
Hogyan tovább? A PSD-nek döntenie kell, hogy kormányra lép vagy ellenzéki szerepet vállal
Fotó: Marcel Ciolacu Facebook-oldala
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége hétfőn délután összeül, hogy megvitassa, a párt részt kíván-e venni egy újonnan felálló kormánykoalícióban azt követően, hogy a független Nicușor Dan nyerte meg az államfőválasztást.
2025. május 19., 13:592025. május 19., 13:59
A PSD vezetői hétfőn döntik el, milyen stratégiát fogadjon el a párt kedden összeülő Országos Politikai Tanácsa,
Victor Negrescu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szerint
és meggyőződése, hogy Romániának „gyorsan lesz egy Európa-barát kormánya”.
Ami a PSD-t illeti, Negrescu úgy véli, prioritásként újra kell gondolni azt, ahogyan a párt politizál, hogy „hiteles” legyen, és „a polgárok érdekében tudja befolyásolni a döntéseket”.
Arról, hogy Marcel Ciolacu továbbra is a PSD élén marad-e, Negrescu azt mondta, hogy erre a választ „Marcel Ciolacu fogja megadni”, és mindenki azt várja, hogy megvitatják a kérdést.
„Nem hiszem, hogy hosszú kések éjszakája vagy hatalmi harc lesz, hanem párbeszéd.
– hangsúlyozta Negrescu.
Vasile Blaga PNL-s szenátor is azon a véleményen van, hogy a PSD-nek a többi Európa-párti párt mellett kellene kormányra lépnie, azzal érvelve, hogy „ha a PSD ellenzékben maradna, és egy kisebbségi kormányt támogatna, az a zsarolás benyomását keltené”.
Blaga amúgy arról is beszélt, hogy a liberális pártnak is meg kell újulnia, és vissza kell találnia az alapértékeihez.
Egyébként az értesülések szerint Dan egyeztetést kezdeményezett Ilie Bolojan ügyvivő államfővel, miután korábban többször is kijelentette: ha megnyeri az elnökválasztást, azt szeretné, ha a Nagyvárad polgármestereként és a Bihar megyei önkormányzat elnökeként végrehajtott fejlesztések nyomán országos elismertségre szert tett PNL-es politikus lenne a miniszterelnök.

Megnyerte a megmérettetésen függetlenként indult Nicușor Dan a romániai államfőválasztást, miután a hivatalos szavazatszámlálás alapján előnye behozhatatlanná vált ellenfele, George Simion számára.
Mint ismeretes, Marcel Ciolacu az elnökválasztás első fordulóját követően mondott le a miniszterelnöki tisztségről és jelentette be, hogy a PSD kilép a kormányból, miután a koalíció közös jelöltje, Crin Antonescu nem jutott be a második fordulóba.
Az értesülések szerint
Ugyanakkor a leendő kormánynak határozott lépéseket kell tennie a 9 százalékot meghaladó költségvetési hiány lefaragására, ami megszorító intézkedéseket és adóemeléseket hozhat.
Mindeközben a PSD-n belül többen is azt szeretnék, ha Ciolacu távozna a párt éléről.
Bejelentette lemondását hétfő este a román kormány oktatási minisztere. Daniel David a blogján közölte a döntését, amelyben úgy fogalmaz, hogy ,,békésen akar távozni”.
A kormány keddi ülésén elfogadja a koalíciós egyeztetéseken hozott döntéseket tartalmazó salátarendeletet – nyilatkozta hétfő este a miniszterelnök. Ilie Bolojan arról is beszélt, hogy jövőre nem lesz szükség adóemelésekre, de számítani lehet leépítésre.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a román köztelevízió és közrádió igazgatótanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatot.
A Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) felgyorsította a vadak ellen védelmet jelentő elektromos kerítésekre vonatkozó pályázatok elbírálását.
A szuverenista pártok törvényhozói kedden ülnek össze, hogy megnézzék, hány aláírást tudnak összegyűjteni a Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez.
A kommunista szervezetek és jelképek betiltását előíró törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) négy törvényhozója.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott, Radu Marinescu igazságügyi miniszter ellen irányuló indítvány 95 támogató és 153 ellenszavazatot kapott. A Cătălin Marian Predoiu belügyminiszter elleni indítvány is megbukott a szenátusban.
Az oktatási és kutatási ágazatra nem vonatkozik a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvényi előírás – közölte hétfőn a tanügyminisztérium.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az államfő által bejelentett referendum kapcsán hétfőn közölte, nem ért egyet az alkotmány és az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények megkerülésével.
Tavaly az uniós polgárok 16,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban, ami enyhe csökkenést jelent a 2023-ban jegyzett 18,1 százalékhoz képest – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
szóljon hozzá!