
Victor Ponta vasárnap késő este beismerte vereségét és gratulált Klaus Johannis államfőjelölt győzelméhez. „A népnek mindig igaza van” – közölte a kormányfő. A szavazatok 99,07 százalékának feldolgozása után Johannis 54,5 százalékkal vezet, Ponta 45,49 százalékon áll. A Székelyföldön tarolt a jobboldal szász jelöltje.
2014. november 16., 21:292014. november 16., 21:29
2014. november 17., 12:532014. november 17., 12:53
„A népnek mindig igaza van. Felhívtam Klaus Johannist, és gratuláltam a győzelméhez” – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök, államfőjelölt nem sokkal 23 óra után.
Pedig a romániai elnökválasztás második fordulójának első hivatalos részeredményeit csak szűk három órával később jelentették be. A Központi Választási Iroda (BEC) hajnali 2 órakor közölte, éjfélig a voksok 32,97 százalékát sikerült feldolgozniuk: Johannis ekkor a szavazatok 55,79 százalékát tudhatta magáénak, míg Ponta 44,2 százalékot gyűjtött.
Hétfő délelőtt 11 órakor már 99,07 százalékos feldolgozottságnál tartott a szavazatszámlálás: a 9 óráig beérkezett adatok szerint a jobboldal államfőjelöltje 54,5 százalékkal vezetett, Ponta 45,49 százalékon állt.
Ponta: nem mondok le
A kormányfő vasárnap éjjeli rövid nyilatkozatában közölte: Románia demokratikus ország, ezért elfogadja ezt az eredményt, és reméli, hogy azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk tiltakozni.
Hangsúlyozta, hogy továbbra is végzi a kötelességét kormányfőként. Leszögezte, kategorikusan elutasítja annak a gondolatát, hogy lemondjon a kormány éléről addig, amíg párttársai nem kérik ezt. Ponta hozzátette: eddig senki nem kérte tőle.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára később azt közölte, hogy pártja párhuzamos szavatszámlálása szerint Johannis 53, Ponta pedig 47 százalékot szerzett.
Röviddel azután, hogy Ponta bejelentette, már gratulált ellenfelének, Johannis és stábja a közösségi portálokon kihirdette, hogy ő nyert. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!\" – írta a Facebookon az ellenzéki jelölt.
A külföldi szavazók meghurcolása miatt elkezdődött szimpátiatüntetések végül országszerte örömünneppé alakultak át. A nagyszebeni szász polgármester nem sokkal éjfél előtt megjelent a bukaresti Egyetem téren, ahol több tízezer támogatójával együtt ünnepelte a meglepetésszámba menő választási sikerét.
Időközben a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) azt közölte, hogy párhuzamos szavazatszámlálásuk szerint – mintegy 90 százalékos feldolgozottságnál – Johannis 54,4 százalékon állt. A BEC a tervek szerint legközelebb 11 órakor közöl hivatalos eredményeket.
A szász jelölt tarolt a Székelyföldön
A végleges, nem hivatalos adatok szerint Kovászna és Hargita megyében a szavazók több mint háromnegyede Klaus Johannisra voksolt a második fordulóban: Hargitában 79,78, Kovásznában 77,95 százalékkal nyert a jobboldal jelöltje.
Maros megyében a szavazók 68,63 százaléka támogatta Johannist, míg Kolozsban 73,82, Szebenben pedig 79,47 százalékkal nyert.
Kovács Péter: köszönettel tartozunk a választóknak
„Köszönettel tartozunk a választóknak, amiért ilyen nagy számban járultak az urnákhoz” – fogalmazott vasárnap este az RMDSZ kolozsvári székházában Kovács Péter főtitkár a Maszol.ro hírportál beszámolója szerint. A szövetség főtitkára a magyarlakta megyékben leadott szavazatokat is megköszönte, hozzátéve, hogy hétfőn ismertetik az RMDSZ álláspontját az elnökválasztással kapcsolatban.
Mint ismeretes, az RMDSZ egyik jelöltet sem támogatta az államfőválasztás második fordulójában. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban Johannisról azt mondta, nem támogathatnak olyan jelöltet, aki „arrogáns módon elutasított mindenfajta tárgyalást”, és csak „a voksainkat akarja, de nem képviseli a céljainkat”, míg Pontát korrekt és megbízható partnernek nevezte, de a támogatásával kapcsolatos döntést az befolyásolta, hogy a magyarellenes Corneliu Vadim Tudor is mögé állt.
