Szerb köszönet Romániának

A szerb államfő szerint országa történelmének legnagyobb kihívásával szembesül. „Szerbia meg akarja őrizni területi integritását, meg akarja tartani saját tartományát, de nem mond le európai jövőjéről. Folytatni fogjuk a harcot, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy elérjük legitim célkitűzéseinket. Ez azt jelenti, hogy soha nem fogjuk elismerni Koszovót független államként” – szögezte le Borisz Tadics.
A szerb államfő ugyanakkor kizárta bármilyen katonai fellépés lehetőségét. „Szerbia nem fog háborút indítani, mert a balkáni véres konfliktusok keserűségét már volt alkalmunk megtapasztalni” – fogalmazott Tadics, aki szerint Belgrád „jól meghatározott stratégiai terv” alapján, békés úton kíván harcolni érdekeiért. „Nem kívánjuk elszigetelni magunkat, mert ez a Koszovó függetlenségét elismerő országok álláspontjának támogatását jelentené” – fejtette ki a szerb elnök, aki szerint országa korlátozni fogja a diplomáciai együttműködést az önálló Koszovót elismerő államokkal.
Traian Băsescu szintén azt hangsúlyozta, hogy Szerbiának nem szabad elszigetelnie önmagát, az EU pedig azt szeretné, hogy az ország előrelépjen az európai integráció útján. Románia teljes mértékben támogatja Szerbia EU-tagságát, a szerb politikusoknak azonban kommunikálniuk kell az uniós tagállamokkal, tette hozzá a román államfő. Szerinte az is létfontosságú, hogy Belgrád Pristinával is kommunikáljon, legalább annak érdekében, hogy megvédje a koszovói szerbeket. Băsescu sok szerencsét kívánt a szerb népnek, valamint azt, hogy bölcsen, az ország hosszú távú érdekeit szem előtt tartva nyilvánuljon meg.
A szerb államfőt fogadta Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök, valamint Nicolae Văcăroiu szenátusi elnök és Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke is.

Különutas liberálisok
Eközben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két politikusa is a kormányétól valamelyest eltérő álláspontra helyezkedett Koszovó függetlensége kapcsán. Renate Weber liberális európai parlamenti képviselő csütörtökön kiadott nyilatkozata szerint „a nemzetközi jog egyetlen eleme sem mond ellent a koszovói függetlenség elismerésének”. „A pristinai parlamentben február 17-én elfogadott függetlenségi nyilatkozat egy tényt rögzített: új állam jelent meg a világ térképén. Ugyanaz a nemzetközi jog teremti most meg az új állam elismerésének lehetőségét, amely indokolta a nemzetközi közösség jelenlétét Koszovóban, amikor az ottani albánok puszta léte forgott veszélyben” – szögezi le az EP-képviselő. Weber sajnálatosnak nevezte, hogy az EU-nak, amellyel szemben mindenkinek nagy elvárásai vannak a nemzetközi kapcsolatokban játszott szerepét illetően, nem sikerült egységes álláspontot kialakítania Koszovó elismerése kapcsán. „Természetes lenne, hogy a Románia által a Koszovó függetlenségét elismerő Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal kötött stratégiai partnerség közös álláspontban is megnyilvánuljon” – fogalmaz közleményében Renate Weber.
Hasonlóan vélekedett Adina Vălean liberális EP-képviselő, aki szerint a koszovói államiság elutasításával Románia „azon kevés ország között van, amelyek szembehelyezkednek az EU-val. Vălean úgy véli: az lett volna természetes, ha Románia a még itthon sem osztott félelmek helyett szilárd érvekre alapozza ellenkezését. Tegnap egyébként Olaszország, Észtország, Luxemburg, Dánia és Szlovénia is elismerte Koszovó függetlenségét.

Folytatódik a tiltakozás
Lapzártánkkor óriási tömegtüntetés zajlott Belgrádban Koszovó függetlenségének kikiáltása ellen. Becslések szerint a tüntetésen több mint százezer ember vett részt. A régi jugoszláv parlament elé meghirdetett demonstrációra reggel óta az ország minden részéből özönlöttek az emberek. A demonstrációt, amely a szerb himnusszal kezdődött, elvben a belgrádi kormány és a parlamenti pártok szervezték, de meghirdetése után Borisz Tadics elnöknek a kormánykoalíciót vezető Demokrata Pártja, az ugyancsak kormánypárt G17 Plus és a Liberális Demokrata Párt elhatárolta magát tőle.
Csütörtökön egyébként több száz, a dél-szerbiai Kursumlijából elindult szerb hatolt be Koszovóba, hogy ott tüntessen a volt szerb tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása ellen. A szerb hadsereg egyenruháját viselő tartalékosok a Koszovó északkeleti részén lévő Merdare határállomásnál léptek koszovói területre. A koszovói rendőrség ugyan szögesdróttal elzárta az utat, ám kikerülték a kordont, kövekkel dobálták meg a koszovói rendőröket. Teherautó-gumik égtek, sűrű fekete füst szállt az ég felé. „A még Koszovóban élő szerbek támogatására vagyunk itt. Azt üzenjük nekik, hogy nem hagyjuk elvenni Koszovót. Az utolsó leheletünkig harcolni fogunk” – hangoztatta a helyszínen a tüntetés egyik szervezője, Dejan Milosevics. Az ENSZ-békefenntartók, a KFOR katonái is kivonultak, újabb szögesdrótakadályt állítottak fel, a rendőröket pedig hátrébb vonták.
A boszniai Banja Lukában mintegy ezren tüntettek a koszovói függetlenség ellen. A boszniai Szerb Köztársaság közigazgatási székhelyén főként fiatalok vonultak az utcára, és a város főterén összegyűlve azt skandálták, hogy „Koszovó Szerbia szíve!”. A tüntetők szerb zászlókat lengettek, és a koszovói függetlenséget elutasító Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló táblákkal meneteltek.
A horvátországi Pulában felrobbantották két albán férfi furgonját. A horvátországi albán kisebbség képviselői terrorcselekménynek minősítették a támadást, amely összefügg Koszovó függetlenné válásával. A rendőrség közölte, hogy a két kisteherautót, amely két albán származású helyi cukrász tulajdona volt, hajnalban repítették a levegőbe a tengerparti város két különböző pontján.