Perelnek a kincses szigetért

Megkezdődött tegnap a Hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) a román fél szóbeli meghallgatása abban a perben, amelyet Bukarest a Fekete-tenger kontinentális talapzatának felosztása érdekében indított Ukrajna ellen. Mint ismeretes, a két állam között a felségvizek pontos meghatározása kapcsán hosszú évek óta dúló vita tétje annak a 12 ezer négyzetkilométeres kiterjedésű tengerfelületnek a megszerzése, amely szakértői becslések szerint 100 milliárd köbméter földgáz- és tízmillió tonna kőolajtartalékot rejt magában. Románia gazdasági érdekei szempontjából óriási eredménynek számítana, ha a hágai bírák Bukarest javára döntenének, hiszen ebben az esetben a tengerfenéken nyugvó természeti kincsek révén az ország húsz éven keresztül nem szorulna energiaimportra. Hágai védőbeszéde során Bogdan Aurescu, a bukaresti külügyminisztérium főosztályvezetője a térség történelmi előzményeit, az elmúlt hetven év során született államközi, valamint nemzetközi egyezményeket sorjázva érvelt amellett, hogy miért illeti meg Romániát a Kígyók szigete körül található kontinentális talapzat. A bukaresti illetékes szerint a jelenlegi per kiindulópontja tekintetében Romániát hátrányosan érintette a Szovjetunió által 1948-ban ráerőltetett egyezmény, amelynek értelmében a fekete-tengeri Kígyók szigete – ezzel együtt 1600 négyzetkilométernyi felségvíz – Moszkva, majd Ukrajna 1990-es függetlenedése nyomán Kijev fennhatósága alá került. Bogdan Aurescu úgy vélekedett: az ukrán fél valójában sem a tenyérnyi sziklaszigetre, sem a kontinentális talapzatra nem formálhat jogot, hiszen ezek az 1947-es párizsi békeszerződés alapján Romániához tartoznak. Sőt a hágai per román megbízottja szerint a Bukarest és Moszkva között 1949-ben véglegesített, az államhatárok megállapításáról szóló egyezmény éppen a Kígyók szigete körül, 12 tengeri mérföld távolságban húzódó szakaszon vonta meg a határt, és az ezen kívül fekvő felségvizek Romániához tartoznak. Aurescu arra kérte a hágai bírói testületet, hogy eme politikai-történelmi tények figyelembevételével húzza meg a határvonalat Románia, illetve Ukrajna kontinentális talapzata, valamint kizárólagos gazdasági övezete között.

A szeptember 19-éig tartó meghallgatások során egyébként eldől az is, hogy a nemzetközi bíróság a kijevi érvelés alapján lakott területnek vagy egyszerű sziklaszirtnek nyilvánítja a Kígyók szigetét – ahogyan azt Bukarest bizonygatja. A 17 hektáros földdarabot Ukrajna a kijevi parlament döntése alapján népesítette be, és itt jelenleg 150 személy él; az alperes érvelése szerint mivel a sziget lakott, mindez jogot biztosít számára a kontinentális talapzatra is.