
Fotó: Rompres
„A PNL már 1990 óta folyamatosan a parlamentáris köztársaság mellett kardoskodott. Meg kell kísérelnünk olyan alkotmányt adni Romániának, amely összhangban áll azon elvekkel, amelyek alapján az összes európai államot irányítják. Ki kell iktatnunk a túlkapások és a szélsőségesség veszélyét, amely bár 17 év telt el a kommunizmus bukása óta, felbukkant Romániában” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, míg valamennyi modern társadalom a hatalom megosztásának irányába halad, Romániában egyesek megkísérlik az egész hatalmat megkaparintani. A miniszterelnök szerint a jelenlegi alkotmány tele van homályos részekkel, és egy második végrehajtó hatalmi ágat, az elnöki intézményt is rögzíti, olyan megfontolásokból, hogy léteznie kell a „nép atyjának”.
Arra a felvetésre, hogy a PNL esetleg szeretné megszerezni az államfői tisztséget, Tăriceanu elmondta, csupán elviekben beszélt arról, hogy a liberálisok támogatják a parlamentáris köztársaság bevezetését, és szükségtelen, hogy a PNL a funkció megszerzését tűzze ki célul.
„Romániának nem félelnöki köztársaságként kell működnie. A PNL részt vesz az elnökválasztáson, és saját jelöltet állít, hacsak addig nem módosulnak az alkotmányos feltételek” – közölte a kormányfő, aki egyben a liberális párt elnöke is. „A hatalmi ágak – igazságszolgáltatás, törvényhozás és végrehajtói hatalom – között olyan mechanizmusokat kell kiépíteni, amelyek elejét veszik a kilengéseknek” – mutatott rá Tăriceanu, kiemelve, hogy a kormány mellett az elnöki intézmény is végrehajtó hatalomként működik. „Ha a hatásköröket nem határozzák meg megfelelő módon, vagy – ami még rosszabb – egyéni érdekek alapján értelmezik az alkotmányt, a kilengéseket és konfliktusokat nem lehet megelőzni. Sajnálatos módon az utóbbi két és fél évben Romániában ez történt. Ez akadályozta egyes fontos állami intézmények működését, megzavarta az állampolgárokat, és a többi EU-taggal fennálló kapcsolatban is gondokat okozott” – vélte a miniszterelnök. A kormányfő felvetésére reagálva Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette, a parlamenti köztársaság mellett csak olyan pártok állnak ki, amelyek képtelenek vezető személyiségeket és hiteles politikai programot felmutatni. „Képzeljék el, milyen lenne a 322-ek által megválasztott elnök, aki egy politikai, pénzügyi és gazdasági klientúrarendszer markában vergődne, és aki nem rendelkezne legitimitással az állampolgárok szemében” – hangoztatta a politikus. Boc szerint a közvélemény-kutatási adatok is azt támasztják alá, hogy a polgárok maguk szeretnék megválasztani az államfőt.
Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt alelnöke szerint az államfői tisztséggel kapcsolatosan mindenki annak függvényében alakítja ki álláspontját, hogy milyen jelölttel rendelkezik. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyanakkor közölte: a szövetség egyetért a parlamenti köztársaság bevezetésével.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.