Pártmániák összecsapása Európáért: trónkövetelőikkel harcolnak a nagyok, a román pártok „bénázásában” bízhat az RMDSZ

– fogalmazott a Krónikának Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.

Visszavernék a „trónkövetelőket”

Az eddig legnagyobb pártok, a PSD és a PNL arra törekednek, hogy megőrizzék és „mozgásban tartsák” saját hagyományos táborukat, és minél jobban csökkentsék a „trónkövetelők” (a PSD esetében a Victor Ponta által vezetett Pró Románia Párt, míg a PNL esetében az USR és a Plus) által okozott „vérveszteséget”. Így a PSD és a PNL a már említett két téma mentén építi fel a kampányát. A nagybányai származású elemző úgy látja, a politikai színpadon a helyüket kereső új szerveződések, elsősorban az USR és a Plus párt, valamint a csíraállapotban lévő Demos megpróbálnak „európai ízt” adni a kampányuknak, de ez nem több néhány nyugati pártszövetség kampányából, az ottani politikai közbeszédből átvett, és sokszor nem teljesen megértett frázis pufogtatásánál.

Az előbbi elsősorban a PSD kritikájával próbálja majd helyzetbe hozni magát, hiszen Ponta nem egy ténylegesen új pártot akart létrehozni, hanem csak egy menedéket a maga és a PSD jelenlegi vezetőségével konfliktusba került PSD-s politikusok számára addig, amíg belső, párton belüli konfliktussal, vagy külső, igazságszolgáltatási „segítséggel” el nem távolítják Liviu Dragneát a párt éléről.

ami akkor is furcsa döntés az ország jelenleg második legerősebb pártjától, ha az alakulat vezetői esetleg azt remélik, hogy Bogdan hisztérikus kirohanásai fel tudják tüzelni a szavazókat.”

azt remélve, hogy területi szervezetei elég elkötelezett szavazót tudnak az urnákhoz csábítani, mert az impulzusszavazók valószínűleg az USR–Plus választási szövetséget erősítenék” – hangsúlyozta a szakértő.

Előny, hogy olyan jelöltekkel állhat elő, akik még kevéssé ismertek, ezért a valami másra vágyók azt képzelhetnek beléjük, amit másoknál hiányolnak. Romániában ezt nevezhetjük akár Johannis-szindrómának is. De míg a jelenlegi elnök esetében a kampányforrások, illetve a figyelem egyetlen személyre összpontosításával sikeresen fenn lehetett tartani, egy többszereplős választási lista esetében kérdéses egy ilyenfajta taktika sikere.

Pászkán Zsolt ugyanakkor megjegyezte: a szövetséget alkotó pártok „frissessége” a hátrányuk is, hiszen nemcsak szilárd, nagyobb tömegeket mozgósítani képes területi szervezetekkel nem rendelkeznek, de például a Plus esetében igazából még tagsággal, politikusokkal sem, hiszen a mérsékelten ismert Dacian Cioloşon kívül a vezetőség többi tagja vagy továbbra is teljesen láthatatlan, vagy eddig csak elég furcsa kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet.

Ha kizárólag a fanatikus PSD-elleneseket, akkor a már korábban levezetett módon több jelentkezővel kell majd osztoznia a megjósolhatatlan méretű szavazói csoporton. A pártok közül ez a szövetség a leginkább érdekelt a magas részvételi arányban, abban bízva, hogy ezzel főleg olyan szavazók mozdulnak meg, akik elutasítják a »régi« pártokat” – vázolta a helyzetet a szakértő.

„Érzésem szerint a jelenlegi ellenzék oldalán nagyobb a tétje, hiszen a pártok közötti erőviszonyokat meghatározhatja. Persze, ez csak akkor lesz igazán hatásos, ha viszonylag magas, mondjuk az országos parlamenti választáséhoz hasonló lesz a részvételi arány, ami egyelőre nem túl valószínű. Alacsony részvétel mellett ugyanis mindenki továbbra is a saját szája íze szerint magyarázhatja az eredményeket, követelhet magának nagyobb szeletet a képzeletbeli tortából (USR-Plus), vagy söpörheti le az ilyenfajta igényeket (PNL)” – véli Pászkán Zsolt, aki szerint a PSD számára elsősorban a párt összetartása miatt fontos az EP-választás.

„Ha elfogadható vagy »megmagyarázható« eredmény születik, és a Pró Románia nem lépi át a küszöböt, vagy csak egy, legfeljebb két képviselőt juttat be az Európai Parlamentbe, illetve Liviu Dragneát nem sikerül az igazságszolgáltatás segítségével eltávolítani a párt éléről, akkor fél évvel az elnökválasztás és egy évvel két újabb választás előtt nem valószínű jelentős változás” – fogalmazott a politikai elemző.

Szűk az RMDSZ mozgástere

Az RMDSZ kampányával, esélyeivel kapcsolatban a politikai elemző kijelentette: a szövetségnek ma már nincs túl nagy mozgástere.

– véli Pászkán.

de míg az RMDSZ-es kampánycsapat az előbbi csoport esetében a magyarellenes nyilatkozatok, tettek bőséges tárházából válogathat példákat, az utóbbi esetében elég rámutatnia a román „progresszisták” magyar nyelvű honlapjaira, hogy világos képet adjon ezen pártok közösségi jogokhoz való viszonyulásáról – fogalmazott a szakértő.