A módosítás tétje, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke lehet-e miniszterelnök
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Tudorel Toader, az igazságügyi tárca vezetője rámutatott: a büntetés letöltése és a rehabilitálás után ma is azok a jogkövetkezmények, amelyeket az elítéltek kormánytagságát tiltó törvény módosítása nyomán egyértelműen rögzítenének egy tervezetben.
2017. július 13., 19:252017. július 13., 19:25
Ha a közigazgatási törvénycsomag tervezett módosítása nem tartalmazná azt a cikkelyt, miszerint a jogerősen elítélt személyek rehabilitálásukat követően kormánytagok lehetnek, a jogi következmények akkor is ugyanazok lennének, mivel csak a béke és emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenek – jelentette ki Tudorel Toader igazságügy-miniszter a tervezett módosítások kapcsán.
Mint megírtuk, bukaresti sajtóértesülések szerint a kormány módosítaná a kabinet működését szabályozó 2001/90-es törvényt, amely tiltja, hogy jogerősen elítélt személyek kormánytagok legyenek. Az értesülések szerint
Két évig terjedő vagy felfüggesztett börtönbüntetés esetén a rehabilitáció automatikus, ha az érintett a büntetés letöltését követő három évben nem követ el bűncselekményt. A két évet meghaladó szabadságvesztés esetén a bíróság dönthet a rehabilitációról, ha a letöltését követő 4–10 évben az érintett jó magatartást tanúsított.
Tudorel Toader ennek kapcsán szerdán este kifejtette: az alkotmánybíróságon korábban nagy viták voltak az emberiesség elleni bűncselekmények elévüléséről a politikai foglyokat meggyilkoltató vagy megkínzó kommunista börtönőrök kapcsán, és végül arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a bűncselekmények nem évülhetnek el.
A többi esetben ugyanakkor amennyiben letelik a bírságra, két évig terjedő szabadságvesztésre vonatkozó vagy felfüggesztett büntetés, és az azt követő próbaidő, az érintett automatikusan rehabilitáltnak tekinthető.
A miniszter azt is leszögezte, hogy a közigazgatási törvénycsomag módosítása nem sürgősségi kormányrendelet formájában született meg, hanem törvénytervezetként, vagyis
Elmondta, a csomag húsz törvénytervezetből áll, célja pedig az átláthatóbb, kiszámíthatóbb és egyértelműbb szabályozás.
Emlékeztetett: a tervezetet tavaly október nyolcadikán bocsátották nyilvános vitára, vagyis nem a jelenlegi kormány dolgozta ki. Hozzátette, a tervezet az alkotmánybíróság korábbi döntéseit és az európai direktívákat is figyelembe veszi.
A Tudose-kormány által átvett tervezet a fejlesztési tárca korábbi szövegeit tartalmazza, amelyeket még Vasile Dîncu minisztersége idején dolgoztak ki. Közéjük tartozik a 2001/90-es törvény módosítására vonatkozó tervezet.
A témában megszólalt a regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium is, amely azt közölte: a 2001/90-es törvény módosítását nem a jelenlegi, hanem a Cioloş-kormány kezdeményezte 2016. november 8-án. A közlemény kifejti: a 2001/90-es törvény nemcsak arra vonatkozik, hogy ki, milyen körülmények között lehet a kabinet tagja, hanem szabályozza a kormány és a minisztériumok egész struktúráját és működését.
Leszögezte: a tervezetet az általa vezetett kormány nem vállalta fel, nem vitatta meg és nem fogadta el, azért kizárólag az azt kidolgozó minisztériumé a felelősség.
A módosítás tétje, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lehet-e miniszterelnök, ez ugyanis jelenleg nem lehetséges, mivel tavaly két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték választási csalás miatt.
Tudorel Toader kijelentése egyébként annak fényében érdekes, hogy az alkotmánybíróság májusban alkotmányosnak minősítette a 2001/90-es törvényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!