Kelemen Hunor szerint a liberális kormánynak a nyugdíjtörvényt kellett volna módosítania, nem a költségvetés-kiigazítással „manővereznie”
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
2020. szeptember 23., 15:282020. szeptember 23., 15:28
A Krónika annak kapcsán kérdezte a szövetség elnökét, milyen megfontolások alapján támogatta kedden a parlament plénumában a 40 százalékos nyugdíjemelést, hogy a kormányon kívül a Román Nemzeti Bank (BNR), az elemzők többsége és külföldi hitelminősítők is fenntarthatatlannak, az államháztartásra nézve kockázatosnak tartják az öregségi juttatás ekkora mértékű indexálását. (Ludovic Orban kormányfő egyébként sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt (PSD) „oldalán” megszavazta az intézkedést a gyerekpénz növelésével együtt).
„Nem fordultunk el az idős emberektől, akiknek szükségük van arra, hogy a mai gazdasági kontextusba helyezve emeljük a járandóságukat. Gondoskodni kell róluk, hogy ne csökkenjen a vásárlóerejük, mert gyógyszerre van szükségük, ki kell fizessék a számlákat” – közölte a szövetségi elnök. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a – tavaly megszavazott – nyugdíjtörvényben 40 százalékos emelés szerepel, a bukaresti kormány ezt a költségvetés-kiigazításról szóló jogszabályban szállította le 14 százalékra, ami viszont csak december 31-éig érvényes.
Kelemen rámutatott, az Orban-kabinet csupán erre az évre oldotta meg a problémát, ráadásul noha a parlament kedden megszavazta a magasabb nyugdíjemelést tartalmazó jogszabályt, jelenleg mégis a 14 százalékot tartalmazó sürgősségi kormányrendelet hatályos. „Tehát 2021-re nincs megoldva a probléma, a kormány pedig köteles alkalmazni a nyugdíjtörvényt. Vagy ha ezt nem tudja, akkor módosítania kell magát a jogszabályt, és ne a költségvetés-kiegészítéshez hasonló technikai manőverrel próbálja visszafogni erre az évre a törvény alkalmazását” – jelentette ki lapunknak a politikus, aki szerint a kormány nem vállalta a törvénymódosítás felelősségét.
Az RMDSZ elnöke „bődületes hülyeségnek” nevezte Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter előterjesztését, amely a kormányrendeletben szereplő 44-ről 40 százalékra csökkentette volna az ország eladósodottsági szintjét. (Ezt végül a szövetség javaslatára utasította el a törvényhozás). Kelemen azzal érvel, hogy miközben valamennyi állam finanszírozza valamilyen formában a deficitet, Románia – amelynek 39 százalék körüli az eladósodási rátája – nyugodtan elmehet 60-70 százalékos eladósodottságig a koronavírus okozta gazdasági helyzetben, ezt ugyanis az Európai Unió lehetővé teszi. „Ilyen körülmények között csődbe taszítaná az országot, ha lezárnánk 40 százaléknál az eladósodottságot, közben pedig 40 százalékkal emeljük a nyugdíjakat. Ez valóban az a filozófia, hogy minél rosszabb, annál jobb lesz, mi ezt nem tudjuk elfogadni, ezért javasoltuk ennek a cikkelynek az eltörlését” – mutatott rá Kelemen.
Kérdésünkre, hogy van-e költségvetési fedezete az intézkedésnek, elmondta, a 40 százalékos nyugdíjemelés 1,2 milliárd eurós terhet jelent a költségvetés számára, amiről elismeri, hogy nem kevés pénz, ám szerinte jó költségvetés-tervezéssel fenntartható az intézkedés. „A román költségvetés struktúráját ismerve lenne honnan elvenni, meg lehet találni a finanszírozáshoz szükséges mechanizmusokat, ha hosszú távra tervezünk. Ma az a kérdés, hogy a román kormány erre képes-e” – állapította meg a Krónikának az RMDSZ elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás