Bukarest gúnyt űz a diaszpórából

Több kilométeres sorok alakultak ki, emiatt teljes káosz és nagyfokú elégedetlenség jellemezte a romániai államfőválasztás második fordulóját a külföldön kialakított szavazókörzetekben.

A diaszpórában élő honfitársai előtt tornyosuló nehézségek láttán Traian Băsescu államfő vasárnap este felszólította a kormányt, üljön össze sürgősségi eljárásban, és bocsásson ki rendeletet a szavazási folyamat éjfélig történő meghosszabbításáról.

Bár a két héttel ezelőtti első forduló idején a nyugat-európai, valamint tengeren túli nagyvárosokban tapasztalt tumultus intő jelként szolgált a bukaresti hatóságok számára, a külügyminisztérium mégsem növelte a többnyire nagykövetségeken és konzulátusokon működő 295 szavazókörzet számát.

Ezeknél már a reggel hét órás urnanyitás előtt hatalmas sorok alakultak ki, Londonban és Münchenben például néhány tucat állampolgár már szombaton este „letáborozott” a szavazóköröknél, hogy reggel időben sorra kerüljön.

Mivel a külföldön élő román állampolgárok száma több mint hárommillióra becsülhető, az elmúlt napokban Románia nagyvárosaiban rendezett kormányellenes tüntetések résztvevői követelték, hogy a külügyminisztérium növelje meg a külföldi szavazókörök számát. Ehhez képest Titus Corlăţean külügyminiszter inkább lemondott hivataláról, arra hivatkozva, hogy ez törvénytelen lenne.

Az országos választási iroda viszont cáfolta, hogy jogi akadálya lett volna újabb külföldi szavazókörök létesítésének, sőt számos olaszországi és spanyolországi önkormányzat felajánlotta, hogy szívesen helyet ad szavazóirodáknak. Emiatt sokan azzal vádolták a Ponta-kormányt, hogy szándékosan akadályozza a – többnyire a jobboldalt támogató – külföldön élő románok szavazását.

Több ezren vártak sorukra a követségek, konzulátusok előtt

A vasárnapi nap folyamán a választási bizottságok képtelenek voltak tartani a frontot a külföldön élő románok rohamával, emiatt Párizsban, Rómában, Brüsszelben, de Chişinăuban is már dél körül több kilométer hosszúságú sorokban kígyóztak az egyre türelmetlenebb választópolgárok. Az EU mezőgazdasági biztosi tisztségéről nemrég leköszönt Dacian Cioloşnak például közel négyórás sorban állás után sikerült leadnia a szavazatát Románia brüsszeli nagykövetségén.

„Több száz méteres sor alakult ki. Sajnálatos, hogy az embereknek több mint fél napjukat kell áldozniuk arra, hogy éljenek alapvető jogukkal” – írta közösségi oldalán a román politikus. Honfitársai által a közösségi oldalakra feltöltött rögtönzött helyszíni beszámolók szerint Londonban egy bolgár nő elképedt a szavazni vágyó románok tömege láttán, és felkiáltott: „Létezik ilyesmi 2014-ben, Európában?”

Mint az várható volt, az emberpróbáló sorban állás alaposan kifárasztotta, de fel is bőszítette a lakóhelyükről a szavazókörig sok esetben több száz kilométert megtett embereket. Számos nyugati nagyvárosban Victor Ponta-ellenes jelszavakat skandáltak, követelve, hogy a választási bizottság hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását, sőt adott pillanatban azt is, hogy ismételjék meg a megmérettetést, ha nem élhet mindenki a választójogával.

A felpaprikázott hangulat miatt Torinóban a román konzulátus munkatársainak hívására az olasz csendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. A Hotnews hírportál beszámolója szerint ugyanakkor a római nagykövetség előtt egy olasz rendfenntartó azzal biztatott egy nyolcéves, a szüleire váró elcsigázott román fiút: „türelem, a hazádért teszed”.

„Csak a szervezés balkáni”

Rengetegen álltak sorba a müncheni román főkonzulátus előtt is, hogy leadhassák szavazatukat. „Az emberek délelőtt még jó hangulatban várakoztak, viccelődtek ismeretlen társaikkal, délutánra azonban érezhetően türelmetlenebb lett mindenki” – számolt be a helyszínről a Krónikának Schultes Gabriella, aki Erdélyből költözött Németországba.

Mint rámutatott: csak a szervezés nevezhető balkáninak, a több órás sorban állás ellenére ugyanis az emberek civilizáltan viselkedtek, nem lökdösődtek, fegyelmezetten vártak a sorukra. Hangoskodás csak néha, hullámokban tört ki, a szavazópolgárok olyankor kivétel nélkül a miniszterelnökkel, illetve a kormánnyal szembeni ellenszenvüknek adtak hangot.

