
Fotó: A szerző felvétele
– Ön a Nãstase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Mennyiben segíti Románia EU-csatlakozása a határon túli román közösségek képviseletét?
– Az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élõ román közösségeket. Elsõként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére, mert elsõsorban az õ felelõsségük annak a jogi környezetnek a biztosítása, amelyik a román közösség kulturális identitásának a megõrzéséhez szükséges. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Románia mind Ukrajnával, mind Szerbiával kétoldalú szerzõdést kötött. Ezeket be kell tartatni az államokkal. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Én indítványoztam egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megõrzését támogatja. Ezt elõbb Traian Bãsescu államfõ visszadobta, de másodjára is megszavazta a parlament. Ez a jogszabály támogatást nyújt az illetõ államok területén folyó román nyelvû oktatáshoz, román nyelvû sajtó mûködtetéséhez, és a hatálya alá esõknek szabad belépést biztosít számos romániai kultúrintézménybe.
– Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Mintha Bukarest számára nem lenne annyira fontos az ukrajnai román közösség.
– Sajnos nem vagyunk kormányon. A Szociáldemokrata Párt mindig is sokkal aktívabb volt ebben a kérdésben. Ukrajnával szemben az EU-nak keleti szomszédsági megállapodásai vannak. Ezek a megállapodások többek között az alapvetõ emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását is tartalmazzák. Ez pedig lehetõséget teremt az ukrán probléma megoldására. Jelenleg folyik egy új egyezmény szövegének az egyeztetése, amelyik a korábbinál lényegesen nagyobb összegû, Ukrajnába irányuló EU-támogatásra ad lehetõséget. Az egyeztetési folyamatban hangsúlyosan fel kell vetni, hogy az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie, mert így jóval erõsebb pozícióból képviselheti álláspontját.
– Nem az a baj, hogy Romániának túlságosan sok nyitott ügye van Ukrajnával, a kisebbségi kérdés pedig háttérbe szorul a Kígyók szigete körüli tengeri határvonal kijelölése, és a Bisztroje-csatorna hajózhatóságával kapcsolatos nézetkülönbségek mellett?
– Tagja voltam annak idején a román–ukrán alapszerzõdést kidolgozó külügyminisztériumi csapatnak, és magam is tapasztaltam, hogy az exszovjet térségbõl jövõ Ukrajna sokkal merevebb ezekben a kérdésekben. Az EU-hoz való fokozatos közeledésük azonban biztosan eljuttatja õket is oda, hogy nyitottabbak, befogadóbbak legyenek. Ez idõt is igényel, de azt is, hogy folytonosak legyenek a bukaresti és a budapesti hatóságok ilyen irányú törekvései.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).