Fotó: Agerpres
2008. december 10., 09:342008. december 10., 09:34
„Megdöbbenéssel hallottam, hogy a PSD nem kíván koalícióra lépni velünk, miután a párt elnöke néhány nappal ezelőtt még szoros együttműködést és közös kormányzást javasolt” – mondta Markó. Arra reagálva, hogy a hírek szerint a feltételt a PSD erdélyi szervezeteinek javaslatára fogalmazták meg, úgy fogalmazott, nincs szükség arra, hogy valamely parlamenti párt felvállalja a PRM retorikáját. „Nem hiszem, hogy ezekben az időkben, amikor magyar–román összefogásra és szolidaritásra van szükség, valaki politikai okokból feláldozná mindazt, ami az etnikumközi kapcsolatok terén eddig történt” – fogalmazott.
| Az RMDSZ ellenzékbe kerülése jót tenne a romániai magyarságnak – vélte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Szász szerint a magyarok úgy tekintenek az RMDSZ-re, mint a Nemzeti Megmentési Front (FSN) magyar megfelelőjére, amely 18 évig hatalom volt, és akadályozta a demokratizálódási folyamatot. „Az RMDSZ mindig fordítottan cselekszik, mint ahogy kellene. Amikor ellenzékben kellett volna lennie, a NATO -és az EU-csatlakozás előtt, amikor az amerikaiak és az uniós tagállamok jobban odafigyeltek volna rá, és elmondhatta volna, hogy a kisebbségi jogok kérdését még mindig nem oldották meg, akkor hatalmon volt, és hitelesítette a hatalom álláspontját” – vélte Szász. |
Markó kijelentette, az RMDSZ csupán a hatalom kedvéért nem kíván részese lenni az új kormánykoalíciónak, és csak akkor kíván kormányra lépni, ha következetes partnerekre számíthat, az egyenlőség elve érvényesül, és a kölcsönösség elve alapján kormányoznak. Markó szerint az RMDSZ-t a 440 ezer rá szavazó polgár, közvetve pedig az egész magyar közösség arra hatalmazta fel, hogy folytassa a reformokat, valósítsa meg programját, és folytassa a kormányzást, ez ugyanis a leghatékonyabb eszköz a szövetség céljainak megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy ellenzékben is képes következetesen képviselni programját, ugyanakkor a szövetség úgy véli, az etnikumok közötti párbeszéd kormányszinten történő folytatása az elkövetkező években is jótékony hatással bírna. „Az ellenzéki szerep jelenleg kevesebb kompromisszumot és kényelmesebb helyzetet jelentene egy olyan időszakban, amikor az országnak gazdasági válsággal kell szembenéznie” – hangoztatta Markó. Leszögezte, az RMDSZ részvétele a kormányban azt jelentené, hogy vállalja a felelősséget a kisebbségek helyzetének megoldásáért. Markó kifejtette, több ízben is egyeztetett Traian Băsescu államfővel, valamint a PDL vezetőivel, és továbbra is lehetségesnek mutatkozik a PDL–RMDSZ kormányzati együttműködés, már csak azért is, mert a két párt azonos politikai család tagja.
Mint arról beszámoltunk, a legtöbb szavazatot kapott, de mandátumainak számát tekintve második PSD országos vezetése hétfőn maratoni tárgyalást követően döntötte el, hogy koalícióra kíván lépni a választásokon legtöbb mandátumot szerzett Demokrata-Liberális Párttal (PDL). Sorin Frunzăverde, a PDL alelnöke tegnap úgy nyilatkozott, az új kormányt a PDL, a PSD és valószínűleg az RMDSZ alkotja majd.
Hétfőn este egyébként Traian Băsescu államfő fogadta a négy parlamenti párt vezetőit a lehetséges kormányalakítás kapcsán, ám érdemi kérdésekről nem született döntés. A kormányfő kinevezésének időpontjával kapcsolatosan ugyanakkor elhangzott, arra valószínűleg még a csütörtöki nap előtt sor kerül. Emil Boc, a PDL elnöke kijelentette: a miniszterelnököt minden bizonnyal még csütörtök előtt megnevezi az államfő.
A PSD közben a nagykoalícióra készül, Mircea Geoană közölte, szerdáig alá kívánják írni az együttműködési megállapodást a PDL-vel. Egyes források szerint a szociáldemokraták hajlandóak lemondani a miniszterelnöki tisztségről a PDL javára, azonban cserében eggyel több miniszteri posztot kérnek a kabinetben, mint a demokrata-liberálisok. A tegnapi egyeztetésekről kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnöki tisztséget Theodor Stolojan, a szenátus elnöki tisztségét pedig Mircea Geoană töltené be. Fölmerült ugyanakkor az is, hogy Geoană kormányfőhelyettes legyen. Geoană ugyanakkor fölvetette azt az ötletet is, hogy két évig a PDL, két évig pedig a PSD töltse be a kormányfői tisztséget. Meg nem erősített információk szerint a PSD mindenképpen megkapná a pénzügyi, a külügyi, a gazdasági és a távközlési tárca irányítását. A két párt vezetése tegnap este héttől a szenátusban kezdett lapzártánk után végződő egyeztetéseket. Radu Mazăre, a PSD vezetőségének tagja úgy vélte, a PDL-vel kötendő nagykoalíció kényelmes, 65–70 százalékos többséget jelentene, ezért nincs szükség az RMDSZ-re. „Eleget korcsolyáztak egyik hajótól a másikig” – fogalmazott Mazăre, egy másik PSD-s politikus pedig cinikusan nyugtatót ajánlott a PSD feltétele miatti megdöbbenésének hangot adó Markó Bélának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A rendes tanári állások száma nem csökkent, a képzett helyettesítő tanároké sem nagy mértékben, és a megnövelt kötelező heti óraszámokhoz sikerült tanerőt találni az új tanévben – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
Látogatottsági adatok