Schultes Gabriella már hat órája állt sorban, amikor telefonon elértük, elmondása szerint pedig még akkor is több ezren várakoztak előtte – körülötte az emberek mintegy húszas sorokban álltak, a főkonzulátus bejáratánál azonban már ötvenesével. „Az elején egészen gyorsan haladt a sor, de aztán kiderült, hogy nem a folyamatos szavazás miatt haladtunk előre, hanem sokan elmentek a tömeget látva. Egy idő után megakadt a sor, feltorlódtak az emberek, a járda mellett lévő hat sávos útból kettőt le kellett zárni, hogy elférjünk” – részletezte Gabriella.

Hozzátette: hivatalos bejelentés nem érkezett arra vonatkozóan, hogy mi történik azokkal, akiknek urnazárásig nem sikerül voksolni. Ugyanakkor olyan híresztelések keltek szárnyra a sorban, hogy a főkonzulátuson mindössze hét pecséttel dolgoznak. „A formanyomtatványokat ugyan előre kiosztották mindenkinek, de ez nem sokat javít a helyzeten, hiszen úgyis csak odabent lehet ezeket aláírni, és a személyes adatokat a főkonzulátus alkalmazottainak is le kell jegyezniük” – magyarázta.

Sokan egyébként a 381 kilométerre lévő Prágába, valamint a 442 kilométerre található Udinébe utaztak, ott állítólag néhány perc alatt lehetett voksolni. Gabriella azt is elmondta: arra számított, hogy a főkonzulátusra nagyrészt a helyiek fognak elmenni, de rengetegen érkeztek más városokból. Sokan azt is elmondták, hogy az első fordulóban nem szavaztak, de látva az akkor kitört botrányt, „csak azért is” elgondolásból elhatározták, hogy ezúttal kiállják a sort. „A Ponta iránti felháborodás motiválja leginkább az embereket, hogy órákig sorban álljanak” – fogalmazott arra a kérdésünkre, hogy mi ösztönöz több ezer embert várakozásra.

Párizsból hazatérve vasárnap délután Teodor Meleşcanu külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy senki sem hibáztatható a külföldön kialakult helyzetért. A tárcavezető – aki a nap folyamán még arra biztatta a francia fővárosban sorban álló honfitársait, hogy menjenek a kevésbé zsúfolt, ám közel 400 kilométerre lévő Nancyba, mert „szép város” – közölte, javaslatot tett a központi választási irodának a külföldi szavazókörök nyitva tartásának meghoszszabbítására, de az intézmény elutasította a kérést. Marian Muhuleţ, a BEC szóvivője az Adevărul napilapnak leszögezte: az irodához nem érkezett ilyen kezdeményezés a külügyminisztertől.

Itthon is nagy volt a szavazókedv

A két héttel ezelőtt lebonyolított első forduló után versenyben maradt két jelölt vasárnap derűlátóan nyilatkozott a voksolás után esélyeit illetően. Victor Ponta miniszterelnök, a PSD–UNPR–PC-pártszövetség jelöltje Bukarestben közölte, arra voksolt, hogy „édesanyáink, nagymamáink egy jobb országban élhessenek, amelyben vigyázunk rájuk”.

„Arra szavaztam, hogy a gyermekeink tanulhassanak, hogy legyen jövőjük Romániában. Azzal a meggyőződéssel voksoltam, hogy 25 évnyi átmeneti időszak után Daciana (Ponta felesége, Daciana Sârbu – szerk. megj.), én, Sorin Oprescu (Bukarest főpolgármestere) és mindenki más nem leszünk egy újabb áldozati generáció” – nyilatkozta a szavazás után a miniszterelnök.

Ellenfele, Klaus Johannis a nagyszebeni 4-es számú iskolában járult urna elé. „A tisztelet, a gyarapodás Romániájára, egy erős Romániára szavaztam” – fogalmazott az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje, aki bevallotta, hogy izgul, de reméli, hogy „mindenki számára szép nap lesz ez a vasárnap.

Miközben az első fordulóban Ponta a szavazatok 40,44, Johannis pedig 30,37 százalékát kapta, a közvélemény-kutató intézetektől a nap folyamán kiszivárgott részleges exit poll adatok arról árulkodtak, hogy jelentősen csökkent a kettejük közötti különbség.

A második fordulóban egyébként az elsőnél is lényegesen magasabb részvétellel zajlott. Délután 16 óráig a voksolásra jogosult 18,3 millió állampolgár 44,50 százaléka járult az urnákhoz a Központi Választási Iroda (BEC) 17.30-kor közölt adatai szerint. Két héttel ezelőtt eddig az időpontig a választók 35, míg a 2009-es államfőválasztás második fordulójában 40 százaléka adta le voksát.

A magyar többségű térségek a sereghajtók: a legalacsonyabb részvételt Hargita (30,74 százalék), Kovászna (32,27 százalék), Szatmár (36,64) és Maros (38, 35) megyében jegyezték fel, miközben Ilfov megyében 53,52, Oltban 49,72, Vâlcea megyében pedig a jogosultak 48,69 százaléka adta le szavazatát.