
Fotó: A szerző felvétele
– Ön a Nãstase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Mennyiben segíti Románia EU-csatlakozása a határon túli román közösségek képviseletét?
– Az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élõ román közösségeket. Elsõként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére, mert elsõsorban az õ felelõsségük annak a jogi környezetnek a biztosítása, amelyik a román közösség kulturális identitásának a megõrzéséhez szükséges. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Románia mind Ukrajnával, mind Szerbiával kétoldalú szerzõdést kötött. Ezeket be kell tartatni az államokkal. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Én indítványoztam egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megõrzését támogatja. Ezt elõbb Traian Bãsescu államfõ visszadobta, de másodjára is megszavazta a parlament. Ez a jogszabály támogatást nyújt az illetõ államok területén folyó román nyelvû oktatáshoz, román nyelvû sajtó mûködtetéséhez, és a hatálya alá esõknek szabad belépést biztosít számos romániai kultúrintézménybe.
– Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Mintha Bukarest számára nem lenne annyira fontos az ukrajnai román közösség.
– Sajnos nem vagyunk kormányon. A Szociáldemokrata Párt mindig is sokkal aktívabb volt ebben a kérdésben. Ukrajnával szemben az EU-nak keleti szomszédsági megállapodásai vannak. Ezek a megállapodások többek között az alapvetõ emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását is tartalmazzák. Ez pedig lehetõséget teremt az ukrán probléma megoldására. Jelenleg folyik egy új egyezmény szövegének az egyeztetése, amelyik a korábbinál lényegesen nagyobb összegû, Ukrajnába irányuló EU-támogatásra ad lehetõséget. Az egyeztetési folyamatban hangsúlyosan fel kell vetni, hogy az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie, mert így jóval erõsebb pozícióból képviselheti álláspontját.
– Nem az a baj, hogy Romániának túlságosan sok nyitott ügye van Ukrajnával, a kisebbségi kérdés pedig háttérbe szorul a Kígyók szigete körüli tengeri határvonal kijelölése, és a Bisztroje-csatorna hajózhatóságával kapcsolatos nézetkülönbségek mellett?
– Tagja voltam annak idején a román–ukrán alapszerzõdést kidolgozó külügyminisztériumi csapatnak, és magam is tapasztaltam, hogy az exszovjet térségbõl jövõ Ukrajna sokkal merevebb ezekben a kérdésekben. Az EU-hoz való fokozatos közeledésük azonban biztosan eljuttatja õket is oda, hogy nyitottabbak, befogadóbbak legyenek. Ez idõt is igényel, de azt is, hogy folytonosak legyenek a bukaresti és a budapesti hatóságok ilyen irányú törekvései.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.