A hat személy ellen megfogalmazott vádak súlyos emberölésre és testi sértésre, erõszakos fogva tartásra, hivatali hatalommal való visszaélésre, bûnpártolásra, robbanószerkezetekkel való visszaélésre és okirat-hamisításra vonatkoznak. A kommunizmus rémtetteit kivizsgáló intézet szerint Nicolae Pleºiþã, Dan Mihoc, Constantin Ciobanu, Ion Constantin, Ioan Lupu és Ion Grecu szervezte meg többek között 1981-ben a Ceauºescu-diktatúra három nagy ellenállója, Paul Goma, Nicolae Penescu és ªerban Orescu ellen irányuló – végül sikertelennek bizonyult – merényletet, amelynek során csomagba rejtett pokolgépet küldtek a célszemélyeknek. Másokat Pleºiþáék mérges gázzal, illetve bérgyilkosok alkalmazásával igyekeztek eltenni láb alól. Különben a feljelentés a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS), a CIA-tól, a kelet-német (STASI), valamint a magyar titkosszolgálattól (ÁVH) származó dokumentumokra és tanúvallomásokra alapozza a bûnvádi eljárás beindítását szorgalmazó kérését. A Marius Oprea történész vezette intézet – amelynek kimondott feladata a nyomozó hatóságok elé tárni a kommunista rezsim idején elkövetett bûncselekményeket – egyébként korábban hasonló eljárást kezdeményezett 210 egykori börtönparancsnok és a gyermekeket beszervezõ szekustisztek ellen is. Sõt augusztusban arra is javaslatot tett, hogy a volt szekusok és a politikai rendõrséggel közvetlenül együttmûködõ személyek nyugdíját csökkentsék a szakképzetlen munkásokéval egyenértékû szintre. Ez a rendelkezés egyebek mellett Nicolae Pleºiþã szekustábornokra is vonatkozna, aki jelenleg ötezer lejes nyugdíjban részesül. Mint ismeretes, a bukaresti katonai ügyészség által nemrég véglegesített bûnügyi dossziéban azzal gyanúsítják a DIE volt parancsnokát, hogy Ceauºescu utasítására legkevesebb hét merénylet végrehajtásával bízta meg a Sakálként elhíresült nemzetközi terroristát. Carlos, azaz Iljics Ramirez Sanchez 1981. február 21-én például a Szekuritáté megrendelésére robbantott a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztõségében.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.