A bukaresti külügy szerint „semmilyen szinten” nem kötöttek kétoldalú megállapodást Románia és Magyarország között a programokról
Fotó: Román külügyminisztérium
Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.
2023. február 25., 16:492023. február 25., 16:49
2023. február 25., 17:062023. február 25., 17:06
A G4Media.ro a Krónika kilenc nappal ezelőtt közölt cikkében foglaltakra reagáltatta a román szaktárcát. Lapunk nemrég arról számolt be, van reális esély arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. A román internetes újsággal a bukaresti külügyminisztérium közölte,
„Egy ilyen megállapodás hiányában nem létezik a román félnek a beleegyezése ahhoz, hogy a magyar fél hasonló programokat folytasson Romániában” – idézte a G4Media a román külügyminisztérium sajtóosztályának válaszát.
Kozma Mónika, a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját felügyelő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője nemrég megerősítette a Krónikának, miszerint reális esély van arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. Kozma Mónika lapunknak elmondta, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel, ugyanakkor a program elindításához továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra.
Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.
„Az ügyben zajlanak az egyeztetések” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője. Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatásáról szóló tárgyalások a korábbi bukaresti kormánnyal kezdődtek el, amely különböző feltételeket szabott a magyarországi gazdasági beruházások erdélyi pályázataihoz. Azóta az ukrajnai háború és az energiaválság jelent újabb gondot. Bár kérdésessé vált a magyarországi gazdasági támogatás további finanszírozása, a gazdasági gondok ellenére a magyar kormány ezt a programot is bevette az idei állami költségvetésbe.
Akkor Klaus Iohannis államfő román állami hozzájárulást szorgalmazott a gazdaságfejlesztési programok folytatásához. Iohannis a Novák Katalinnal folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek „etnikai alapon diszkriminatívak”, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak.
A román fél akadékoskodása, a Bukarest által támasztott elvárás különben azért is érthetetlen, mivel a magyar gazdaságfejlesztési program eddig sem volt etnikai szempontból diszkriminatív, a finanszírozásra bárki jelentkezhet, nem kizáró ok a nemzetiség. Évekkel ezelőtt éppen a G4Media írta meg, hogy Vasile Gliga, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke, korábbi parlamenti képviselő is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében.
A Krónika ugyanakkor 2020-ban riportot közölt számos olyan Maros megyei román gazdáról, aki húsmarhák tenyésztésére, mezőgazdasági gépek beszerzésére nyert jelentős támogatást a Pro Economica Alapítványtól. Valamennyien bevallották lapunknak: eleinte kételkedtek abban, hogy egy idegen államtól jutnak pénzhez, utólag viszont méltányolják, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül ők is részesülhettek a jelentős támogatásban.
Az elején nem is sejtették, hogy gazdaságfejlesztési programja révén a magyar állam az ő mezőgazdasági vállalkozásukat is támogatná, kételkedve tekintettek a pályázati rendszerre. Ám ma már a román gazdák örömmel újságolják, hogy kellemesen csalódtak Magyarország kormányában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális állampolgárság a neve annak az új tantárgynak, amelyet a romániai középiskolások választhatnak jövőtől – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
2026 első kilenc hónapjában 1 555 gépjárműtűzhöz riasztották a tűzoltókat, ami naponta közel hat esetnek felel meg.
Országos megelőző programot indít az adóhatóság az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos szabálytalanságok kiszűrésére. Az új rendszerben előbb figyelmeztetik azokat az adófizetőket, akiknél lehetséges eltéréseket vagy hiányosságokat azonosítanak.
November 2-től újból ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben az élelmiszerek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter arra buzdít mindenkit, hogy posztoljanak fényképeket a kórházi ételekről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!