Fotó: Védelmi Minisztérium
Indokoltnak tartja Puskás Bálint korábbi alkotmánybíró Klaus Johannis államfő döntését, miszerint hétfőtől szükségállapotot hirdet az országban.
2020. március 16., 08:132020. március 16., 08:13
„Azért tarom indokoltnak, mert sajnos az eddig elrendelt elővigyázatossági intézkedéseket nem nagyon tartották be. Sőt vannak olyan személyek, akik 10-14 embert is megfertőztek.
Féltem attól, hogy Romániában gyorsan elterjed a vírus, mivel az emberek jobb szeretik nem betartani azt, amit kérnek tőlük, és amit megszabnak nekik. Ebből a szempontból megalapozott a szükségállapot elrendelése” – szögezte le a Krónikának nyilatkozva vasárnap.
Sürgősségi állapot foganatosítását jelentette be szombaton a koronavírus-fertőzés miatt Klaus Johannis államfő.
A taláros testület volt tagja ugyanakkor megjegyezte:
Emlékeztetett, legutóbb 1999-ben, a bányászjárás idején hirdettek szükségállapotot, amit „elég simán megúsztunk”. Rámutatott, az alkotmánymódosítás előtt elfogadott sürgősségi kormányrendelet lehetőséget ad katonai erőknek arra, hogy törvényerejű rendeleteket adjanak ki, és bizonyos emberi szabadságjogokat korlátozzanak.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője felhívást intézett a sajtóhoz, amelyben „felelős polgári hozzáállást” kér, és leszögezi: a sürgősségi állapot bevezetése nem problémát, hanem segítséget jelent a járvány leküzdésében, ezért ezt a témát „nem szabad elpolitiz
Lapunk kérdésére, miszerint ellensúlyozhatók-e az esetleges visszaélések, elmondta, az alkotmány egyszerűen és érthetően szabályozza a kérdést, az alkotmánymódosítás előtt jóváhagyott törvény viszont helyenként ellentmondhat az alkotmány előírásainak. „Ha ilyen visszaélés történne, az ombudsman, vagy más illetékes szervek megtámadhatnák az alkotmánybíróságon, és biztos vagyok benne, hogy az alkotmánybíróság ezeket korlátozná” – jelentette ki. „Remélem, nem kerül sor visszaélésre, bár a miniszterelnök kijelölésének körülményei miatt
– mondta el lapunknak Puskás Bálint.
Szükségállapot: korlátozhatók bizonyos jogok
A szükségállapot olyan rendkívüli állapot, amelyet az alkotmány értelmében vagy akkor hirdethetnek meg, ha a nemzetbiztonságot vagy a demokráciát fenyegető súlyos veszélyhelyzet alakult vagy alakulhat ki, illetve természeti katasztrófa esetén. A meghatározás szerint olyan rendkívüli, nem katonai jellegű esemény esetén rendelik el, amely mértéke és intenzitása révén veszélyezteti a lakosság életét és egészségét, a környezetet, a fontosabb anyagi vagy kulturális értékeket, a normalitás helyreállítása érdekében pedig sürgős lépésekre, külön források biztosítására, illetve a rendelkezésre álló erőforrások egységes koordinálására van szükség. Szükségállapot idején a központi és a helyi közigazgatás egyes jogköreit a katonai és más, központi hatóságok veszik át. Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a Vészhelyzeteket Menedzselő Országos Rendszer hozza meg, amelyet a belügyminiszter vezet, és a miniszterelnök koordinál.
Szükségállapot idején korlátozhatók bizonyos polgári jogok, kivéve az alapvető szabadságjogokat. Ilyen helyzetben a hatóságok korlátozhatják vagy megtilthatják a járművek és az emberek közlekedését bizonyos helyeken vagy időpontokban, illetve indokolt esetben kijárási engedélyt adhatnak. Razziákat szervezhetnek, kizárólagos jogot kapnak a nyilvános rendezvények engedélyezésére, evakuálhatják azon személyeket a szükségállapot által érintett területről, akiknek a jelenléte nem indokolt, ideiglenesen bezárhatják a benzinkutakat, vendéglőket, kávéházakat, klubokat, kaszinókat, az egyesületek székhelyeit és egyéb nyilvános helyeket. Emellett megtilthatják a közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi közlekedést bizonyos útvonalakon, illetve az élelmiszerek és egyéb szükséges termékek államosításáról dönthetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
Az elmúlt 24 órában 65 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 66 személynek nyújtottak segítséget – közölte pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás