
Fotó: Presidency.ro
Ottó császár díjat vehet át szerdán a németországi Magdeburgban Klaus Iohannis román államelnök, akit Heiko Maas német külügyminiszter fog méltatni – közölte hétfőn a román elnöki hivatal.
2020. október 12., 19:202020. október 12., 19:20
Iohannis szeptemberben kapta meg a kitüntetést, amelyet most a magdeburgi dómban adnak át neki szimbolikus jelentőségű helyen, hiszen ott van eltemetve I. Ottó német-római császár.
A díjat kétévente osztják ki olyan személyiségeknek, akik sokat tettek az egységes Európáért, és érdemeket szereztek az európai gondolkodás népszerűsítésében. A kitüntetést 2005-ben adományozták először, Magdeburg város alapításának 1200. évfordulója alkalmából.
Eddig többek között Angela Merkel német kancellár, Richard von Weizsäcker volt német államfő, Vaira Vike-Freiberga volt lett elnök és Federica Mogherini, az Európai Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vehette át az elismerést. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt az első intézmény, amely – 2015-ben – a kitüntetésben részesült.
Az odaítélő bizottság szerint Iohannis „kiemelkedő küzdelmet folytat az európai értékekért, a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért”.
Több erdélyi és magyarországi politikai szervezet is kérte, hogy a díjat ne adják Iohannisnak, miután a román elnök április végén azzal vádolta a román szociáldemokratákat, gúnyolódva a magyar nyelvvel, hogy eladták Erdélyt a magyaroknak azt követően, hogy a román parlament egyik háza elfogadott „hallgatólagosan”, vita nélkül egy, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.
„Ezt követően Jürgen Linden, az aacheni székhelyű Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány elnöke kijelentette, hogy Románia államfője „elkötelezett európai”, szerinte nem lett nacionalista. Jelezte, hogy az elnök meg fogja kapni a kitüntetést.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
1 hozzászólás