányrendeletben szereplő 44-ről 40 százalékra csökkentette volna az ország eladósodottsági szintjét. (Ezt végül a szövetség javaslatára utasította el a törvényhozás). Kelemen azzal érvel, hogy miközben valamennyi állam finanszírozza valamilyen formában a deficitet, Románia – amelynek 39 százalék körüli az eladósodási rátája – nyugodtan elmehet 60-70 százalékos eladósodottságig a koronavírus okozta gazdasági helyzetben, ezt ugyanis az Európai Unió lehetővé teszi. „Ilyen körülmények között csődbe taszítaná az országot, ha lezárnánk 40 százaléknál az eladósodottságot, közben pedig 40 százalékkal emeljük a nyugdíjakat. Ez valóban az a filozófia, hogy minél rosszabb, annál jobb lesz, mi ezt nem tudjuk elfogadni, ezért javasoltuk ennek a cikkelynek az eltörlését” – mutatott rá Kelemen.
Kérdésünkre, hogy van-e költségvetési fedezete az intézkedésnek, elmondta, a 40 százalékos nyugdíjemelés 1,2 milliárd eurós terhet jelent a költségvetés számára, amiről elismeri, hogy nem kevés pénz, ám szerinte jó költségvetés-tervezéssel fenntartható az intézkedés. „A román költségvetés struktúráját ismerve lenne honnan elvenni, meg lehet találni a finanszírozáshoz szükséges mechanizmusokat, ha hosszú távra tervezünk. Ma az a kérdés, hogy a román kormány erre képes-e” – állapította meg a Krónikának az RMDSZ elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás