Az alkotmánybíróság elnöke szerint nem szabták meg az államfőnek, kit bízzon meg kormányalakítással

„Mi a következőt mondtuk: az alkotmány 101-es cikkelyének 3-as bekezdése értelmében, válság esetén, a kormány bukását követően, amennyiben nincs egy többségi párt, akkor az elnöknek olyan személyt kell jelölnie kormányfői tisztségre, aki az elnök és a politikai pártok közötti párbeszédből emelkedik ki. Egy olyan párbeszédből, amely eredményeképpen kijelölnek egy személyt, aki képes parlamenti többséget tömöríteni maga köré és kormányt alakítani” – idézte Dorneanut az Agerpres hírügynökség.

Azt is közölte: az alkotmánybíróság nehezményezte, hogy Ludovic Orbant nem azért jelölték ki, hogy kormányt alakítson, hanem hogy kormányt buktasson. Felhívta a figyelmet, az alaptörvény azt írja elő, hogy a jelölés célja a kormányalakítás legyen, egy olyan kormány létrehozása, amely biztosítja a jogállam működésének folytonosságát. „Megengedhetetlen olyan személyt jelölni, aki formálisan elfogadja a jelölést, majd a meghallgatáson bejelenti, hogy nem fogja megszavazni a kormányt. Én nem vonom kétségbe az államfő jóhiszeműségét” – jelentette ki Valer Dorneanu, hozzátéve: Ludovic Orban gesztusai, politikai nyilatkozatai, a PNL vezetőségének döntései mind abba az irányba mutattak, hogy ne iktassák be a kormányt. Valer Dorneanu szerint ez vezetett oda, hogy az alkotmánybíróság helyt adott az óvásnak, de a testület nem szabja meg az államfőnek, hogy kit jelöljön ki a továbbiakban.

Az alkotmánybíróság hétfőn jogi konfliktust állapított meg az államelnöki hivatal és a parlament között, miután Klaus Johannis államfő ismét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ludovic Orbant bízta meg kormányalakítással. A taláros testület szerint Johannis elnöknek újabb kormányfőjelöltet kell nevesítenie.