
Fotó: Mediafax
Ilyen rendezvény például a Transzatlanti Fórum, amelynek Bukaresti Konferenciája április 1. és 3. között zajlik, és amelyen politikai vezetõk, véleményformálók és az akadémiai közösség képviselõi megvitatják a NATO mûködésének különbözõ vonatkozásaival kapcsolatos kérdéseket. A rendezvényt kedden nyitotta meg Traian Bãsescu államfõ, tegnap pedig olyan személyiségek szólaltak fel, mint Jaap de Hoop Scheffer NATO-fõtitkár, vagy Hamid Karzai, Afganisztán elnöke. Scheffernek egyébként igen zsúfolt napja volt tegnap, hiszen amellett, hogy elõadást tartott a Bukaresti Konferencián, a NATO-fõtitkár a parlament épületében megnyitotta a Jövõnk biztonságossá tétele/Védelem a terrorizmus ellen címû multimédiás kiállítást, amely videók, fényképek, szövegek és egy interaktív elektronikus kérdõív segítségével ismerteti a katonai szövetség mûködését és a terrorizmus elleni védelmi mechanizmusokat.
A fõtitkár emellett felszólalt az Ifjú Atlantisták Csúcstalálkozóján, amelynek keretében távkonferencián beszélgetett afganisztáni diákokkal, majd ismét a parlamentben felavatta a NATO hivatalos televíziócsatornáját.
Ballépések és bocsánatkérés
Nem múlt el incidensek nélkül a NATO-csúcs nulladik napja. A ballépések sorozata már reggel elkezdõdött, amikor a sajtó munkatársainak akkreditálására a parlament épülete mellett felállított sátorban kiderült, több újságíró belépõkártyája elkallódott. Botrány csak azért nem tört ki, mert a szervezõknek sikerült elsimítaniuk a helyzetet, James Appathurai NATO-szóvivõ pedig késõbb sajtótájékoztatón kért bocsánatot az incidens miatt.
Rosszul kezdõdött a napja annak a több száz újságírónak is, akik a reggeli órákban a parlament épülete egyik szárnyában berendezett médiaközpontból kívánták a zártláncú televízión keresztül követni George W. Bush beszédét, amelyet az amerikai államfõ a Transzatlanti Fórum keretében, az Országos Takarék- és Letéti Pénztár palotájában mondott. A közvetítõ rendszer meghibásodása miatt ugyanis a beszéd elsõ negyedóráját hang nélkül kényszerültek végignézni a média képviselõi.
A következõ incidens az Ifjú Atlantisták Csúcstalálkozóján történt, ahol Jaap de Hoop Scheffer beszéde után áramszünet miatt sötétbe borult a terem. Az egyik biztosítéktábla rövidzárlata miatt a találkozó munkálatai rövid idõre szüneteltek.
Anarchisták vagy túlbuzgó rendõrök?
Tegnap délután a rohamrendõrségnek is akadt munkája. Mintegy 50 – román, lengyel és német – fiatal ugyanis kibérelte a bukaresti Timpuri Noi gyár egyik csarnokát, állításuk szerint azért, hogy mulatságot rendezzenek benne. Tegnap reggel azonban megpróbáltak nagy mennyiségû festéket bevinni a gyárcsarnokba, majd agresszívvé váltak, miután az egyik õr ezt megakadályozta. A fekete maszkos rohamrendõrök azonnal kiszálltak a helyszínre, több mint 40 személyt õrizetbe vettek, és a rendõrségre szállítottak. Az akció során külföldi újságírókat is õrizetbe vettek. A hatóság NATO-ellenes, pacifista transzparenseket talált a gyárcsarnokban. Néhány személyt az utcáról, magyarázat nélkül kísértek be a rendõrök, késõbb azonban többüket szabadon bocsátották, szankciók alkalmazása nélkül. Az eseményeket élõben közvetítõ hírtelevíziók meghívott kommentátorai elítélték a túl drasztikusnak tartott hatósági fellépést arra hivatkozva, hogy a NATO-ellenes tiltakozás jelszavakkal vagy transzparensekkel nem lépi túl a szólásszabadság kereteit. Élesen tiltakozott az incidens ellen a javarészt újságírókból álló Sajtófigyelõ Ügynökség nevû civil szervezet is, amelynek egyik igazgatóját, Rãzvan Martint szintén bekísérték a rendõrségre, amikor az õrsre szállított „anarchisták” védelmére indult. Az Ügynökség a Jogi Forrásközponttal és a Román Helsinki Bizottsággal közösen kiadott közleményében azonnali magyarázatot követelt a rendõrségtõl az akciót illetõen. A Greenpeace eközben elhatárolódott a NATO-ellenes tiltakozásoktól, miután a média a Greenpeace egyik ágának nevezte a Green Anarchist nevû szervezetet, amely más szélsõséges alakulatok mellett tiltakozni készül Bukarestben a NATO-csúcs ellen.
Fall Sándor, Bukarest
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa műsorában beszél mindezekről.
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.