Klaus Johannis államfő a következő alkalom mal már nem bízhatja meg ismét Ludovic Orbant kormányalakítással
Fotó: Presidency.ro
Alkotmányos természetű jogi konfliktus alakult ki az államelnöki hivatal és a parlament között azáltal, hogy Klaus Johannis államfő ismét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ludovic Orbant bízta meg kormányalakítással – döntött hétfőn a bukaresti alkotmánybíróság. A bizalmi szavazásra kvórumhiány miatt nem került sor.
2020. február 24., 15:122020. február 24., 15:12
2020. február 24., 17:432020. február 24., 17:43
A taláros testület szerint Johannisnak új kormányfőjelöltet kell nevesítenie. Az alkotmánybírák határozatukban leszögezik: a miniszterelnök-jelölt kijelölésének éppen az a célja, hogy biztosítsa a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. A bukaresti parlament napirendjén éppen hétfőn szerepelt a régi-új Orban-kormányról szóló bizalmi szavazás, ám nem volt meg a szükséges jelenlét.
Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke kvórumhiány miatt berekesztette a második Orban-kormány beiktatásáról dönteni hivatott parlamenti ülést. A szociáldemokrata házelnök bejelentette: a 465 parlamenti képviselőből mindössze 188-an voltak jelen a teremben. „Mivel nincs meg a kvórum, az ülést berekesztem” – közölte Marcel Ciolacu.
Az alkotmánybíróság által tárgyalt ügyben a kétkamarás parlament szociáldemokrata házelnökei – Marcel Ciolacu képviselőházi és Titus Corlățean szenátusi elnök – emeltek alkotmányossági panaszt, amiért az államfő ismét a február 5-én leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást. Keresetükben azt kérték a taláros testülettől: állapítsa meg, hogy az államfő alkotmányos konfliktusba került a törvényhozással, amikor azt a politikust jelölte ismét miniszterelnöknek, akitől a parlament megvonta a bizalmat.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az elnök döntése sérti az alkotmány szellemét, hiszen semmibe veszi az Orban-kormány megbuktatásáról szóló parlamenti döntést. A házelnökök úgy vélik, a kormányalakítási megbízás célja nem lehet az, hogy a miniszterelnök-jelölt elbukja a bizalmi szavazást. A PSD éppen az alkotmánybíróság döntésére várva jelentette be a múlt héten, hogy nem fog részt venni a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) régi-új kormányának beiktatásáról szóló hétfői (mai) parlamenti szavazáson. A szociáldemokratákon kívül az RMDSZ is tudatta, hogy törvényhozói is bojkottálják a 16 órára meghirdetett plenáris ülést. Kelemen Hunor elnök közölte: a szövetség honatyái a törvényhozás épületében lesznek, de nem fognak bemenni az ülésterembe.
Az elnök egyébként nem oszlathatja fel a kormány bukása miatt azonnal a parlamentet. Az előre hozott választásokat csak akkor lehet kiírni, ha a törvényhozás az államfő két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét is elutasítja. A román alaptörvény gyakorlatilag szabad kezet ad az államfőnek a tekintetben, kit bíz meg kormányalakítással. Az egyedüli kikötés az, hogy előtte egyeztetnie kell a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy ha ilyen nincs, akkor a parlamenti frakciókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!