Fotó: A szerző felvétele
– Ön a Nãstase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Mennyiben segíti Románia EU-csatlakozása a határon túli román közösségek képviseletét?
– Az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élõ román közösségeket. Elsõként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére, mert elsõsorban az õ felelõsségük annak a jogi környezetnek a biztosítása, amelyik a román közösség kulturális identitásának a megõrzéséhez szükséges. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Románia mind Ukrajnával, mind Szerbiával kétoldalú szerzõdést kötött. Ezeket be kell tartatni az államokkal. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Én indítványoztam egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megõrzését támogatja. Ezt elõbb Traian Bãsescu államfõ visszadobta, de másodjára is megszavazta a parlament. Ez a jogszabály támogatást nyújt az illetõ államok területén folyó román nyelvû oktatáshoz, román nyelvû sajtó mûködtetéséhez, és a hatálya alá esõknek szabad belépést biztosít számos romániai kultúrintézménybe.
– Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Mintha Bukarest számára nem lenne annyira fontos az ukrajnai román közösség.
– Sajnos nem vagyunk kormányon. A Szociáldemokrata Párt mindig is sokkal aktívabb volt ebben a kérdésben. Ukrajnával szemben az EU-nak keleti szomszédsági megállapodásai vannak. Ezek a megállapodások többek között az alapvetõ emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását is tartalmazzák. Ez pedig lehetõséget teremt az ukrán probléma megoldására. Jelenleg folyik egy új egyezmény szövegének az egyeztetése, amelyik a korábbinál lényegesen nagyobb összegû, Ukrajnába irányuló EU-támogatásra ad lehetõséget. Az egyeztetési folyamatban hangsúlyosan fel kell vetni, hogy az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie, mert így jóval erõsebb pozícióból képviselheti álláspontját.
– Nem az a baj, hogy Romániának túlságosan sok nyitott ügye van Ukrajnával, a kisebbségi kérdés pedig háttérbe szorul a Kígyók szigete körüli tengeri határvonal kijelölése, és a Bisztroje-csatorna hajózhatóságával kapcsolatos nézetkülönbségek mellett?
– Tagja voltam annak idején a román–ukrán alapszerzõdést kidolgozó külügyminisztériumi csapatnak, és magam is tapasztaltam, hogy az exszovjet térségbõl jövõ Ukrajna sokkal merevebb ezekben a kérdésekben. Az EU-hoz való fokozatos közeledésük azonban biztosan eljuttatja õket is oda, hogy nyitottabbak, befogadóbbak legyenek. Ez idõt is igényel, de azt is, hogy folytonosak legyenek a bukaresti és a budapesti hatóságok ilyen irányú törekvései.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Látogatottsági adatok