2008. április 18., 00:002008. április 18., 00:00
A csütörtökön bemutatott dokumentumot öszszeállító szakértõk szerint összesen 101 személy nyilvánított véleményt a regisztrációs adóról, ezek közül kilencen a kezdeményezõ kormányzati intézményektõl érkeztek. A szakértõk végül 64 állampolgár, 18 civil szervezet, a Demokrata-Liberális Párt, a Konzervatív Párt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint a szakszervezetek képviselõinek véleményét elemezték, ezek alapján állítják össze a végsõ jelentést. A már említett két elváráson kívül többen is azt javasolták, hogy a kormány csökkentse az adó mértékét, illetve azt, hogy az illetéket részletekben is lehessen törleszteni. A szakértõk ugyanakkor rámutattak arra, hogy szinte minden hozzászólásban fellelhetõ az a javaslat, mely szerint a „szennyezõ fizet” megfogalmazásnak pontos gyakorlati értelmezést kell nyernie. Ez azt jelentené, hogy az elvet megkülönböztetés nélkül kellene alkalmazni az országban közlekedõ valamennyi jármûre. Így kizárható lenne, hogy az adót diszkriminatív módon hajtsák be, és így valóban a környezetszennyezés csökkentését szolgálná. A közmeghallgatáson résztvevõk szinte kivétel nélkül úgy értékelték, hogy az adó mértéke nem áll összhangban a lakosság anyagi teherbírásával. Legtöbben azt javasolták, hogy az adót havi vagy éves részletekben lehessen törleszteni. A jelentésben szereplõ következtetések javaslatokként a kormány szakbizottságához kerülnek. Dan Gabriel Manoleli, a szakértõi csoport tagja úgy értékelte: a kormánynak nem maradt sok ideje, hogy az adóra vonatkozó sürgõsségi rendeletet módosítsa, mivel az július elsejétõl hatályba lép. Mint ismeretes, Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ szerdán leszögezte, a kormány fenntartja a regisztrációs adót, még akkor is, ha az népszerûtlen, és negatív módon befolyásolja a kormánypárt választási eredményeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok