HIRDETÉS

Rehabilitálási tervek: sínen Dragnea kormányfősége?

Balogh Levente 2017. július 13., 19:25

Tudorel Toader, az igazságügyi tárca vezetője rámutatott: a büntetés letöltése és a rehabilitálás után ma is azok a jogkövetkezmények, amelyeket az elítéltek kormánytagságát tiltó törvény módosítása nyomán egyértelműen rögzítenének egy tervezetben.

A módosítás tétje, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke lehet-e miniszterelnök Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Ha a közigazgatási törvénycsomag tervezett módosítása nem tartalmazná azt a cikkelyt, miszerint a jogerősen elítélt személyek rehabilitálásukat követően kormánytagok lehetnek, a jogi következmények akkor is ugyanazok lennének, mivel csak a béke és emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenek – jelentette ki Tudorel Toader igazságügy-miniszter a tervezett módosítások kapcsán.

Mint megírtuk, bukaresti sajtóértesülések szerint a kormány módosítaná a kabinet működését szabályozó 2001/90-es törvényt, amely tiltja, hogy jogerősen elítélt személyek kormánytagok legyenek. Az értesülések szerint

HIRDETÉS

a módosítás tervezetének értelmében ha a jogerősen elítélt személyt rehabilitálták, kormánytag lehet.

Két évig terjedő vagy felfüggesztett börtönbüntetés esetén a rehabilitáció automatikus, ha az érintett a büntetés letöltését követő három évben nem követ el bűncselekményt. A két évet meghaladó szabadságvesztés esetén a bíróság dönthet a rehabilitációról, ha a letöltését követő 4–10 évben az érintett jó magatartást tanúsított.

Tudorel Toader ennek kapcsán szerdán este kifejtette: az alkotmánybíróságon korábban nagy viták voltak az emberiesség elleni bűncselekmények elévüléséről a politikai foglyokat meggyilkoltató vagy megkínzó kommunista börtönőrök kapcsán, és végül arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a bűncselekmények nem évülhetnek el.

A többi esetben ugyanakkor amennyiben letelik a bírságra, két évig terjedő szabadságvesztésre vonatkozó vagy felfüggesztett büntetés, és az azt követő próbaidő, az érintett automatikusan rehabilitáltnak tekinthető.

A miniszter azt is leszögezte, hogy a közigazgatási törvénycsomag módosítása nem sürgősségi kormányrendelet formájában született meg, hanem törvénytervezetként, vagyis

a sarkalatos törvények elfogadásához szükséges minden állomást bejár.

Elmondta, a csomag húsz törvénytervezetből áll, célja pedig az átláthatóbb, kiszámíthatóbb és egyértelműbb szabályozás.

Emlékeztetett: a tervezetet tavaly október nyolcadikán bocsátották nyilvános vitára, vagyis nem a jelenlegi kormány dolgozta ki. Hozzátette, a tervezet az alkotmánybíróság korábbi döntéseit és az európai direktívákat is figyelembe veszi.

A Tudose-kormány által átvett tervezet a fejlesztési tárca korábbi szövegeit tartalmazza, amelyeket még Vasile Dîncu minisztersége idején dolgoztak ki. Közéjük tartozik a 2001/90-es törvény módosítására vonatkozó tervezet.

A témában megszólalt a regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium is, amely azt közölte: a 2001/90-es törvény módosítását nem a jelenlegi, hanem a Cioloş-kormány kezdeményezte 2016. november 8-án. A közlemény kifejti: a 2001/90-es törvény nemcsak arra vonatkozik, hogy ki, milyen körülmények között lehet a kabinet tagja, hanem szabályozza a kormány és a minisztériumok egész struktúráját és működését.

Dacian Cioloş volt miniszterelnök ugyanakkor Facebook-bejegyzésben cáfolta a tárca közleményében foglaltakat.

Leszögezte: a tervezetet az általa vezetett kormány nem vállalta fel, nem vitatta meg és nem fogadta el, azért kizárólag az azt kidolgozó minisztériumé a felelősség.

A módosítás tétje, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lehet-e miniszterelnök, ez ugyanis jelenleg nem lehetséges, mivel tavaly két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték választási csalás miatt.

Tudorel Toader kijelentése egyébként annak fényében érdekes, hogy az alkotmánybíróság májusban alkotmányosnak minősítette a 2001/90-es törvényt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS