Puskás Bálint volt alkotmánybíró: jól döntöttek a talárosok, nem indokolt az előre hozott választás kiírása

Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy olyan jelöltet kell megnevezni, aki képes többséget kialakítani a parlamentben. A volt taláros leszögezte: egyetért az alkotmánybíróság ítéletével, ugyanakkor azt is fenntartja, hogy az alkotmány szellemével eleve nem egyeztethető össze egy megbukott miniszterelnök ismételt jelölése.

korábban írtuk

Problémás az alkotmánybíróság szerint, hogy Johannis ismét Orbanra bízta a kormányalakítást – Nem volt bizalmi szavazás

Alkotmányos természetű jogi konfliktus alakult ki az államelnöki hivatal és a parlament között azáltal, hogy Klaus Johannis államfő ismét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ludovic Orbant bízta meg kormányalakítással – döntött hétfőn a bukaresti alkotmánybíróság.

Puskás Bálint megjegyezte: abban is biztos volt, hogy a taláros testület 7:2 arányban ad helyt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt beadványának, amelyben alkotmányossági kifogást emelt Orban jelölése miatt. „Van két alkotmánybíró asszony, akiket az államfő nevezett ki, és biztos voltam benne – mivel személyesen ismerem őket –, hogy nem fognak más döntést hozni. Ez a politikai szimpátiának tudható be. Simina Tănăsescu és Livia Stanciu bírónőkről van szó. Persze ezt nem lehet pontosan tudni, mivel az alkotmánybíróság szavazata titkos, de ez az én véleményem” – szögezte le Puskás Bálint.

Hozzátette: teljesen indokolatlannak tartja az államfő és a PNL által kikényszeríteni akart előre hozott választásokat.

Szerintem az előre hozott választás nem indokolt, mivel a jelenlegi parlamenti erők annak idején megkapták a szavazóktól a bizalmat. Az, hogy ezt követően az államfő nyert, illetve az ellenzéki erők győztek az európai parlamenti választáson, nem befolyásolja annak a választásnak az eredményét, amely a jelenlegi parlament megválasztásakor született” – szögezte le Puskás Bálint.

Hozzátette: nem is látja lehetségesnek az előre hozott választásokat, mivel a jelenlegi parlamenti erőviszonyok szerint nincs olyan miniszterelnök-jelölt, aki az alkotmánybíróság előírásának megfelelően többséget tudna alakítani a törvényhozásban. Emlékeztetett: a liberálisoknak egyáltalán nincs többségük, míg a szociáldemokraták jelezték, hogy egyáltalán nem is akarnak kormányt alakítani.

Egyébként Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke is megindokolta a testület döntését, leszögezve: az alkotmánybíróságnak nem Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök személye ellen volt kifogása, hanem az ellen, hogy nem azért jelölte őt kormányfőnek Klaus Johannis államfő, hogy kormányt tudjon alakítani, hanem azért, hogy megbukjon a parlamentben.

Dorneanu hétfőn este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: „Mi a következő dolgot mondtuk: az alkotmány 101. cikkelye értelmében válsághelyzetben, egy kormány bukása után az államfő miniszterelnök-jelöltet javasol a parlamentnek. Amennyiben nincs többséggel rendelkező párt, akkor ennek olyan személynek kell lennie, akit az államfő és a pártok közötti párbeszéd nyomán nevez meg, és aki ennek nyomán képes parlamenti többséget kialakítani leendő kormánya támogatására” – jelentette ki Dorneanu.

korábban írtuk

Az alkotmánybíróság elnöke szerint nem szabták meg az államfőnek, kit bízzon meg kormányalakítással

Valer Dorneanu, a román alkotmánybíróság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett taláros testület nem szabja meg Klaus Johannis államfőnek, kit bízzon meg kormányalakítással.

Vagyis az alkotmánybíróság azt rótta fel, hogy a kijelölt személyt nem azért nevezték meg, hogy kormánytöbbséget alakítson, hanem azért, hogy megbukjon – mint ahogy ezt ő maga is kijelentette. Orban is több ízben jelezte, hogy nem az a cél, hogy a parlament bizalmat szavazzon az új kormánynak.

Mint ismeretes, Klaus Johannis államfő és az általa támogatott, a parlamenti mandátumok valamivel több mint 20 százalékával rendelkező, kisebbségi kormányt adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) több ízben is jelezte, hogy előre hozott választásokat akarnak kikényszeríteni. Orban és Johannis kedden az államfői hivatalban egyeztetett az alkotmánybírósági döntés után követendő stratégiáról.