Fotó: Gov.ro
Lengyelország, a balti országok, és több más európai uniós tagállam után Románia is hazarendelte konzultációra minszki nagykövetét.
2020. október 09., 16:482020. október 09., 16:48
Ezt Bogdan Aurescu román külügyminiszter jelentette be pénteken a Twitteren. A román diplomácia vezetője jelezte: döntését Lengyelország és Litvánia iránti szolidaritásból hozta meg.
Viorel Mosanu minszki román nagykövet egyike volt azon uniós külképviseleti vezetőknek, akik egy hónappal ezelőtt meglátogatták a – karhatalmi erőszak ellen tiltakozó, a minszki ügyészség által beidézett – Szvetlana Alekszievics Nobel-díjas fehérorosz írót, az ellenzéki Koordinációs Tanács tagját, emlékeztetett az Agerpres hírügynökség.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerint az augusztusi elnökválasztás nyomán kezdődött, a választás eredményét elutasító tüntetéseket külföldről irányítják, ezzel összefüggésben többször említette a litván és a lengyel kormány ebben játszott szerepét.
Lengyelország és Litvánia menedéket nyújtott több fehérorosz ellenzékinek, akiket az ottani hatóságok toloncoltak ki az országból. Az ellenzék és a nyugati országok szerint az országot 26 éve irányító Lukasenka elnök elcsalta a választást, ezért a tiltakozók távozását és új választások megtartását követelték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!