Az exit pollok szoros csatát jeleztek előre
A vasárnapi döntő forduló urnazárása után közzétett, a szavazókörzetekből távozó választók megkérdezésén alapuló, a 19 óráig begyűjtött adatokat figyelembe vevő exit poll-kutatások közül három még Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kevesebb mint egyszázalékos, két felmérés ugyanakkor Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének ugyanilyen arányú győzelmét jósolták.
Az Antena 3 hírtelevízió megrendelésére készült, a választópolgárok opcióinak 19 órás helyzetképét tükröző felmérés szerint Ponta a voksok 50,9, míg Johannis 49,1 százalékát szerezte meg. A Romania Tv szerint a miniszterelnök a szavazatok 50,72, míg a szebeni polgármester 49,28 százalékára számíthat, miközben a Realitatea csatorna egyformán 50-50 százalékot valószínűsített a jelölteknek.
Két felmérés szerint az erdélyi politikus költözhet a Cotroceni-palotába: a közszolgálati televízió (TVR) által bemutatott kutatás Johannisnak 51,50, Pontának 48,50 százalékos eredményt, míg a Digi 24 hírtévé közlése szerint Johannis megszerezte a voksok 50,90, Ponta pedig a 49,10 százalékát. Utóbbi a 21 óráig begyűjtött összes adat feldolgozása után 51,60–48,40-re módosította az állást Johannis javára.
A szakértők egybecsengő véleménye, hogy a Ponta-ellenes szavazatok döntötték el a választást. Az eredmények általános meglepetést okoztak, hiszen a második forduló előtti utolsó felmérések is Victor Ponta jelentős előnyét mutatták.
Az elemzők szerint a választási eredményekben jelentős szerep jutott a közösségi portálokon folytatott kampánynak, amelyben Klaus Johannis támogatói sokkal aktívabbak voltak. Míg Victor Pontára az idős, kevésbé iskolázott, falusi választók szavaztak, Johannist a nagyvárosok lakói, a fiatalok és a külföldön élő román állampolgárok támogatták.
Az exit poll-adatok közzététele után Johannis fenomenálisnak nevezte az eredmény alakulását, és igazi hősöknek nevezte az urnák elé járuló választópolgárokat. A két héttel ezelőtti első fordulóhoz hasonlóan ezúttal sem jelent meg rögtön a nyilvánosság előtt Victor Ponta. A szociáldemokraták részéről Liviu Dragnea főtitkár ekkor még azt közölte, felmérésük szerint Ponta nagyon kis arányú győzelmet aratott.
Könnygázt is bevetettek külföldön az urnazárás után
Nyugat-Európában ismét több ezer román állampolgár nem voksolhatott. Hiába kérték több szavazókörben is az urnazárás határidejének módosítását, végül helyi idő szerint 21 órakor mindenhol meg kellett tagadni a belépést a külképviseletekre, ahol ezután már csak azok szavazhattak, akik az adott épületen belül tartózkodtak.
Emiatt ismét dulakodások törtek ki a rendfenntartók és a szavazni akarók között. Vasárnap késő este a francia csendőrség könnygázt vetett be a párizsi román nagykövetség előtt sorban álló mintegy ezer román szavazó ellen, és hasonló incidensekre került sor az olaszországi Torinóban is.
Mindezek ellenére csaknem 380 ezer román állampolgár voksolt külföldön – az első körben 160 ezer román állampolgár szavazott a külképviseleteken, és több mint 80 százalékuk jobboldali jelöltekre adta voksát.
A történtek ismét szimpátiatüntetéseket váltottak ki Románia nagyobb városaiban, így Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron is, amelyek során közvetlenül az exit poll-adatok nyilvánosságra hozatala után nekiláttak Johannis győzelme megünneplésének, miközben Victor Ponta kormányfő lemondását követelték.
A romániai választópolgárok 63,95 százaléka szavazott
A csaknem 18 millió szavazásra jogosult állampolgár 62,04 százaléka járult az urnákhoz 21 óráig Romániában a Központi Választási Iroda (BEC) 22.30-kor közölt hivatalos adatai szerint. Két héttel ezelőtt eddig az időpontig a választók 52,31, míg a 2009-es államfőválasztás második fordulójában 56,99 százaléka adta le voksát. A BEC hétfő reggel, már a külföldről is beérkezett adatokat is feldolgozva 63,95 százalékra módosította az összrészvételi arányt.
A magyar többségű térségek sereghajtók maradtak: a legalacsonyabb részvételt Hargita (47,82 százalék) és Kovászna (49,87 százalék), illetve Szatmár (52,97) megyében jegyezték fel, miközben az éllovas Ilfov megye (80,17) mögé felzárkózott Kolozs megye (69,56), amelyet Olt (67,57), Giurgiu (67,16) és Szeben megye (66,61) követ.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!